Jó példák, bevált gyakorlatok a városi zöldfelületek kezelésében
A városi fák és zöldfelületek létfontosságúak: tisztítják a levegőt, és javítják az egészségünket, közérzetünket. A döntéshozók nagyon gyakran mégsem vonják be az érintett lakosokat a zöldfelületek sorsát érintő egyeztetésekbe. A parkokra, fás ligetekre gyakran mint építési területekre tekintenek. Szerencsére vannak azért pozitív példák is. Megkerestük az összes nagyobb hazai várost, most pedig bemutatunk néhány olyan gyakorlatot és várost, amelyet érdemes követni.
Az album a kép szélein lévő < és > gombokkal lapozható.
A Greenpeace Magyarország 2016 novemberében felhívást tett közzé, amelyet környezetvédőkkel, urbanistákkal, tájépítészekkel és városfejlesztőkkel közösen fogalmazott meg. Az ötpontos kiáltvány Sürgős védelmet a városi fáknak! címmel röviden összefoglalja a változáshoz szükséges legfontosabb tennivalókat.
2017 tavaszán a kiáltványon kívül részletesebb szakmai anyagot is eljuttattunk minden 30 ezer főnél nagyobb lakosságú magyarországi város önkormányzatának, összesen 34 vidéki település és 23 budapesti kerület polgármesterének. A következő hónapokban felvettük a kapcsolatot a polgármesteri hivatalok zöldfelületekkel foglalkozó szakembereivel. Megküldtük azokat a jogi, irányítási és szűk értelemben vett zöldfelület-kezelési javaslatainkat, amelyekkel szakértőink szerint javítani lehetne a városi fák sokfelé ínséges helyzetén. (Lásd: Mit tehetnének a döntéshozók a városi zöldfelületekért? és 11 pont egy élhetőbb városért.) Később személyesen is felkerestük azokat a városokat, ahol szívesen bemutatták nekünk gondjaikat és eredményeiket.
Mostani összeállításunkban a jó példákra koncentrálunk. Ennek oka nem az, hogy a városi fák helyzete az elmúlt évben annyit javult, hogy már nem aktuálisak a problémák. Célunk az, hogy a jó példákkal a többi város munkáját ösztönözzük.
Természetesen tudjuk, hogy minden városnak mások az adottságai, gazdasági lehetőségei. Lehet, hogy nem minden példa szól mindenkinek. Az, hogy valamelyik város bekerült a példatárba, nem arról kiállított bizonyítvány, hogy az adott település a zöldfelület-gazdálkodás minden területén kimagasló munkát végez. Sőt még a bevált gyakorlatokról sem állítjuk, hogy tökéletesek, jobbat ki sem lehetne találni.
Kérjük, hogy írják meg, ha Önök egy-egy területen már előrébb tartanak, mint a példában szereplő önkormányzatok.
Sok sikert kívánunk!
1. Legyen a nagyvárosoknak a zöldfelületekért felelős főkertészük vagy városi tájépítészük!
Az országos helyzet
Szerencsére olyan kertész szinte minden nagyvárosban van, aki a növényültetéseket szervezi, a kertészeti munkákat irányítja, a fák locsolását ellenőrzi. Még az is előfordul, hogy ezt a személyt főkertésznek nevezik. Amit mi javaslunk, az több ennél.
A jó példa: Gyula
Gyula városának 1999-ben lett főkertésze. A pozíció tekintélye évről évre növekedett, így a főkertész most már évek óta a főépítésszel együtt a polgármesteri kabinet tagja.
A főkertésznek nem a kaszálás időpontjával és a virágok öntözésével kell törődnie, ez a Közüzemi Kft. feladata. A főkertész stratégiai kérdésekkel, fejlesztési koncepciókkal foglalkozik. Igaz, hogy az ő véleménye alapján adja ki a fakivágási engedélyeket a jegyző, de fontosabb, hogy a településrendezési tervekbe, településfejlesztési folyamatokba is van beleszólása, képviseli a zöldfelületi értékek védelmét és a zöldinfrastruktúra fejlesztését.
Így történhetett meg, hogy gyulai kastély kertje ma már összefüggő egységet alkot a gyulai vár központi zöldfelületeivel, vagy hogy elavult, nem használt épületeket bontanak le az egységes park kialakításának kedvéért.
