Itt a bizonyíték: a megújuló energia életképes, megbízható és ugrásra kész! Íme hét gyakori tévhit a megújuló energiáról – amelyek egyszerűen nem felelnek meg a valóságnak.
 
 
 

Megújulós mítoszok

Hét tévhit a megújuló energiáról, eloszlatva

Képzeljünk el egy világot, ahol nincsenek olajkatasztrófák, szén-dioxid-szennyezés, vagy atomhulladék. Egy olyan világot, ahol nem érezzük magunkat tehetetlennek a klímaváltozással szemben, mivel megtettünk minden tőlünk telhetőt a további felmelegedés megelőzésére. Egy olyan világot, ahol az energia tiszta, biztonságos, és mindenki számára elérhető.

Ez a világ számunkra elérhető közelségbe került.

Itt a bizonyíték: a megújuló energia életképes, megbízható és ugrásra kész – mindene megvan, ami a tiszta energia forradalmához szükséges.

Ezen az oldalon összeszedtük a megújuló energiákkal kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket, és elmagyarázzuk, miért tévhitek – azaz miért nem felelnek meg a valóságnak.

De van még valami: bár eloszlatjuk a tévhiteket ezen az oldalon, szükségünk van rád, hogy ezek az információk továbbterjedjenek.

Kérjük, hogy széles körben terjeszd ezt az oldalt. Oszd meg Twitteren, Facebookon; beszélj róla!


Lássunk is neki.
 
 

 
1. számú tévhit

A megújuló energia túl drága

Az elmúlt években a szél- és a napenergia ára drasztikusan csökkent. Napjainkban egyre több országban és régióban a megújuló technológiák jelentik a leggazdaságosabb megoldást. Az újonnan telepített kapacitást illetően általában is a legköltséghatékonyabbak ott, ahol megfelelő energiaforrások állnak rendelkezésre.

• Citigroup: A megújuló energia kora most kezdődik. A költségek terén egyre versenyképesebb a szénnel, gázzal és az atomenergiával összevetve az Egyesült Államokban. Forrás • HSBC: A szélenergia a költségeket tekintve ma már versenyképes az újonnan épített szén alapú erőművekkel Indiában. A napenergia költségei 2016-18-ra szintén egyenértékűvé válnak a szénével. Forrás • Deutsche Bank: A napenergia mostanra támogatások nélkül is versenyképes a világ legalább 19 piacán. 2014-ben az árak tovább csökkennek. Forrás • Ausztráliában mára a támogatások nélküli megújuló energia is olcsóbb, mint az új, szenet és földgázt égető erőművekből származó elektromos áram. Forrás
Azonban itt még nincs vége. A szél- és a napenergia esetében nincs üzemanyagköltség. Míg a szénerőművek esetében szenet kell beszerezni az elektromos áram előállításához (és a szénbányászat önmagában is óriási környezeti terhelést okoz), a nap-és szélenergiánál nem kell számolni ilyen költségekkel – a napfény és a szél ingyen van. Ennek eredményeképpen a drága termelőket kiváltják a villamos energia piacán, csökkentve az áram nagykereskedelmi árát. Ez jó a fogyasztóknak, azonban – nem meglepő módon – bosszantó a piszkos energia előállítói számára.

A szén- és az atomenergia rejtett költségei

A piaci áron felül a szén- és atomenergiának óriási rejtett költségei vannak, amelyeket nem tartalmaz az az ár, amit te vagy én az áramért fizetünk.

Rejtett költségek alatt az egészségre gyakorolt hatásoknak, az erőmű hatalmas vízigényének és vízszennyezésének, valamint a klímaváltozásnak a költségeit értjük.

Ha figyelembe vesszük ezeket a rejtett költségeket, az az Egyesült Államokban például két-háromszorosára emeli a szénből nyert elektromos áram kilowattóránkénti árát. Dél-Afrikában az Eskom energiacég egy szenes erőművet épít: a becslések szerint az erőmű több mint 5,7 milliárd dollárnyi kárt okoz majd működésének minden évében.

Ezekkel a hatalmas költségeket nem számolnak, amikor a szénenergia árát kalkulálják – de attól még ezek nagyon valóságosak!

 
 

 
2. számú tévhit

A megújuló energia szép, ha van, de nem elegendő a szükségletek fedezéséhez

                   

A megújuló technológia rendelkezésre áll, és megbízhatóan működik a világ számtalan országában.

