Okos hálózatok

Oldal - március 29, 2012
Az iparosodott országok, kontinensek áramhálózatait nagy, szennyező erőművek központba állításával építették ki, amelyek folyamatosan ontják magukból az energiát, függetlenül a pillanatnyi fogyasztói igényektől. Az éghajlatvédelmi politika és az áramhasználati igények intelligensebb, hatékonyabb hálózat kialakítását követelik meg - ám ez egyúttal technológiai, üzleti és fogyasztói lehetőségek széles tárházát is elérhetővé tenné.

Európa jelenlegi, sok veszteséggel működő, az országos hálózatokból az évek során összetákolt villamosenergia-hálózata mára elavult, és nem működtethető gazdaságosan. Az új, intelligens hálózat szélsőséges időjárási körülmények között is képes lenne biztosítani az ellátást, nagyrészt föld alatti, hatékony egyenáramú vezetékeken szállított zöld energiával látva el az egész kontinenst. Európai szinten 2030-ra 68%-ban, 2050-re pedig közel 100%-ban biztosítható a megújuló energia az áramellátásban.

A jelenlegi áramellátási rendszer körülbelül 25%-nyi változó megújuló energiának hagy helyet. Az éghajlatváltozás megfékezéséhez azonban ennél sokkal több kell. A megújulókban gazdag országok, például Spanyolország már feszegetik a villamosenergia-rendszer határait. A szén- és atomenergia ugyanis nem kapcsolható le a szeles, napsütéses napokon - ilyenkor az egyébként üzemanyagköltség nélkül termelő szélturbinákat, napelemeket állítják le, hogy elkerüljék a rendszer túlterhelését. A hagyományos erőművek tehát nemcsak politikailag, technikailag is a megújulók útjában állnak.

A legfőbb különbséget a jelenlegi rendszerhez képest az adja, hogy sok kicsi generátorra, áramtermelő egységre (szélerőművekre, napelemekre stb.) van szükség. Ennek nagy előnye, hogy ezeket az egységeket a felhasználás helyéhez közel is el lehet helyezni. Az előttünk álló kihívás ezek összekapcsolása, és ezzel egy időben a nagy kapacitású, elöregedett erőművek kivezetése. 

Az új koncepció kiegyenlíti az energiatermelés és -felhasználás ingadozásait, hogy növelje az energiaelosztás hatékonyságát. Ezt olyan intézkedések teszik lehetővé, mint a nagy felhasználók energiaigényének újfajta kezelése, az időjárás-előrejelzések adatait felhasználva az energia tárolása a kevésbé szeles vagy napos időszakok lefedésére, vagy a fejlett kommunikációs és vezérlőtechnológiák alkalmazása a hálózat összes eleme között a hatékonyság növelésére. Az új architektúra kulcselemei a mikrohálózatok, az okos hálózatok és a szuperhálózat. Ez a három szint összefonódik és támogatja egymást.

A mikrohálózatoka helyi áramszükségleteket látják el - például egy szigeten, vagy egy kisebb vidéki város, illetve egy nagyvárosi negyed területén.

Az okos hálózatok egy egész régióban egyenlítik ki az energiaigényeket. Összekapcsolják a szétszórt megújuló energiaforrásokat és a kapcsolt hő- és áramtermelő erőműveket, és rendkívül hatékonyan osztják el az áramot. A rendszer fejlett infokommunikációs technológián alapul, lehetővé téve a fogyasztóknak, hogy az okos mérőórák segítségével bármelyik pillanatban ellenőrizhessék az áramhasználatot és annak költségét.

A szuperhálózatok nagy mennyiségű áramot szállítanak a régiók között. Ez nagyszabású összekapcsolódást jelent akár egész országok, régiók között. Egy lehetséges példa erre az Északi-tenger összes nagy szélerőművének összekapcsolása és a kontinenssel való összekötése.

Kategóriák