A főkertészi (városi tájépítészi) funkció igazi rangjának megadásához természetesen az szükséges, hogy a képviselő-testület és a polgármester ebben partner legyen. Gyulán pontosan ez a helyzet. Az egész város története és hangulata is lényeges szerepet játszhat a városi zöldfelületek felértékelődésében. A városban ma is él a kertészeti kultúra, a gyulaiak értenek a növényekhez, és hangot adnak annak, hogy ők fák, bokrok, virágok között érzik jól magukat.
2. Utcafásítás burkolt belvárosi utcákon
Az országos helyzet
Az éghajlatváltozás következtében a belvárosok nyáron gyakran elviselhetetlenül forrók. A kánikulában az aszfalttal borított, szűk utcákon akár 3-4 fokkal is melegebb lehet, mint a városon kívül. Nyilvánvaló, hogy fák ültetésével sokat lehetne javítani a helyzeten. Ám az ültetést a burkolaton és a helyszűkén kívül a föld alatti vezetékek is akadályozzák. A jelenlegi jogszabályok a közműveket jobban védik, mint a városi fákat. Sokszor úgy tűnik, nincs mit tenni: föld fölött, és különösen föld alatt nincs hely a fák ültetésére.
A jó példa: Budapest V. kerület
Az V. kerületi „aszfaltsivatagban” az elmúlt évben új fák jelentek meg. 2017 tavaszán a Városháza mögötti Kamermayer téren több száz budapesti lakos tartott demonstrációt a Római-part megmentéséért. Egy évvel később ez már nem lenne lehetséges, jelentősen csökkent az összefüggő burkolt útfelület. A tüntetési tér beszűkülését a fák barátai egyáltalán nem bánják, mert a helyet fák vették el.
A Kamermayer tér hétköznapokon eddig is kávézójáról, egy öreg védett szilfáról és békés hangulatáról volt híres, A tér gyalogos- és kerékpárosbarát átalakítását civilek, várostervezők és helyi vállalkozók már több mint 10 éve kezdeményezték, aztán 2017 augusztusában a munka valóban megindult. Kevesebb a parkolóhely és nagyobb a bringatároló, hangulatosabb lámpák világítják be a teret. Ami pedig a növényeket illeti, 2017 őszén 4 oszlopos gyertyánt, 3 díszalmát, 48 tiszafát, 450 bokrot és 100 évelőt ültettek el.
A másik jó példa a Szent István-bazilika közelében található Hercegprímás utca képének megváltozása. Mikor az utca Szabadság tér és Arany János utca közötti szakaszán kicserélték a járda- és aszfaltburkolatot, valamint korszerűsítették a világítást, egyúttal kilenc darab gömbkőrist is ültettek.
Gömbkőrisek a felújított Hercegprímás utcában
Az új faültetések a kerületben általában az útfelújításokhoz, közterület fejlesztésekhez kapcsolódnak. Kedvező fejlemény, hogy az elmúlt évtizedekre jellemző kaotikus állapotok után az új közművek létrehozása és a régiek felújítása kezd átláthatóvá és tervezhetővé válni. Ám ez még kevés lenne a faültetésekhez.
A változást elsősorban az magyarázza, hogy a Városüzemeltető Kft.-n belül nemcsak a parkfenntartási ágazat, de a Mélyépítési Műszaki Iroda is fontos feladatának tekinti az utcai sorfák számának gyarapítását. Nyilvánvaló, hogy egy-egy ilyen fa ültetése és fejlődésének csepegtető öntözőrendszerrel történő biztosítása rendkívül költséges feladat, de hosszú távon megtérül a ráfordítás.
Pénzre is szükség van, de a legfontosabb a szemléletváltás. A sűrűn lakott városközpontokban a fák akkor nyerhetnének még több teret, ha az úttest alatt közműalagutakat alakítanának ki, ám erre Magyarországon még alig találhatunk példát.
3. Új zöldtetők a hőszigetek ellen
Az országos helyzet
A zöldtető régi találmány, hiszen a világ hét csodája között számon tartott babiloni függőkert i.e. 600 körül épült. Az európai városokban a zöldtetők az 1980-as években kezdtek terjedni. Ma már az európai uniós irányelvek klímavédelmi megfontolásokból is támogatják a zöldtetők építését. A Zöldtetőépítők Országos Szövetsége (ZÉOSZ) Magyarországon 1998-ban alakult meg azzal a céllal, hogy Magyarországon minél több, európai normáknak is megfelelő, jó minőségű zöldtető épüljön.