1. Nemzetközi Energiaügynökség: Bármely ország képes a szél- és a napenergia nagy arányú felhasználására, költséghatékony módon. Forrás

2. 2050-re a világ majdnem teljes energiaszükséglete fedezhető lesz megújuló energiaforrásokból. Forrás

3. Németország, Európa legnagyobb gazdasága már ma is villamos energiájának 25%-át a megújulókból nyeri, és 2050-re 80%-os célt tűzött ki. Forrás

4. A szélenergia volt Spanyolország legnagyobb villamosenergia-forrása 2013-ban, megelőzve az atomot, a szenet és a gázt. Forrás

5. A megújuló energiaforrások Spanyolország szárazföldi áramigényének 42%-át fedezték 2013-ban. Forrás

6. 2012-ben Kína szélenergia-termelése gyorsabban növekedett, mint a szénalapú termelése. Forrás

7. 2013 első negyedévében Portugália elektromos energiájának több mint 70%-át megújuló forrásokból állította elő. Forrás
8. Az Egyesült Államok kilenc államában az áram legalább 12%-át szélenergiából nyerik. Iowában és Dél-Dakotában ez az arány több mint 25%. Forrás


9. A Fülöp-szigeteken az elektromos áram 29%-át megújuló energiaforrásokból állítják elő. A cél 2020-ig az arány 40%-ra növelése. Forrás

10. Dánia 2035-re a hő- és áramigényének 100%-át, 2050-re pedig teljes energiaigényét megújuló energiaforrásokból fogja fedezni. Forrás

A világ áramigényét szinte 100%-ban fedezni lehetne megújuló energiaforrásokból 2050-re. (Lásd a Greenpeace Energia[Forradalom] forgatókönyvét.)

 
 

 
3. számú tévhit

A megújuló energia nem képes folyamatos áramellátást biztosítani

A megújuló energia teljes energiaszükségletünket képes biztonságos és megbízható módon fedezni. Amíg a megújulók aránya alacsony, a kínálat és kereslet kiegyensúlyozása nem okoz problémát, a hálózatirányítási napi rutin keretében kezelhető. Amikor viszont a szél- és a napenergia aránya átlépi a 30%-ot, az okos hálózati megoldások nagy jelentőségűvé válnak.

A kulcs az, hogy sok különböző energiaforrás minél szélesebb területen szétszórva álljon rendelkezésünkre. Ehhez a nap- és a szélenergia, a biogáz, a biomassza és a geotermikus energia mellett a jövőben az óceáni energia (a hullám- és hőenergia, az árapály-energia stb.) is hozzájárulhat.

Az intelligens technológiák képesek nyomon követni és irányítani az energiafelhasználást, és olyan rugalmas energiát biztosítanak, amely folyamatosan követi az igényeket, jobban hasznosítja a tárolási lehetőségeket, és az energiatermelőket virtuális erőművekbe csoportosítja. Ezekkel a megoldásokkal biztosíthatjuk a megújuló energia jövőjét – a jövőt, amelyre szükségünk van. Csupán okos hálózatokra van szükségünk ezek megszervezéséhez, és az igények hatékony, folyamatos kielégítéséhez.

Infographic: a decentralised energy future

 
 

 
4. számú tévhit

A villamosenergia-hálózat nem tudja kezelni a megújuló energiát

A villamosenergia-hálózat – az a rendszer, amely összekapcsolja az erőműveket a fogyasztókkal – képes nagy arányban kezelni a változatos összetételű megújuló forrásokból származó energiát, ha erre tervezik. Ez azonban nem úgy működik, hogy egyszerűen hozzáadjuk a szél- és a napenergiát a rendszerhez, egyébként pedig minden maradhat a régiben. A teljes energiarendszer fokozatos átalakítására van szükség, hogy az megfeleljen a korszerű energiatermelés és -fogyasztás követelményeinek.

Akik azt állítják, hogy a szél- és napenergia problémákat okoz majd a hálózatban, általában azok a régi piaci szereplők, akik nem vették komolyan a megújuló energiát, és túlságosan sokat fektettek fosszilis energiahordozó-kapacitásokba. A megújulók most felemésztik a profitjukat, és régi típusú üzleti modelljüket elavulttá teszik. Forrás

Valójában Európa például 2030-ra képes 77%-ban megújuló energiaforrásokra váltani, megfelelő szintű ellátásbiztonság mellett. Forrás

Mi az az okos hálózat?

Az okos hálózat olyan rendszer, amely képes sok, különböző helyen lévő energiaforrást (napenergia, szélenergia stb.) összekapcsolni – vagy éppen váltogatni közöttük –, és így biztosítani folyamatos energiaellátást a felhasználóknak. Lehetővé teszi, hogy olyan áramtermelő üzemeket kapcsoljunk össze egy hálózatba, amelyek nagy területen, egymástól távol helyezkednek el.

Így elérhetővé teszi számodra is, hogy napenergiát termelj a saját tetődön, és a felesleget visszatáplálhasd a hálózatba. Ettől lesz a hálózat „okos”, mivel a komponensek képesek „kommunikálni” egymással; ezáltal rugalmasabbá, megbízhatóbbá és hatékonyabbá téve az áramellátást. Az okos hálózati megoldásokkal nem vagyunk többé csupán passzív fogyasztói az energiának, hanem aktív termelőkké, és a tiszta energia fogyasztóivá válunk.

