Famentési kisokos

Famentési és faátültetési kisokos

Sajnos egyre több helyen vágják ki a fákat, és csökkennek a városokban az értékes zöldfelületek. Segítünk eldönteni, mikor elfogadható és mikor gyanús egy fakivágás! És azt is bemutatjuk, öntudatos civilként mit tehetsz a fák védelméért.

​Írd alá te is kiáltványunkat a városi fák és zöldterületek megóvásáért!

A városi fakivágásokról  
  • Mit tegyek, ha egy számomra kedves fa mellett favágók jelennek meg?

    Egy fa kivágásához általában engedély kell, akár közterületen, akár magánterületen álló fáról van szó. Ha nem tudnak ilyet felmutatni, akkor jogszerűen fel lehet függesztetni velük a munkát addig, amíg nem tudják bizonyítani az engedély létezését.

    Van néhány kivétel, amikor nem kell engedély a fakivágáshoz. Ilyen, ha fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a fa emberekre vagy épületekre dőlhet; vagy ha a fa átmérője 3 cm-nél kisebb. Néhány településen magánterületek esetében sincs szükség engedélyre.

    Ugyanakkor sajnos sok esetben alaptalanul is hivatkoznak ezekre az indokokra. Hogyan derítheted ezt ki, és mit tehetsz? Lásd lejjebb!

  • Mit tegyek, ha a favágóknak/kertészeknek nincs engedélyük?

    • Mindenekelőtt maradj higgadt. Próbáld felvenni a kapcsolatot a többi környékbeli lakóval, ismerősökkel, együtt sokkal többet elérhettek!

    • A helyszínen próbáld meg higgadtan meggyőzni a munkájukat végző kertészeket, hogy a jogi iratok bemutatásáig függesszék fel a munkát, és hívják oda a felettesüket, aki remélhetőleg rendezni tudja a kérdéses helyzetet.

    • Fontos emellett az események dokumentálása, az ügy nyilvánosság elé tárása is. Ha lehet, készíts képeket, videókat, vagy közvetíts élőben online.

    • Ezek mellett kérj tájékoztatást az illetékes önkormányzattól, és vond be a választókörzeted önkormányzati képviselőjét is: neki az a kötelessége, hogy téged képviseljen!

  • Hogyan tájékozódhatok időben a fakivágási döntésekről?

    A jegyző a határozat meghozatalával egy időben köteles nyilvánosan kifüggeszteni (sajnos nem feltétlenül valóban könnyen észrevehető helyre) a tájékoztatást. A tájékoztatás jó esetben az önkormányzat honlapján is megtalálható. Ezek mellett telefonon is érdeklődhetsz a jegyzői hivatalnál is.

    Ha megkérdőjeleznéd a döntést, első körben tájékozódj a fellebbezés határidejéről (jellemzően 15 vagy 30 nap), és az illeték összegéről.

    Amennyiben fellebbezésed elsőfokon nem vezet kellő eredményre, akkor a területileg illetékes kormányhivatalhoz nyújthatsz be jogorvoslati kérelmet, illetve végső esetben a jövő nemzedékek ombudsmanjához fordulhatsz kereseteddel.

    Ha az érintett közhivatalok nem adnák ki a fontos információkat, engedélyeket számodra, jogi tanácsadásért folyamodhatsz az erre szakosodott civil szervezetekhez, például az EMLA-hoz vagy a TASZ-hoz.

  • Mik lehetnek egy fakivágás elfogadható okai?

    Ha egy fa különösen beteg, balesetveszélyes, az élet- és vagyonvédelem szempontjából közvetlen veszélyt jelent, vagy közművet veszélyeztet. Ezekre azonban sok esetben hamisan is hivatkozhatnak, úgyhogy légy résen! Ezeknek a körülményeknek a fennállását szakszerű módon csak szakértői vizsgálatokkal lehet megállapítani, a szemrevételezés nem mindig elegendő hozzá. (Az önkormányzatnak sajnos nem kötelező ilyen szakértői vizsgálatot készíttetnie.)