A zöldtetők előnyei hosszan sorolhatók: a csapadék jelentős részének megkötése, a tetőről az esőcsatornába kerülő csapadékvíz minőségének javulása, a városok hőmérsékletének csökkentése, a párologtatás révén a helyi klíma javulása és a páratartalom növekedése, a levegőminőség javítása, a hőszigetelésből adódó komoly energiamegtakarítás, a tetőszigetelések védelme, városszépítés, és így tovább.
Az extenzív zöldtetők viszonylag könnyűek, a talajréteg 6-8 cm, vagy kicsit több – ilyen vastag talajon a szárazságtűrő varjúháj-, kövirózsa- és kakukkfűfajok már megélnek. Extenzív zöldtető akár 33%-os lejtésű tetőn is kialakítható. Az intenzív zöldtetők talajréteg-vastagsága legalább 15-20 cm, ezért kialakításához megerősített tetőszerkezetre van szükség. Bokrok és fák is ültethetők rá, öntözhető, az ösvényeken emberek is közlekedhetnek.
Az eddigiekből is látszik, hogy nem minden tető alakítható zöldtetővé. Azt hihetnénk, hogy Budapesten ez nem probléma, de valójában a fővárosban is nagyon sok a sátortetős épület. Szabó Lilla tájépítész 2011-ben I. díjat nyert OTDK-dolgozatában ezt a kérdést vizsgálta, és kimutatta, hogy a pesti belső kerületekben (V., VI. és VII. kerület) alig találunk lapostetős épületeket.
A zöldtetők témájára tehát különösen igaz az a bevezetőben megfogalmazott állítás, hogy a zöldfelületek növeléséhez nem tudunk minden önkormányzatra érvényes javaslatokat adni.
Annyit azért hadd jegyezzünk meg, hogy a ZÉOSZ teljes neve ma már Zöldtető- és Zöldfalépítők Országos Szövetsége, és komolyan foglalkoznak a függőleges épületfelületek zöldhomlokzattá alakításával, ez pedig a zöldtetőknél sokkal több helyen lehetséges.
A jó példa: Budapest XII. kerület, Hegyvidéki Önkormányzat
Az előző pontban is említett helyzetfelmérés kiemeli, hogy „a budai oldalon a II. és XII. kerületben az 1960-as, 1970-es években épült három-négyemeletes, társasházas beépítés a jellemző”, amely kiválóan alkalmas zöldtetőépítésre. A XII. kerületi önkormányzat élt is ezzel a lehetőséggel.
A Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Városrendezési és Építési Szabályzatába már 2009-ben bekerült az az előírás, mely szerint az újonnan létesülő lapostetők és a meglévő lapostetők rekonstrukciója során – ha a meglévő épület szerkezete statikai szakvélemény alapján azt lehetővé teszi – a tetőfelület 40 m2-t meghaladó részét legalább extenzív zöldtetőként kell kialakítani. Az említettek alól kivételt képeznek „a védett épületek és az olyan építmények, vagy olyan építményrész laposteteje, amely burkolt felületet igénylő kereskedelmi, vendéglátó, kulturális hasznosítású.”
Ez a rendelet elvben néhány évtized alatt megváltoztathatja a kerület felülnézeti képét, és ami ennél sokkal lényegesebb, az ilyen módon felújított épületekben a korábbiakban felsorolt összes klímavédelmi, ökológiai és gazdasági előny megvalósul.
A rendelet hatására a kerületben már számos tető átalakult. A hegyvidéki Polgármesteri Hivatal a saját épületével is példát akar mutatni. A hivatal tetejére nem kerülhetett zöldtető, mert azt elfoglalják a napelemek, de az alagsori tárgyalók szintjét ma már extenzív zöldtető borítja.
