Archivált oldal

Néhány éve látott napvilágot a Világbank által kezdeményezett nemzetközi felmérés a mezőgazdaság jövőjéről. Az ENSZ több szervezete (FAO, WHO, UNEP, UNDP és UNESCO), kormányok, civil szervezetek, az ipari szektor és számos tudós közösen arra a konklúzióra jutottak, hogy a mezőgazdasági kutatás-fejlesztési beruházásokban gyökeres fordulatra van szükség. Nem fenntartható az a nagyipari és vegyszereken alapuló módszer, ahogyan ma az élelmiszerünket termeljük. A kutatás-fejlesztési keretben szerepet kellene kapnia a biológiai sokféleségen alapuló mezőgazdaságnak, az ökológiai termesztésnek és a hagyományos tájfajták megőrzésének.

Mi a baj a génmódosított növényekkel?

A molekuláris biológia tudományos fejlődése nagyban segítheti, hogy jobban megértsük a természetet, vagy hogy új gyógyszereket találhassunk. Ugyanakkor nem szabad arra használnunk, hogy a természetet egy óriási genetikai kísérleti tereppé változtassuk, puszta anyagi érdekekért. A biológiai sokféleség, illetve a természeti korlátok figyelembe vétele a világ élelemellátásában elengedhetetlenek a túlélésünkhöz, ezért nem tehetjük ezeket kockára.

Génmódosítással, vagy más néven génmanipulációval egy faj DNS-láncának bizonyos szakaszát (génjét) ültetik egy másik faj DNS-ébe. Nincs már evolúciós határ; amit a természetnek évmilliók alatt nem sikerült megalkotnia, azt ma már a laboratóriumokban percek alatt létrehozzák.

A Greenpeace ellenzi a génmódosított (GM) növények természetbe juttatását, mert azok káros hatással vannak a környezet sokféleségére.

Világviszonylatban a mezőgazdasági terület 90%-a génmódosítás-mentes. Mindössze négy ország –USA, Brazília, Argentina és Kanada – területén vetik a GMO-k 84%-át. A kisbirtokos gazdálkodók mindössze 0,6%-a választja a génmódosított növényeket. 15 évnyi kutatás után, még mindig csak négy fajt érint a génmódosítás: szóját, kukoricát, gyapotot és repcét. És ezek is mindössze kétféle tulajdonsággal bírnak: vegyszernek ellenállók vagy rovarirtó szert termelnek.

A rovarirtó szert termelő génmódosított növények esetében a nem célfajok (pl. védett pávaszemes lepke, a talajban és a szántóföld közelében lévő vizekben élő állatok, és hasznos rovarok (pl. katicabogár, méhek) is elpusztulnak a növény minden részében kiválasztott méreganyagtól. Arra pedig már egyáltalán nem térnek ki a vizsgálatok, hogy a tápláléklánc magasabb szintjein milyen összevont hatásokat okozhatnak a génmódosított növények.

A növényvédő szernek ellenálló génmódosított növényeknél a legfőbb problémát a túlzott vegyszerhasználat jelenti. A génmódosított növényre nem hat a vegyszer csak a környezetében lévő egyéb élőlényekre, célját tekintve a gyomokat írtja ki. De ezek néhány generáció után ellenállóvá válnak az adott vegyszerre. A gazdáknak ilyenkor nincs más választása, mint, hogy sokkal nagyobb mennyiségben és sűrűbb időközökkel permetezzenek, illetve hogy még drasztikusabb más gyomirtókkal próbálkozzanak. Ennek következtében jelentősen nő a környezet méreganyagokkal történő terhelése. Ez súlyos környezeti és egészségügyi problémákhoz vezet. Ezen túl, a túlzott vegyszerhasználat miatt olyan szupergyomok kezdenek elterjedni, amelyeket már egyáltalán nem tudnak semmilyen vegyszerrel kiirtani.

