Archivált oldal

Néhány éve látott napvilágot a Világbank által kezdeményezett nemzetközi felmérés a mezőgazdaság jövőjéről. Az ENSZ több szervezete (FAO, WHO, UNEP, UNDP és UNESCO), kormányok, civil szervezetek, az ipari szektor és számos tudós közösen arra a konklúzióra jutottak, hogy a mezőgazdasági kutatás-fejlesztési beruházásokban gyökeres fordulatra van szükség. Nem fenntartható az a nagyipari és vegyszereken alapuló módszer, ahogyan ma az élelmiszerünket termeljük. A kutatás-fejlesztési keretben szerepet kellene kapnia a biológiai sokféleségen alapuló mezőgazdaságnak, az ökológiai termesztésnek és a hagyományos tájfajták megőrzésének.

Mi a baj a génmódosított növényekkel?

A molekuláris biológia tudományos fejlődése nagyban segítheti, hogy jobban megértsük a természetet, vagy hogy új gyógyszereket találhassunk. Ugyanakkor nem szabad arra használnunk, hogy a természetet egy óriási genetikai kísérleti tereppé változtassuk, puszta anyagi érdekekért. A biológiai sokféleség, illetve a természeti korlátok figyelembe vétele a világ élelemellátásában elengedhetetlenek a túlélésünkhöz, ezért nem tehetjük ezeket kockára.

Génmódosítással, vagy más néven génmanipulációval egy faj DNS-láncának bizonyos szakaszát (génjét) ültetik egy másik faj DNS-ébe. Nincs már evolúciós határ; amit a természetnek évmilliók alatt nem sikerült megalkotnia, azt ma már a laboratóriumokban percek alatt létrehozzák.

A Greenpeace ellenzi a génmódosított (GM) növények természetbe juttatását, mert azok káros hatással vannak a környezet sokféleségére.

Világviszonylatban a mezőgazdasági terület 90%-a génmódosítás-mentes. Mindössze négy ország –USA, Brazília, Argentina és Kanada – területén vetik a GMO-k 84%-át. A kisbirtokos gazdálkodók mindössze 0,6%-a választja a génmódosított növényeket. 15 évnyi kutatás után, még mindig csak négy fajt érint a génmódosítás: szóját, kukoricát, gyapotot és repcét. És ezek is mindössze kétféle tulajdonsággal bírnak: vegyszernek ellenállók vagy rovarirtó szert termelnek.

A rovarirtó szert termelő génmódosított növények esetében a nem célfajok (pl. védett pávaszemes lepke, a talajban és a szántóföld közelében lévő vizekben élő állatok, és hasznos rovarok (pl. katicabogár, méhek) is elpusztulnak a növény minden részében kiválasztott méreganyagtól. Arra pedig már egyáltalán nem térnek ki a vizsgálatok, hogy a tápláléklánc magasabb szintjein milyen összevont hatásokat okozhatnak a génmódosított növények.

A növényvédő szernek ellenálló génmódosított növényeknél a legfőbb problémát a túlzott vegyszerhasználat jelenti. A génmódosított növényre nem hat a vegyszer csak a környezetében lévő egyéb élőlényekre, célját tekintve a gyomokat írtja ki. De ezek néhány generáció után ellenállóvá válnak az adott vegyszerre. A gazdáknak ilyenkor nincs más választása, mint, hogy sokkal nagyobb mennyiségben és sűrűbb időközökkel permetezzenek, illetve hogy még drasztikusabb más gyomirtókkal próbálkozzanak. Ennek következtében jelentősen nő a környezet méreganyagokkal történő terhelése. Ez súlyos környezeti és egészségügyi problémákhoz vezet. Ezen túl, a túlzott vegyszerhasználat miatt olyan szupergyomok kezdenek elterjedni, amelyeket már egyáltalán nem tudnak semmilyen vegyszerrel kiirtani.

A génmódosított növényekből készülő élelmiszerek összetétele radikálisan megváltozik, ennek ellenére alig vizsgálják az emberi egészségre gyakorolt hatásokat. Európai uniós szabályzat írja elő, hogy minden élelmiszer, amely genetikailag módosított összetevőt tartalmaz, jelölve legyen. Azonban az állati eredetű termékeken (tej, húsfélék, tojás) mind a mai napig nem kell feltüntetni, hogy az állatot genetikailag módosított takarmánnyal etették-e, pedig ma az európai tej-és hústermékek 75%-a ilyen. A génmódosított termékek ellen úgy védekezhetünk, ha állampolgárként GMO-mentességet kérünk számon képviselőinken, ha fogyasztóként elítéljük a géntechnológiát, és lehetőleg biotermékeket vagy ellenőrzött élelmiszereket vásárolunk.