    Ha a fa látszólag sértetlen is, attól még fennállhatnak benne olyan rejtett üregek és korhadások, amelyek adott esetben (például viharos szél esetén) veszélyt jelenthetnek. Ezt műszeres (fakoppos) vizsgálattal lehet kideríteni. Kérd ki és ismerd meg e dokumentumok tartalmát, ha léteznek. Ha nem léteznek, akkor az önkormányzat fakivágási rendeletére hivatkozva próbáld meg elérni, hogy a fa kivágása előtt az önkormányzat végeztessen el ilyen vizsgálatot független szakértővel, a beruházó költségén.

  • Honnan tudhatom, hogy a fakivágás indoka nem valós?

    Gyanús lehet, ha éppen egy beruházás (például épület, mélygarázs építése vagy útfelújítás) zajlik, és a fakivágási engedélyben sok beteg, balesetveszélyes fára hivatkoznak.

    Ilyenkor érdemes lehet a környékbeli lakókkal összefogni, és független szakértő véleményét kérni. Hidd el, van értelme: a budapesti Hunyadi téren mélygarázst építettek volna, így azonban a tér megmaradhatott gyönyörű zöld „oázisként”.

A városi fák kezeléséről, fenntartásáról  
  • Melyik fa van bajban?

    Az, amelyiken feltűnő mértékű a károsítók jelenléte, vagy megkezdődött a hanyatlása. Ennek jelei:
    • a leveleken levéltetvek, hernyók;
    • a lombkoronában farontó paraziták (például fehér vagy sárga fagyöngy);
    • a levélzetben aknázómoly okozta károk vagy mozaikos színelváltozás;
    • a törzsön lárvák vagy gombák;
    • kókadt levelek (ez a vízhiány jele);
    • kiszáradás, csúcselhalás (ez lehet a túl sok vagy a túl kevés víz miatt is);
    • elhalt ágrendszer, lehulló levelek (vírusfertőzésre vagy elfagyásra utalhat).

    Mit tehetsz ilyenkor? Kérd szakértő, a területileg illetékes önkormányzati előadó, főkertész, kezelő segítségét! Metszéssel, tápanyagutánpótlással, sebkezeléssel, lemosó permetezéssel, célzott növényvédelemmel, a fa környezetének feljavításával sok fa megmenthető. A városi fák legnagyobb és legrafináltabb kártevője azonban maga az ember. Ettől a veszedelemtől az adott fát csak egy másik ember képes megmenteni.

  • Mik a jelei annak, ha egy fát nem megfelelő módon tartanak fenn?

    A fák szívósak és sokáig élnek, főleg ha már 20 évnél több időt töltöttek el a kiültetett helyükön. Azonban életkilátásaik romlására több jel utalhat. Ilyen, ha:
    • A fát körbebetonozzák, nem biztosítják neki a jogszabály szerint legalább 1,5 m × 1,5 m szilárd burkolat nélküli termőterületet.
    • A járdát konyhasóval sózzák.
    • Rá szabad parkolni a két fa közötti zöldsávra.
    • Közvetlenül a fa 2 méteres körzetén belül fektetnek egy új vezetéket, építenek szegélyt, és elvágják a fa támasztógyökereit.
    • 20 cm-nél magasabban töltik fel a fa környezetét.
    • A fűkaszával rendszeresen körkörösen megsértik a fa törzsét, mert nincs kitányérozva a környezete.

    Újabban a sűrűbben lakott budapesti városrészekben megjelentek a fák köré tett műanyag, gumi és műgyanta alapú vízáteresztő burkolatok. Ezek egyelőre kísérleti eszközök, de ígéretesek: védik a fa termőhelyét, de a víz számára átjutást biztosítanak. Ha aggódsz, próbáld ki, hogy ráöntesz a burkolatra egy kis vizet: ha a víz átfolyik, minden rendben.

  • Mikor lehet valóban szükség gallyazási munkára?

    A fák erős visszametszésének, csonkolásának sok elfogadható oka lehet. Például:
    • Veszélyesen dől egy fa, és ezt kell ellensúlyozni, stabilizálni.
    • A fa veszélyesen közel nőtt egy légvezetékhez.
    • Kórokozó, élősködő támadhatta meg a fát, és az elhalt, beteg részeket el kell távolítani.
    • A fa koronáját ifjító metszéssel kell kordában tartani.
    • A belógó faágak zavarják a közlekedést, és a nagyobb járművek nem férnek el alattuk.

