GMO és mezőgazdaság

Génmódosítással, vagy más néven génmanipulációval egy faj DNS-láncának bizonyos szakaszát (génjét) ültetik egy másik faj DNS-ébe. Nincs már evolúciós határ; amit a természetnek évmilliók alatt nem sikerült megalkotnia, azt ma már a laboratóriumokban percek alatt létrehozzák.

 

A Greenpeace ellenzi a génmódosított (GM) növények természetbe juttatását, mert azok káros hatással vannak a környezet sokféleségére.

Világviszonylatban a mezőgazdasági terület 90%-a génmódosítás-mentes. Mindössze négy ország - USA, Brazília, Argentina és Kanada - területén vetik a GMO-k 84%-át. A kisbirtokos gazdálkodók mindössze 0.6%-a választja a génmódosított növényeket. 15 évnyi kutatás után, még mindig csak négy fajt érint a génmódosítás: szóját, kukoricát, gyapotot és repcét. És ezek is mindössze kétféle tulajdonsággal bírnak: vegyszernek ellenállók vagy rovarirtó szert termelnek.

A rovarirtó szert termelő génmódosított növények esetében a nem célfajok (pl. védett pávaszemes lepke, a talajban és a szántóföld közelében lévő vizekben élő állatok, és hasznos rovarok (pl. katicabogár, méhek) is elpusztulnak a növény minden részében kiválasztott méreganyagtól. Arra pedig már egyáltalán nem térnek ki a vizsgálatok, hogy a tápláléklánc magasabb szintjein milyen összevont hatásokat okozhatnak a génmódosított növények.

A növényvédő szernek ellenálló génmódosított növényeknél a legfőbb problémát a túlzott vegyszerhasználat jelenti. A génmódosított növényre nem hat a vegyszer csak a környezetében lévő egyéb élőlényekre, célját tekintve a gyomokat írtja ki. De ezek néhány generáció után ellenállóvá válnak az adott vegyszerre. A gazdáknak ilyenkor nincs más választása, mint, hogy sokkal nagyobb mennyiségben és sűrűbb időközökkel permetezzenek, illetve hogy még drasztikusabb más gyomirtókkal próbálkozzanak. Ennek következtében jelentősen nő a környezet méreganyagokkal történő terhelése. Ez súlyos környezeti és egészségügyi problémákhoz vezet. Ezen túl, a túlzott vegyszerhasználat miatt olyan szupergyomok kezdenek elterjedni, amelyeket már egyáltalán nem tudnak semmilyen vegyszerrel kiirtani.

A génmódosított növényekből készülő élelmiszerek összetétele radikálisan megváltozik, ennek ellenére alig vizsgálják az emberi egészségre gyakorolt hatásokat. Európai Uniós szabályzat írja elő, hogy minden élelmiszer, amely genetikailag módosított összetevőt tartalmaz, jelölve legyen. Azonban az állati eredetű termékeken (tej, húsfélék, tojás) mind a mai napig nem kell feltüntetni, hogy az állatot genetikailag módosított takarmánnyal etették-e, pedig ma az európai tej-és hústermékek 75%-a ilyen. A génmódosított termékek ellen úgy védekezhetünk, ha állampolgárként GMO-mentességet kérünk számon képviselőinken, ha fogyasztóként elítéljük a géntechnológiát, és lehetőleg biotermékeket vagy ellenőrzött élelmiszereket vásárolunk.

Célunk, hogy se a boltok polcain, se a termőföldeken ne jelenjenek meg génmódosított termékek és vetőmagok, amíg nem bizonyítják, hogy azok veszélytelenek a fogyasztókra és a környezetre nézve.

Mezőgazdaság

Néhány éve látott napvilágot a Világbank által kezdeményezett nemzetközi felmérés a mezőgazdaság jövőjéről. Az ENSZ több szervezete (FAO, WHO, UNEP, UNDP és UNESCO), kormányok, civil szervezetek, az ipari szektor és számos tudós közösen arra a konklúzióra jutottak, hogy a mezőgazdasági kutatás-fejlesztési beruházásokban gyökeres fordulatra van szükség. Nem fenntartható az a nagyipari és vegyszereken alapuló módszer, ahogyan ma az élelmiszerünket termeljük. A kutatás-fejlesztési keretben szerepet kellene kapnia a biológiai sokféleségen alapuló mezőgazdaságnak, az ökológiai termesztésnek és a hagyományos tájfajták megőrzésének.

Legfrissebb

 

Veszélyben az európai mezőgazdaság: ideje, hogy betiltsuk a méhpusztító növényvédő...

| április 11, 2013

A tányérunkra kerülő élelmiszerek jó része erősen függ a beporzást végző rovarok – pl. méhek - lététől, hiszen ennek a tevékenységnek óriási szerepe és jelentősége van a mezőgazdaságban. Ám a növényvédő szerek használata egyre nagyobb mértékben...

Veszélyben az európai mezőgazdaság: ideje, hogy betiltsuk a méhpusztító növényvédő...

| április 11, 2013

A tányérunkra kerülő élelmiszerek jó része erősen függ a beporzást végző rovarok – pl. méhek - lététől, hiszen ennek a tevékenységnek óriási szerepe és jelentősége van a mezőgazdaságban. Ám a növényvédő szerek használata egyre nagyobb mértékben...

Veszélyben az európai mezőgazdaság: ideje, hogy betiltsuk a méhpusztító növényvédő...

| április 11, 2013

A tányérunkra kerülő élelmiszerek jó része erősen függ a beporzást végző rovarok – pl. méhek - lététől, hiszen ennek a tevékenységnek óriási szerepe és jelentősége van a mezőgazdaságban. Ám a növényvédő szerek használata egyre nagyobb mértékben...

Veszélyben az európai mezőgazdaság: ideje, hogy betiltsuk a méhpusztító növényvédő...

| április 11, 2013

A tányérunkra kerülő élelmiszerek jó része erősen függ a beporzást végző rovarok – pl. méhek - lététől, hiszen ennek a tevékenységnek óriási szerepe és jelentősége van a mezőgazdaságban. Ám a növényvédő szerek használata egyre nagyobb mértékben...

Kiszálltak a mókuskerékből

| április 6, 2013

Kiszálltak a mókuskerékből

| április 6, 2013

Kiszálltak a mókuskerékből

| április 6, 2013

Kiszálltak a mókuskerékből

| április 6, 2013

Kiszálltak a mókuskerékből

| április 6, 2013

Az Európai Bizottság fullánkja

| április 1, 2013

Az írás eredetileg a Magyar Nemzet 2013. február 9-i hétvégi számában jelent meg. Elsőre elég abszurd, hogy az unióban igen komoly vita zajlik arról, hogy a mézben lévő pollen természetes alkotóelem vagy összetevő-e. Pedig az ehhez hasonló...

81 - 90 a 96 találatból.

Kategóriák