Veszélyben az őserdők
Az őserdők minden más szárazföldi élőhelynél több életnek adnak otthont, mégis ezeket fenyegeti a legnagyobb veszély. Ha nem állítjuk meg féktelen pusztításukat, akkor 2030-ra akár 80%-uk is eltűnhet a föld színéről.
Hét, még mindig hatalmas, bár rohamosan csökkenő kiterjedésű erdőség alkotja bolygónk tüdejét. Nemcsak az élővilág sokféleségének adják jelentős részét, hanem az üvegházgáz megkötő képességük is jelentős. Ezek egyike és a legfontosabb a dél-amerikai kontinensen, az Amazonas-medencében található Amazónia. Erdőterülete háromszor nagyobb, mint a Kongó-medence erdőterülete, és nyolcszor akkora, mint Új-Guinea őserdeinek kiterjedése.
Az Amazónia jelentősége számokban
Az Amazónia mintegy 6,5 millió négyzetkilométernyi területű, 9 dél-amerikai országot érintő, a Föld felszínének 5%-át, a trópusi őserdők 53%-át adó őserdő. Fő ütőere az Amazonas-folyam, mely a világ legnagyobb folyamrendszere, vízgyűjtője pedig bolygónk édesvízkészletének egyötödét adja. Amazónia a legfrissebb kutatások szerint mintegy 40 000 növényfaj, 427 emlősfaj, 1294 madárfaj, 378 hüllőfaj, 426 kétéltű faj, és több mint 3000 halfaj otthona. 24 millió ember él a térségben, számos természetközeli közösséget is beleértve.
Az esőerdő 180 különböző népcsoportban élő, 382 ezres lélekszámú őslakossága az erdei ökoszisztéma nyújtotta adottságokat használja fel túléléséhez. Táplálékukat, szállásukat, gyógykészítményeiket mind az erdő adja, mely mindezek mellett spirituális életük központja is. Szakértői becslések alapján Amazónia több mint 80-120 milliárd tonna szén-dioxid megkötésére képes, ami az emberi eredetű kibocsátás tízszerese. Fontos tudni, hogy a légkörben jelen lévő üvegházhatást fokozó gázt kötik meg, és ezen áldásos tevékenységükkel az ember által felerősített, felgyorsított klímaváltozás folyamatát fékezik.
Néhány ok, amiért meg kell mentenünk az őserdőket
- Az ott élő felbecsülhetetlen értékű élővilág, és az azt jól ismerő lakosai, a természeti népek miatt.
- Az őserdők legerősebb szövetségeseink a klímaváltozás és hatásainak mérséklésében. Minél nagyobb őserdőterületet veszítünk el, annál kevesebb élőlénynek (növény, állat, ember) marad élőhelye. Az őserdők pusztulásával egyre kevesebb szén-dioxidot lehet csak megkötni, a klímaváltozás pedig felgyorsul, hatásai erősödnek.
- Amazóniában a korábban nem látott száraz, aszályos időszakok egyre gyakrabban jelentkeznek, az Amazonas mellékfolyói közül az elmúlt években átmenetileg több is kiszáradt. A hatások helyben és globálisan egyaránt jelentkeznek.
Az erdőirtás fő okai, azok hajtóerői
A legfőbb globális okok: a szójaültetvények, a pálmaolaj ültetvények, a szarvasmarhaipar terjeszkedése, a fa- és papíripar, az infrastrukturális beruházások építése (olajvezeték, vízerőmű, autópályák, kikötők stb.), a külszíni bányászati tevékenység és a kisléptékű, megélhetési mezőgazdaság területigénye.
Sajnálatos módon a globális agrárszereplők (és a nekik termelők) kiszorították a helyi lakosságot élőhelyükről, akik szintén az őserdő rovására próbálnak boldogulást találni. A földért való küzdelem ezekben a térségekben súlyos következményekkel jár: csak az elmúlt 10 évben több mint 700, földjéhez ragaszkodó őserdővédő vesztette életét ezekben a konfliktusokban. 2000 és 2010 között Brazíliában több mint tízszeresére nőtt a halálesettel végződő, a föld és az erdő védelmében kirobbant konfliktusok száma.
Az erdőirtás Amazóniában leginkább a nagyüzemi mezőgazdasághoz: az elmúlt 10 évben legfőképpen a szarvasmarha-legeltetéshez és a szójatermesztéshez köthető.
Greenpeace az őserdőkért
A Greenpeace 1999 óta dolgozik az Amazónia védelmén, komoly sikereket elérve.
- Segítettük a deni népet, hogy a brazil kormányzat elfogadja 3,5 millió hektárnyi érintetlen őserdei területen az önrendelkezési jogukat; illetve az arra való jogot, hogy a denik megvédjék az őserdőt minden káros tevékenységtől.
- Elértük két hatalmas kiterjedésű terület védettségét.
- Rávettük Brazília szójaiparát, hogy hirdessen erdőirtási moratóriumot.
- A világ legnagyobb szarvasmarha ágazati szereplőit – a brazil őserdőirtás fő hajtóerőit – is meggyőztük arról, hogy a komplett élelmiszerláncukra, termékskálájukra nézve garantálják az erdőirtási moratórium betartását.
- Tevékenységünkkel nagyban hozzájárultunk ahhoz, hogy az erdőirtás mértéke az Amazonas-medencében jelentősen visszaesett. Ráadásul abban az időszakban, amikor a brazil gazdaság 40%-os növekedést produkált, bizonyítva, hogy a gazdasági növekedés egyáltalán nem kell, hogy összekapcsolódjon az Amazonas-medence őserdeinek feláldozásával.
- Argentínában, más környezetvédő szervezetekkel együtt, 1,5 millió ember támogatásával elértük, hogy életbe lépjen Argentína első erdővédelmi törvénye. Elértük, hogy a Kanada legnyugatibb részén lévő, vancouveri központú Brit Columbia tartományi kormányzata a Nagy Medve-őserdő harmadát teljes védelem alá helyezte, ami több mint kétmillió hektárral növelte a fakitermeléstől védett erdőterületet.
- Indonéziában a világ egyik legnagyobb pálmaolaj-előállító cégét, a Golden Agri Resources-t és Asian Pulp and Paper nevű leányvállalatát rábírtuk, hogy hagyjon fel az erdőirtással.
Nézd meg az Amazónia című filmet!
A Föld napjától, 2014. április 22-től a mozikban.
Az Amazónia 3D egy film, amely boldoggá teszi a gyerekeket és lenyűgözi a felnőtteket. Egy csodálatos családi, természet- és kalandfilm az Amazonas esőerdejének szépségéről és sokszínűségéről, mely a bolygón létező leggazdagabb ökoszisztémát hozta létre. A film főszereplője egy kapucinusmajom-kölyök, aki fogságban született és nevelkedett, majd visszakerül az őserdőbe. Saï egy rendkívüli kaland hőseként találkozik az erdő lakóival, szembesül a veszélyekkel, miközben rájön, hogy az egyedüli reménye a túlélésre, ha otthonra lel társai között.
Képek a filmről: https://www.facebook.com/Amazoniafilm
A film előzetese itt megtekinthető.