    A szakszerű gallyazás, metszés a vegetációs időszakon kívül, ideális esetben február végén történik. Ilyenkor a drasztikusabb csonkolásoktól sem kell megijedni.

    Ha azonban rügyfakadás után, a madarak költési időszakában vagy nyári szárazságban kerül sor ezekre a munkákra, akkor mindenképpen gyanakodhatunk. Ilyenkor egy drasztikus koronacsonkolás akár a fa teljes kiszáradásával is járhat.

  • Mit tehetek egy rosszul gondozott fa vagy fasor megmentéséért?

    Lépj kapcsolatba az illetékes önkormányzattal a problémák felszámolására. Javasold annak biztosítását, hogy a fa több burkolatlan termőterülethez, vízhez, tápanyaghoz jusson.

    Ahogy az emberek, úgy a fák esetében is a levegő, a szabad légzés a legéletbevágóbb: ezt követi sorrendben a megfelelő folyadék, majd a táplálék szükségessége. A fáknak a gyökereiknél is szükségük van talajlevegőre, ezért a túlságosan betömörödött, elszikesedett talajokban nem érzik jól magukat.

  • Honnan tudhatom, hogy egy beruházás során kellő figyelmet fordítanak a meglévő fák védelmére?

    Egy építési területen a megőrzésre tervezett fákat körbekerítéssel, kalodával kell védeni. Ha nem látsz ilyet, akkor a kivitelező vét a műszaki leírásban előírtak ellen.

    A beruházási tervek nyilvánosak: ennek része a fakivágási és fapótlási terv is, melyen szerepelnie kell okleveles tájépítész mérnök nevének és aláírásának. Ha nincs ilyen terv, akkor az adott beruházás zöldfelületi szempontból szakszerűtlen. Ez esetben lépj kapcsolatba a jegyzővel, és kérd tőle a kivitelezési munkák felfüggesztését mindaddig, amíg a beruházó egy tájépítész szakértővel el nem készítteti a fakivágási és fapótlási tervet.

A városi faátületésekről  
  • Mikor jó egy fatelepítés, és mikor gyanakodj kontár munkára?

    Egy jó telepítéssel nagymértékben elősegíthetjük a facsemete megmaradását, gyökeresedését, és évtizedekre előre meghatározhatjuk egy fa sorsát. Az első és legfontosabb kritérium, hogy egy fának minimum 1×1×1 méteres ültetőgödröt, és a gödör alján érett istállótrágyát, a gödörben pedig humuszos, jó minőségű (fekete) termőföldet kell biztosítanunk. Ez az, amit rossz esetben a kivitelezők spórolásból először elszabotálhatnak. Készíts fotókat, kísérd figyelemmel ezeket a közterületi kivitelezéseket!

    Semmilyen kivitelezési munkánál nincs ma nagyobb szükség a civil kontrollra, mint a zöldfelület létesítésénél.

    Milyen problémák lehetnek még?
    • Nem eléggé nagy az ültetőgödör.
    • Hiányzik a fák tápanyag-utánpótlásának biztosítása.
    • Nem eléggé fejlett (alacsonyabban iskolázott) a kiültetésre kerülő fa, így könnyebben elpusztulhat.
    • Termőföld helyett sittet terítenek, és arra csak egy vékony termőföldréteg kerül.
    • Betonkeménységű altalajra húznak egy kis töltőföldet.
    • A fa nincs rendesen kikarózva, kitámasztva, belocsolva.
    • A fát nem öntözik, metszik, a környékét nem gyommentesítik.
    • Nincs megfelelő drénezés, ezért a fa gyökere elrohad a túl sok csapadékvíztől. Ekkor is a kiszáradás jeleit láthatjuk.

    Ha ilyeneket látsz, akkor dokumentáld (készíts fotókat), tedd szóvá az építésvezetőnél, az önkormányzatnál!

  • Milyen fát lehet átültetni, és milyet nem?

    Egyre több nagy állami beruházásnál ígérik, hogy ha útban van egy fa, akkor majd átültetik. Ez azonban sok esetben eleve megvalósíthatatlan: a nagyobb, idősebb fák nagyon ritkán élik túl az átültetést.

    Átültető géppel nagyobb előkészítés nélkül átültetni egy fát csak fiatalon lehet, 10-15 éves kor (maximum 10 cm törzsátmérő) esetén. Sőt az örökzöldek, fenyők már ilyen fiatalon sem ültethetőek át.