Extenzív zöldtető a XII. kerületi Polgármesteri Hivatal épületszárnyán
A XII. kerületi Polgármesteri Hivatal illetékesei is tudják, hogy a hatékonyság érdekében még két jelentős lépésre van szükség van. Egyrészt a lakóközösségeket és cégeket segíteni kell a tervezésben és a kivitelezésben. Ebben a Zöldtető- és Zöldfalépítők Országos Szövetsége lehet a partner. Másrészt nem maradhat el a rendeletben előírt változtatások monitorozása, hisz az elért eredményekről a Polgármesteri Hivatal csak így szerezhet biztos tudomást.
4. Közösségi tervezés
Az országos helyzet
A közösségi tervezésnek az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában komoly hagyománya és szakirodalma van, Magyarországon is legalább 10 éves múltra tekint vissza. Mikor 2008-ban, Budapest VIII. kerületében nekiláttak a Mátyás tér közösségi tervezésének, még több volt a kérdés, mint a tapasztalat. Mennyire tudják az egyszerű emberek megfogalmazni az igényeiket? Ha teljesíteni akarjuk elvárásaikat, az nem megy a szakmaiság rovására? Ma már a legtöbb kérdésre Magyarországon is van válasz.
A jó példa: Óbuda, Flórián tér
Óbuda-Békásmegyer önkormányzata 2015 óta minden új közteret a környékbeliek bevonásával terveztet meg. A környékbeli lakók véleményének megismerése és a tervekbe történő beépítése sok fáradsággal járó, többlépcsős munka – de kimutathatóan gazdasági előnyei is vannak, ha egy projekt megvalósítása során az önkormányzat nem a tiltakozó lakosok ellen harcol, hanem a véleményüket kezdettől beépíti a tervekbe. A folyamatban általában nemcsak a polgármesteri hivatal dolgozói és tájépítészek, de más szakterületek képviselői is részt vesznek.
A Flórián tér nagy forgalmú csomópont Óbuda központjában. A legnagyobb feladatot nem a Flórián Üzletközpont melletti kis zöldfelület kialakítása jelenti, hanem annak megtervezése, hogy a Vörösvári út túloldalán fekvő, ugyancsak Flórián térnek nevezett majdnem 6 hektáros füves-fás, de ma még parknak csak jóindulattal nevezhető terület hogyan tudja legjobban szolgálni a környékbeliek igényeit.
A tér potenciális használóinak számát jól jellemzi, hogy egyedül a Faluháznak nevezett épületben, a tér nyugati oldalát határoló több mint 300 méter hosszú, tízemeletes házban körülbelül háromezren laknak. Ám a többség legfeljebb arra használja a parkot, hogy házától valamelyik tömegközlekedési megállót vagy üzletet megcélozva átvágjon.
2017 májusában elindult a közösségi tervezés a Flórián téren
A Flórián tér fővárosi tulajdonban és fenntartásban van. A kerület polgármestere és Tarlós István főpolgármester megegyezése szerint a Főváros hozzájárult ahhoz, hogy Óbuda közösségi tervezés keretében megtervezze a Flórián tér hasznosítását.
A komolyan vett közösségi tervezés óriási munka. Előkészítésként felmérték a közműveket, a növényzetet, a közlekedési kapcsolatokat, majd 2 kérdőívezés során összegyűjtötték kétezer környékbeli lakos véleményét. A Garten Studio tájépítészei előzetes vázlatterveket készítettek, és csak ezután hívták az érdeklődőket a parkba.
2017. május 12. és 27. között nyolc tervezési alkalomra került sor. A műemlékvédőktől a kutyásokig minden érdekcsoport sajátos igényeit megpróbálták figyelembe venni. Aki a részleteire kíváncsi, annak szerencséje van, mert a http://florianter.blog.hu/ címen megtalálható kiváló minőségű 21 perces film az egész tervezési folyamatot összefoglalja.
5. Közösségi kertek kialakításának támogatása
Az országos helyzet
A modern közösségi kertek Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a hatvanas évek mozgalmai után kezdtek működni; az élelmiszertermelés mellett kezdettől fogva lényegükhöz tartozott a közösségépítés és a fogyasztói társadalom radikális kritikája. Magyarországon jóval később, a krónikák szerint 2010-ben Békásmegyeren jött létre az első közösségi kert.