A génmódosított növényekből készülő élelmiszerek összetétele radikálisan megváltozik, ennek ellenére alig vizsgálják az emberi egészségre gyakorolt hatásokat. Európai uniós szabályzat írja elő, hogy minden élelmiszer, amely genetikailag módosított összetevőt tartalmaz, jelölve legyen. Azonban az állati eredetű termékeken (tej, húsfélék, tojás) mind a mai napig nem kell feltüntetni, hogy az állatot genetikailag módosított takarmánnyal etették-e, pedig ma az európai tej-és hústermékek 75%-a ilyen. A génmódosított termékek ellen úgy védekezhetünk, ha állampolgárként GMO-mentességet kérünk számon képviselőinken, ha fogyasztóként elítéljük a géntechnológiát, és lehetőleg biotermékeket vagy ellenőrzött élelmiszereket vásárolunk.

Célunk, hogy se a boltok polcain, se a termőföldeken ne jelenjenek meg génmódosított termékek és vetőmagok, amíg nem bizonyítják, hogy azok veszélytelenek a fogyasztókra és a környezetre nézve.

Legfrissebb

 

Aktivistánk személyes beszámolója Kishantosról

| április 13, 2014

Alszom. Csöng a telefon. Ki a nyavalya hív szombat reggel fél nyolckor? „Helyzet van Kishantoson, tudsz jönni?” Azt sem tudom, hol vagyok; gyorsan felöltözök, felkapom a hátizsákot laptoppal, fényképezőgéppel, telefontöltővel. Bedobok egy...

EU: Át kell alakítani a növényvédő szerek európai engedélyezését a beporzók érdekében

| április 11, 2014

Fontos méhegészségügyi konferenciát tartottak a héten Brüsszelben. Hivatalosan is kiderült: a most piacon lévő növényvédő szerekről nem mondható el, hogy biztonságosak lennének a méhekre nézve. IUCN: Az európai poszméhfajok mintegy...

Felpaprikázva – Miért kell elutasítani a Syngenta paprikaszabadalmát?

Kiadvány | február 27, 2014 , 15:00

Fel lehet találni az élőlényeket, az állatokat és a növényeket? Megengedhető, hogy magántársaságok saját maguknak tulajdoníthassanak ilyen „találmányokat”? Nem!

Kishantos továbbra is közvetlen veszélyben van!

Kiemelt cikk | november 15, 2013 , 16:58

A Greenpeace arra kér minden magán- és jogi személyt, társaságot, szervezetet és mozgalmat, hogy pártállásától függetlenül álljon ki a kishantosi biogazdaság és az ott 21 év alatt megteremtett értékek fennmaradása mellett. Meggyőződésünk, hogy...

Az alultápláltság, a méhek és az élelmezési világnap

| október 16, 2013

Az élelmezési világnap alkalmából az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) ismét emlékeztet minket arra, hogy az alultápláltság még mindig súlyosan fenyegeti a világ lakosságát: minden negyedik 5 évnél fiatalabb gyermeknél...

Vízimalmok nyomában jártunk Pápateszéren

| augusztus 28, 2013

Többen biztosan feltennétek a kérdést, hogy mit is lehet csinálni egy héten keresztül egy Bakony lábánál fekvő faluban. Hát ahol korábban 25 patakmalom volt található, oda még egy hét is kevés! A mostani tábor mondhatni zéruspontja volt egy...

Támadtak és szúrtak

| július 9, 2013

Tolnában egy gazda méhek számára vonzó növényeket permetezett egy méhgyilkos vegyianyaggal. A méhek rátámadtak az emberekre, fekete-lila csípéseik voltak majd elpusztultak. A méhészek elpusztult méheik után nem...

A háziméhek pusztulása: egy ökológiai lecke

| június 25, 2013

„Az elmúlt négy évben a vegyipar 11,2 millió dollárt költött olyan PR akciókra, mely azt állítja, hogy ez nem az ő felelősségük, szóval így már biztosra tudjuk, hogy kié is valójában.” – Jon Cooksey, író, rendező Tisztában vagyunk vele,...

Milyen lenne egy szupermarket méhek nélkül?

| június 21, 2013

Vannak olyan cégek, amelyek úgy tűnik, hogy szeretik a méheket, s ezt azzal igazolják, hogy eszement módon mepróbálnak létrehozni egy betegségeknek ellenálló szuperméh-típust azoknak a méheknek a helyettesítésére, akik eddig a legkülönbözőbb...

11 - 20 a 105 találatból.

Kategóriák
<input type="hidden" name="ctl00$hidDomainsEnabledForGoogleAnalytics" id="ctl00_hidDomainsEnab