Infografika: villamosenergia-termelés a referencia-forgatókönyv és az Energia[Forradalom] forgatókönyve szerint
 
 

 
5. számú tévhit

A megújuló energia káros a környezetre

Madarak és denevérek: Gyakori érv a szélerőművek ellen, hogy megöli a madarakat és a denevéreket. Azonban ha végeznek környezeti hatásvizsgálatot, és az építés előtt felmérik a vándormadarak és helyi madarak populációinak területi eloszlását, ez teljes mértékben elkerülhető. Ezen vizsgálatok elvégzése elengedhetetlen a madarak és denevérek biztonsága érdekében, csakúgy, mint bármilyen más fejlesztési projekt esetében is.

Zaj: A tanulmányok szerint a zajjal kapcsolatos panaszok, különösen a szélerőművek esetén, gyakran függetlenek a valódi zajtól. A legtöbb esetben kiderült, hogy az emberek esztétikai szempontok miatt kifogásolták az erőműveket – ami a szén- vagy atomerőművek esetén is fennállna. Emellett arra is fény derült, hogy a zajjal kapcsolatos panaszok gyorsan megszűntek, amikor a helyi közösségek bevételre tettek szert a kérdéses megújulóenergia-projektekből.

Földhasználat: A megújulóenergia-projektek, például a szélerőművek által igénybe vett földterület továbbra is használható gazdálkodásra és szarvasmarha-legeltetésre. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az állatokat semmilyen mértékben nem befolyásolja a szélerőművek közelsége, és gyakran egészen a szélturbinák tövénél legelésznek.


A megújulók szén-dioxid-lábnyoma: A szén- és az atomenergiával szemben a megújulók szén-dioxid-lábnyoma megtérül (azaz legalább annyi CO2-kibocsátást spórolunk meg velük, mint amennyi a használatukhoz kötődik), ráadásul viszonylag gyorsan. A napelemek (gyártási helyüktől függően) körülbelül négy év alatt kiegyenlítik a lábnyomukat.

 
 

 
6. számú tévhit

A Greenpeace az összes szén- és atomerőművet most azonnal le akarja állítani

A Greenpeace Energia[Forradalom] modellje a megújuló energiaforrásokra való fokozatos átállásról szól. Több mint harminc országra és régióra készült forgatókönyv a széntől, kőolajtól, földgáztól és atomenergiától való függésünk folyamatos csökkentésére, illetve ezzel párhuzamosan a megújulós befektetések lépcsőzetes növelésére.

A teljes átállás a megújulókra az alábbi három lépésből áll:

Az energiahatékonyság növelése. Ez a legfontosabb. Arról szól, hogy az energiát bölcsen használjuk fel, hogy több feladatot végezhessünk egyre kevesebb energia felhasználásával (vagy elpazarolásával).
A befektetések átterelése a megújulóenergia-projektekbe; a befektetések mértékét idővel folyamatosan növelni kell.
Az új fosszilis energiahordozókba és atomerőművekbe történő befektetések leállítása. Emellett be kell zárni a régi erőműveket is, amikor azok elérik élettartamuk végét.

A különböző regionális és nemzeti fenntartható energiaterveket itt találod:
http://www.energyblueprint.info/1514.0.html?&L=0




 
 
 

 
7. számú tévhit

Magyarországon nem nélkülözhető az atomenergia

A megújulók, és az azokat rendszerbe fogadó technológiák fejlődésével és gazdaságosságuk javulásával mára egyértelművé vált, hogy Magyarország energiaellátása Paks nélkül is megoldható a jövőben.

„A paksi erőmű bővítése nem kizárólagos opció, csak egy változat a lehetséges energiaellátási megoldások közül. A 2030-ig előre jelzett hazai villamosenergia-igény a nukleáris kapacitások bővítése nélkül is biztosítható a megújuló energiaforrások aktívabb bevonásával a hazai villamosenergia-termelésbe.”

Az alábbi ábra azt mutatja be, hogy a megújuló technológiák közül csak a szél- és napenergiát figyelembe véve is megoldható a jelenleg üzemelő négy paksi blokk kiváltása, méghozzá olcsóbban, mintha új atomerőművet építenénk.

Forrás

Szél- és naperőműves kapacitásbővítés révén megtermelhető árammennyiség és a kumulált beruházási költségek alakulása (2015-2032)


 
 

És innen hova tovább?

A jó hír az, hogy a tiszta energia forradalma már elkezdődött – azonban fel kell ezt gyorsítanunk. A világ hihetetlen mértékű megújulóenergia-potenciálját figyelembe véve világszinten munkahelyek millióit lehet ezáltal létrehozni, és életek millióit megmenteni a légszennyezéstől és a jelenlegi energiarendszer más veszélyeitől. A tiszta energián alapuló jövő előnyei vitathatatlanok.

Készítettünk egy forgatókönyvet arról, hogy hogyan zajlana le egy ilyen forradalom: a globális, regionális és nemzeti szintű tervek között Magyarországra vonatkozóan is. Kattints ide az Energia[Forradalom] letöltéséhez, és tudj meg többet – és ne felejtsd el megosztani ezt az oldalt, hogy tényleg betölthesse tévhitoszlató feladatát!

Letöltöm az Energia[Forradalmat]


Megújuló energia betöltése...