A kozossegikertek.hu adatbázisa 72 kertet tart nyilván, ám közülük 8 már megszűnt. Ebből egyszerre látszik a rohamosan növekvő érdeklődés, és az, hogy hosszú távon nem könnyű a lelkesedést fenntartani. A hosszú távú működést egyes helyeken az is akadályozta, hogy az adott területet pusztán átmeneti hasznosításra adták át a tulajdonosai, amíg ott valamilyen építési munka el nem kezdődött. A közösségi kertek legtöbb esetben önkormányzati ingatlanon működnek, az önkormányzatok gyakran a kertek kialakítását is segítik.
A jó példa: Miskolc, Avasi Paradicsom Közösségi Kert
Budapestről és néhány vidéki városból is hozhatnánk jó példákat. Az Avasi Paradicsom éppen azért érdekes, mert nehéz terepen éppen most formálódik a közösség és a kert.
Az Avas lakótelepen több tízezren laknak, ez az ország egyik legnagyobb lakótelepe. Mikor 2014-ben néhány kertészkedést kedvelő lakó megalapította az Avasi Panelkertész Klubot, sokan hitetlenkedve fogadták a kezdeményezést. Először egy lapostetőn, majd az erkélyeken kezdtek növénytermesztésbe, ám hamarosan felvetődött egy igazi közösségi kert megalapításának igénye.
Az Avason is hangsúlyt kapott a közösségi kerteket általában jellemző három fontos elem: a saját célra történő élelmiszertermesztés, a közösségfejlesztés és a környezettudatosság. Izgalmas folyamat, mikor idegen emberek a közös munka és beszélgetés során összetartó csoporttá formálódnak.
Nem volt könnyű az indulás. Az önkormányzat viszonylag hamar kiválasztott egy üres telket a kezdeményezőknek, ám a jogi nehézségek megoldása hosszú időt vett igénybe. Végül 2017 tavaszán egy helyi önkormányzati képviselő támogatásával, továbbá a Dialóg Egyesület intézményi hátterével és aktív segítségével megkezdődött az ágyások kialakítása.
Érik a paprika az Avasi Paradicsomban
2018 tavaszán újabb ágyásokat fognak művelésbe vonni, mert egyre több avasi lakos jelzi csatlakozási szándékát. Ősszel már általános iskolás és óvodás csoportok is látogattak a kertbe. Ha a következő években valóban sikerül jól működő közösségi kertet kialakítani, akkor megdőlhet az az előítélet, hogy az Avason úgysem lehet a környezetet javítani és közösséget kialakítani. Ahhoz képest, hogy ez mekkora eredmény, a befektetés nagysága eltörpül. Nyilvánvaló, hogy ez Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata számára is komoly eredmény lenne.
6. A lakosság tájékoztatása a fakivágásokról és bevonása a növények gondozásába
Az országos helyzet
A városi zöldfelületek a lakosság szemében az utóbbi években felértékelődtek. Ennek jele, hogy a polgárok szinte minden fakivágás ellen tiltakoznak. A városi fák megbecsültségének növekedését örvendetes jelenségnek tartjuk, ugyanakkor a lakossággal meg kell értetni, hogy a sűrűn lakott városokban nem lehet megvárni, míg a fák maguktól összeroskadnak. Eljön az az idő, mikor ki kell vágni őket, és a helyükre újakat kell ültetni. Az önkormányzatok nincsenek könnyű helyzetben.
A zöldfelületek fenntartása, folyamatos gondozása az országban sok helyen kívánnivalót hagy maga után. Természetesen a sokszor kampányszerűen elültetett sok ezer fa életfeltételeit alapvetően a fenntartónak kell biztosítania, de a lakosságnak is komoly szerepe lehet a növények gondozásában.
Elsősorban nem is a parkfenntartó munkaerejének és erőforrásainak kíméléséről van szó. Már-már közhelynek számít, de igaz: azok az emberek, akik maguk ültették, locsolták a fákat, rendszerint megőrzésükre is jobban figyelnek, és erre másokat is figyelmeztetnek. Szerencsére a részletesebben leírt pesti példa nem egyedülálló. Budán, a XII. kerületben 2017 tavaszán indult a gondnoksági program: a kis méretű zöldfelületek megújítása terv szerint, a szárazságtűrő és őshonos növényeket előnyben részesítve megindult. Az év végére már 17 közterület gazdára talált – iskolák, óvodák, cégek családok láttak neki a rendszeres munkának.