Célunk, hogy se a boltok polcain, se a termőföldeken ne jelenjenek meg génmódosított termékek és vetőmagok, amíg nem bizonyítják, hogy azok veszélytelenek a fogyasztókra és a környezetre nézve.

Legfrissebb

 

A neonikotinoid növényvédő szerek veszélyei a környezetünkre

Kiadvány | március 2, 2017 , 17:21

A beporzók, köztük a házi méhek, a vadméhek és más rovarfajok kulcsszerepet játszanak élelmiszer-termelésünkben és a mezőgazdaságban. A világpiacon értékesített árunövények háromnegyede függ tőlük valamilyen mértékben. Ennek ellenére ezek a...

Bio – Nemcsak etet, táplál is

Kiadvány | augusztus 24, 2016 , 15:35

Az emberek ritkán gondolnak arra, hogy amit esznek, és ahogy az az asztalukra kerül, érinti az egész Földet. Megváltoztatja a tájat, az életformánkat, befolyásolja a talaj termőképességét, a levegő és a vizek tisztaságát, még az időjárást is.

Ökomódszerek szántóföldön

Kiadvány | június 21, 2016 , 11:36

A legfrissebb adatok szerint a világon ma már 43,7 millió hektáron gazdálkodnak ökológiai módszerekkel. Európában 11,6 millió hektáron folyik ilyen gazdálkodás. Az ökotermékek fogyasztása világszerte folyamatosan növekszik – a tendenciát még a...

Európa növényvédőszer-függősége

Kiadvány | május 23, 2016 , 10:45

Itt az ideje, hogy kitörjünk a növényvédőszer-használat ördögi köréből. Az utóbbi csaknem fél évszázadban a mezőgazdaság az egész világon sok millió tonna és több száz fajta növényvédő szert használt annak érdekében, hogy csökkentse a...

Ökológiai gazdálkodás

Kiadvány | október 14, 2015 , 12:00

Az étel az élet. Az táplálja testünket, amit termelünk és megeszünk. És mégis: az élelmezés rendszere romokban hever. Ez a tanulmány bemutatja, hogy van másik út is. Ez a fenntarthatóság, a méltányosság és az élelmiszer-önrendelkezés jövőképe:

A növényvédő szerek hatásai az emberi egészségre

Kiadvány | június 16, 2015 , 10:57

Az elmúlt 30 évben jelentősen nőtt a növényvédő szerek következményeit vizsgáló kutatások száma a peszticidek felhalmozódása, illetve az élővilágot veszélyeztető hatása miatt. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy ezek a hatások nagyon kiterjedtek és...

Ökológiai állattenyésztés a világban és itthon

Kiadvány | február 2, 2015 , 10:45

Az „Úton a fenntartható mezőgazdaság felé” című új kiadványsorozat az ökológiai gazdálkodást elősegítő, hosszú távú programunk megvalósításának része. Meggyőződésünk szerint az előttünk álló évtizedek legfontosabb feladata az ipari mezőgazdaság...

Betiltanák a növényvédő szereket, de nem lehet?

| szeptember 23, 2014

Egy észak-olaszországi kisváros lakosai most szeptemberben népszavazáson bizonyították, mennyire irtóznak a növényvédő (rovarirtó) szerektől: a szavazók 75%-a támogatta a permetezőszerek jövőbeni betiltását a városban és annak környékén. Az...

Mi a helyzet a méhekkel?

| május 26, 2014

Szubjektív beszámoló egy VM-féle szakbizottsági ülésről A Vidékfejlesztési Minisztérium hatósági és ipari képviselőkkel megtömött Növényvédelmi Bizottsága akár még hasznos fórum is lehetne a mezőgazdaságot érintő szakmai vitákra.

Az EU a szőnyeg alá söpri a méhek és a fogyasztók problémáit

| április 21, 2014

A méhek és más beporzók a nagyüzemi mezőgazdaság élővilág ellen folytatott háborújának frontvonalában harcolnak a saját túlélésükért – és a miénkért is. A hatalmas monokulturák, az egyre csökkenő méretű természetes élőhelyek, a méhgyilkos...

1 - 10 a 105 találatból.

Kategóriák