A klímaváltozásról

Oldal - március 30, 2012
A klímaváltozás a Föld éghajlatának nagymértékű megváltozása, amelyben az emberi tevékenység jelentős és egyre növekvő tényező. Az emberiség az ipari forradalom óta fosszilis energiahordozókat (szenet, kőolajat) éget el, és ezzel üvegházhatású gázokat, főként szén-dioxidot juttat a levegőbe. Ennek eredményeként az utóbbi száz évben a globális átlaghőmérséklet több mint 0,7 °C-kal emelkedett - és ha ez továbbra is a jelenlegi ütemben folytatódik, már a század végére 2 Celsius-fokkal magasabb lesz az átlaghőmérséklet.

 Az éghajlatváltozás valódi tömegpusztító fegyver. Ha csupán 1,5 °C-kal növekedne a Föld átlaghőmérséklete, már akkor is visszafordíthatatlan folyamatokkal kell számolni, de 2 °C fölötti növekedés már biztosan éghajlati katasztrófához vezet. Egyre gyorsabb ütemben tűnnek el végleg különböző növény- és állatfajok a Földről; elolvadnak a sarki jégtakarók; a tengerek vízszintje megemelkedik, sűrűn lakott part menti területeket mosva el; csökken az élelmiszer termelésére alkalmas terület. A sor hosszan folytatható.

A globális átlaghőmérséklet 2 °C-os növekedése Magyarország átlaghőmérsékletét 3-5 °C-kal emelné meg a medencehatás miatt. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Bizottságának (IPCC) 2007-es jelentése szerint a Kárpát-medence mélyebben fekvő területein gyakori és nagyobb folyóáradások, ingadozó termésátlag, és súlyos egészségügyi kockázatok, például hőhullámok várhatóak. A Duna-Tisza közét az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezete (FAO) hosszú távú előrejelzésében már félsivatagos övezetnek minősítette.

A világ kormányai az 1992-es riói csúcstalálkozón dolgozták ki az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményét (UNFCCC), amelyben először ismerték el, hogy a klímaváltozás valós probléma. A kötelező kibocsátáscsökkentési célokat is meghatározó Kiotói jegyzőkönyvet 1997-ben fogadták el, Magyarországon 2007-ben lépett életbe.

Kategóriák