A jó példa: Budapest XIII. kerület önkormányzata
A XIII. kerületi önkormányzat 2008-ban fogadta el Zöldhálózati Stratégiáját, rövid nevén az AngyalZÖLD programot. Az elmúlt 10 évben a zöldfelület-gazdálkodás terén jó néhány újítást bevezettek, ezek közül most a lakossággal kialakított partneri kapcsolatot emeljük ki.
A XIII. kerület fenntartásában álló zöldfelületeken nem fordulhat elő, hogy egy fa kivágása úgy kezdődik, hogy váratlanul felbukkan egy fűrészes ember. A tervezett fakivágásokról jó előre tájékoztatják a lakosságot. Minden egyes kivágásra tervezett fán érthető szöveg mutatja be a fát, a fakivágás indokát, és azt is, hogy mit telepítenek a helyére. A lakosságnak pedig van ideje tájékozódni, a Közszolgálati Zrt. munkatársai telefonos és e-mailes megkeresésekre is válaszolnak.
Ahogy az országban sokfelé, a XIII. kerületben is lehet pályázni a „legzöldebb társasházi kert” és a „legvirágosabb erkély és homlokzat” címre. De ami az utcaképet igazán megváltoztatja, az Újlipótvárosban figyelhető meg.
A Pozsonyi út Újlipótváros legpatinásabb utcája, történelmi emlékekkel, emléktáblákkal, barátságos hangulatú boltokkal, presszókkal és kisvendéglőkkel. Az árnyékos utcát mindkét járdán fák szegélyezik, többnyire japánakácok. A rendszerváltás óta fokozatosan kicserélték a járda burkolatát, kiemelt ágyásokat hoztak létre, faoszlopokkal körülvett kutyaillemhelyeket építettek, vagyis látványosan javult az utcakép.
Bokrok is kerültek a fák körüli földsávba, de a növényzet megőrzésében csak részsikereket sikerült elérni. A probléma legalább kettős. Egyrészt még egy ilyen gazdag önkormányzat sem tudja megoldani, hogy a frissen ültetett évelő növényeket és cserjéket hetente többször locsolják. Másrészt a kutyák és emberek taposásától és piszkításától a kiemelt ágyásokat csak akkor lehet megvédeni, ha ott helyben, a lakók és boltosok figyelmeztetik a tévútra lépőket.
A Pozsonyi úton megindult ez az ígéretes folyamat. Egyre több ágyást fogadtak örökbe lakók, üzletek, civil szervezetek, iskolák. Minden gondozott ágyás javítja a közhangulatot, tompítja a kétkedők hangját, akik szerint: „reménytelen, itt úgysem lehet változást elérni.”
Iskolások „kiskertje” a Pozsonyi úton
7. A városi erdők vágásterületek nélküli kezelése
Az országos helyzet
Az erdőgazdálkodásban szemléletváltás zajlik. Néhány évtizede a faanyagtermelés mellett más szempont nehezen érvényesült, az uralkodó nézet pedig az volt, hogy a fakitermelés és a szállítás sokkal gazdaságosabb, ha egyszerre nagy területeken vágják ki az erdőt.
Ma már ökológiai, turisztikai, sőt gazdasági érvek alapján is csökkentik a vágásterületek méretét. Védett erdőkben és a városok közelében terjed a folyamatos erdőborítás elve alapján történő gazdálkodás, ami azt jelenti, hogy egyszerre legfeljebb egy szobányi területen vágják ki a fákat.
A konfliktusokról legtöbbet a Pilisi Parkerdőgazdaság Budapesti Erdészetében tudnának mesélni. Évtizedek óta próbálnak a lakosok és a kirándulók kedvében járni, vitathatatlan, hogy úttörői voltak az úgynevezett közjóléti erdőgazdálkodásnak, ám még ma is sokszor magyarázkodniuk kell. Amint valahol felzúg a láncfűrész, azonnal csöng a telefon, és tiltakoznak az emberek.
2017 végén Pestlőrinc határában, a Halmi-erdőben egy tömbben több mint 2 hektárról vágták ki a fákat, ami elképesztő méretű lakossági felzúdulást váltott ki.