    Az ennél nagyobb növények gépi átültetővel maximum 37 cm törzsátmérőig ültethetőek át, de ebben a kategóriában ez is már csak minimum 1 éves előkészítés után lehetséges.

    Az előkészítés gépi vagy kézi alávágással kezdődik: azaz a fát helyben nagy földlabdával körbeárkolják, és elvágják a gyökereit, körbeveszik geotextíliával, a gyökereket növekedési hormonnal kezelik, és visszatemetik köré a földet, hogy az elvágott gyökereknél elinduljon a hajszálerek képződése. A fa koronáját ezzel párhuzamosan visszametszik, hogy a lecsökkent gyökérzet is el tudja látni a lombkoronát. Az így előkészített fát eredeti helyén legalább egy vegetációs időszakon keresztül intenzíven öntözik, tápoldatozzák, párásítják, és csak vegetációs időszakon kívül kezdik meg a gépi átültetési műveletet. Ha ezek a munkák elmaradnak, akkor az átültett növény az új helyén 1-3 év alatt teljesen elszárad. (Addig a törzsében raktározott tápanyagokat éli fel.)

    Az ennél is idősebb, 35-40 év feletti fák átültetése géppel már nem lehetséges: egyedi kalodát kell nekik ácsolni, és minimum 2 éves előkészítést igényelnek az átültetés előtt. Ha a földlabda nem marad egyben az átültetés folyamán, akkor a növény elpusztul.

    Minél idősebb a növény, annál jobban ki van téve annak, hogy nem éli túl az átültetési sokkot. A 60-100 éves korú fák már nagyon kis megmaradási rátával ültethetőek át, még sikeresnek mondott átültetés esetén is nagy részük 5-10 éven belül elpusztul.

    A vegetációs időn belül, azaz április-október között elvégzett, előkészítés nélküli faátültetések szakszerűtlenek, szinte biztosan a fa pusztulásához vezetnek.

  • Milyen idős a legöregebb fa, amit a fapótlások során be lehet ültetni?

    A hazai faiskolákban a legöregebb faegyedek 20-25 évesek, nyugat-európai faiskolákban előfordulnak 30-40 éves, átültetésre előkészített fák is, amelyek megeredési hajlandósága 90-95%-os biztonságú. A nyugati faiskolai növények klimatikus igényei azonban sokban eltérhetnek a hazai viszonyoktól, ezért könnyen lehet, hogy megsínylik a hazai viszonyokat. Az ennyire koros fák esetében 4-6 évig tart, mire a beültetés után kifejlesztik a korukhoz illő lombtömegüket.

    Egy 40-100 éves fa kivágásával keletkezett űrt tehát lehetetlen azonnal pótolni. Még ezekkel az óriási erőfeszítéseket igénylő módszerekkel is legfeljebb 1-2 évtizeddel hamarabb lehet visszaállítani a korábbi látványt.

  • Hogyan lehet megállapítani egy fa korát?

    A fák fafajtól függően eltérő gyorsasággal nőnek. Vannak viszonylag gyors növekedésűek, mint a nyárfák, füzek, platánok, fenyők. De vannak nagyon lassúak is, mint a tölgyek, bükkök, berkenyék.

    Az úgynevezett „pionír” növények és özönfajok gyorsan terjednek, gyorsan nőnek, de hamar halnak. A lassabb növekedésűek általában sokkal tovább fordulnak termőre, és sokkal tovább élnek.

    Ha ezt a két csoportot jól meg tudjuk különböztetni egymástól, akkor a fa 1 m-es magasságban mért törzsátmérőjéből meg tudjuk becsülni a korukat. A lassú növekedésű fafajok kora általában nagyobb, mint az 1 méteres magasságban centiméterekben mért törzsátmérőjük (egy 80 cm átmérőjű tölgy lehet 100 éves is). A gyors növekedésű fák életkora viszont kisebb, mint a cm-ben mért átmérőjük (egy 80 cm átmérőjű nyárfa talán csak 60 éves).

    Precízen a fa korát csak évgyűrűszámlálással lehet megállapítani, ehhez különféle mintavételezési eljárások állnak a szakemberek rendelkezésére.