Mialatt egy új atomerőmű felépül, addig is dübörögve fejlődnek tovább a tiszta megújuló technológiák. A szél, a nap, a víz és a geotermikus energia, illetve a biomassza hasznosításával a világon már ma is több villamos energiát termelnek, mint amennyi az atomerőművekből származik.
Kövesd a Greenpeace Magyarország munkáját!
Atomerőművet építeni veszélyes vállalkozás
Biztonságos atomenergia-termelés ugyanis nem létezik. Emberi hibák bármikor, bárhol bekövetkezhetnek. Csernobil, Fukusima és a többi nukleáris katasztrófa óta vitathatatlan, hogy az atomenergia óriási környezeti és egészségügyi kockázatot jelent.
A több atomenergia nagyobb nukleáris fenyegetést jelent
Minél több nukleáris létesítmény van a világon, annál nagyobb a nukleáris fegyverek terjedésének kockázata, és a terrorcselekményeknek való kitettség is nagyobb.
Atomerőművek építése ürügyén számos ország (többek között India, Pakisztán és Irán) indított már nukleáris fegyverkezési programot is. Az erőművek építése, az üzemeltetésükre való felkészülés alkalmat teremt a fegyverek előállításához szükséges anyagok, ismeretek és technológiák beszerzésére.
Ha több nukleáris létesítmény és fegyver van az országok birtokában, akkor növekszik az esély, hogy azokat valaki rossz célokra használja. Az atomfegyverek és a nukleáris létesítmények ráadásul terroristák kezébe kerülhetnek, vagy terrorizmus célpontjaivá válhatnak.
A Greenpeace 1971 óta tiltakozik a nukleáris fegyverkezés ellen, és az álláspontunk azóta sem változott.
Az atomhulladék ártalmatlanítására és végleges tárolására mindmáig nincs megoldás
Attól, hogy a nukleáris sugárzás nem látható, még nem veszélytelen. Hiába zárják az atomhulladékot betonszarkofágba, vagy temetik felhagyott bányákba, ez nem változtat azon, hogy az atomerőművekből kikerülő hulladékok még évezredekig sugárzó anyagok maradnak, és komoly kockázatot hordoznak. Az atomenergia-termelés minden fázisában keletkezik sugárzó hulladék, az uránbányászattól a reaktor működésén át a kiégett fűtőelemekig. Biztonságos és végleges nukleárishulladék-tárolás sehol a világon nem létezik.
Az elöregedő atomerőművek kockázatosabbak
Európában a 25 legrégebbi atomerőmű átlagéletkora több mint 35 év. Amikor meghosszabbítják ezek élettartamát, nő a biztonsági kockázat is – különösen akkor, ha az öregedő, tervezett élettartamukon már túllévő berendezések teljesítményét is növelik. Ilyenkor az összes alkatrésznek: a reaktortartálynak, csöveknek, szivattyúknak, szelepeknek, hőcserélőknek és minden másnak alkalmasnak kell lennie a nagyobb teljesítmény kezelésére. Egy régi atomerőművet azonban már nem lehet műszakilag egy új építésű szintjére felhozni. Természetes folyamat, hogy a beépített anyagok elöregednek és meggyengülnek. A fokozott biztonsági előírások ellenére is nő a kockázat.
A nukleárisenergia-termelés drága
Annyira, hogy piaci alapon működő beruházót nem is lehet találni hozzá, ezért minden esetben komoly állami szerepvállalásra van szükség. Paks II például soha nem térülne meg.
Ráadásul az atomerőművek fűtőanyaga, az urán sem végtelen energiaforrás. A készletek végesek. Ha a világ átállna fosszilis energiahordozókról a nukleáris energiára, akkor 4 éven belül elhasználnánk a Föld uránkészletét.
A Greenpeace-nél olyan jövőért dolgozunk, amelyben az energiaellátás 100%-ban tiszta, megújuló energiaforrásokra épül. Ennek eléréséhez az atomerőművek fokozatos bezárása mellett a fosszilis energiahordozók használatát is meg kell szüntetnünk.
A Progresszív Energia[Forradalom] című tanulmányunkban bemutatjuk, hogy hogyan állhat át Magyarország minél nagyobb arányban a megújuló energiaforrásokra.