A jó példa: Pécs, városi erdők
A Biokom Pécsi Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. kb. 1000 hektár önkormányzati erdőt kezel. Ebből 600 hektár a Mecsek déli lábát borítja, a maradék 400 hektár a várostól délnyugatra, a Pécsi-síkon található. Az erdőgazdálkodás vezetői elkötelezetten haladnak céljuk felé: azt szeretnék, hogy a pécsi önkormányzati erdőkben ne legyenek vágásterületek.
A Mecsek déli lábának száraz karsztbokorerdőiben a folyamatos erdőborítás elve már meg is valósult. A motiváció nem csupán a lakossági tiltakozás elkerülése.
Egyrészt ezek az erdők szinte kivétel nélkül természetvédelmi oltalom alatt állnak, a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetbe tartoznak és/vagy európai védettséget élvező Natura 2000-területek. Márpedig ott, ahol különleges növény- és állattani értékek vannak, nyilvánvaló, hogy ha egy hegyoldalból szelíd beavatkozással egyszerre csak 2-3 fát vágnak ki, az természetvédelmi szempontból sokkal előnyösebb, mint a nagy vágásterületek.
A természetkímélő gazdálkodás mellett szól a hegyoldalból lezúduló víz és hordalék megfogása is. Az eróziót vízterelő medrek kialakításával is csökkentették. Talán a legfontosabb érv a folyamatos erdőborítás mellett, hogy a mecseki erdőknek óriási jelentőségük van a pécsi időjárási szélsőségek mérséklésében.
Hiába engedne meg a jelenlegi természetvédelmi szabályozás 3 hektáros vágásterületeket, ekkora fátlan hegyoldalak esetén sokkal kevésbé valósulna meg a hűvös levegő városba áramlása, Pécs nyáron még forróbbá válna.
A leírt elvekkel nem áll szemben az, hogy az elmúlt években a Mecsek lejtőjéről kb. 2 ezer köbméter beteg feketefenyőt kitermeltek. Ám szerencsére ezek a fenyők őshonos, természetesen szaporodó fafajokkal elegyedtek, így miután a beteg egyedeket irányított döntéssel kitermelték, és lovasfogattal az erdőből kihúzták, az alattuk felnövő molyhos tölgyek, csertölgyek és virágos kőrisek hamar begyógyították az erdő parányi sebeit.
A Biokom munkatársai munkájuk során folyamatosan együttműködnek az erdészeti hatóság és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereivel. Ezenkívül a kirándulóknak is szeretnék elmagyarázni munkájuk lényegét. Ezt a célt szolgálja a 12 állomásból álló Remeteréti Pro Silva tanösvény, amelyet szerencsés helyen alakítottak ki: viszonylag kis területen be tudják mutatni, hogy a patakparti erdőtársulásoktól, a hegyvidéki bükkös társulásokon át, a szárazabb „tetőerdőkig” miként lehet a folyamatos erdőborítás elve alapján kezelni az erdőket.
A Pécsi-síkságon fekvő 400 hektáros erdőben a látogatók még láthatnak 1-1,5 hektáros vágásterületeket, de ezek már átalakító vágások, azt a célt szolgálják, hogy minél előbb kialakuljon az a változatos korú és fafaj összetételű erdő, amelyben már csak tizedhektáros mikrovágásokra kerül sor.
A mesterséges akác- és nemesnyárültetvények alá kocsányos és kocsánytalan tölgyet, csertölgyet, juharokat, kőriseket, berkenyéket, vadgyümölcsöket telepítenek, aztán mikor ezek megerősödtek, az öreg akácokat és nemesnyárakat kis vágásterületeken eltávolítják fölülük. Így haladnak lépésről lépésre a folyamatos erdőborítás elve alapján kezelhető őshonos fafajokból álló erdő felé.
Fontos szempont, hogy ha ez megvalósul, akkor a síkságon, a Malomvölgyi-parkerdőben ugyanúgy a természetes folyamatok fognak működni, mint a Mecsek oldalában. Ebből pedig az következik, hogy az erdők fenntartása olcsóbb lesz, hiszen folyamatos borítás mellett az erdők kezelésére sokkal kevesebbet kell költeni, mint ahol komoly méretű vágásterületek vannak. Még egy ok, amiért érdemes követni a pécsiek példáját!
A városi fák létfontosságúak: tisztítják a levegőt és javítják az egészségünket, közérzetünket.