Oldal - november 27, 2012
A közvélemény-kutatások szerint a magyarok legalább kétharmada elutasítja a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítását.
A fukusimai atomkatasztrófa hatására világszerte felgyorsult az atomenergia kivezetése. Magyarországon is észre kell venni, hogy a veszélyes paksi üzemidő-hosszabbítás erőltetése, valamint az új Paksi atomreaktorokról szőtt minimum négyezermilliárd forintos tervek szembe mennek a 21. századi energiagazdasági folyamatokkal. És a józan ésszel is.
Az eddigi részleges, korántsem független szakértői megállapítások is megmutatják, hogy a Paksi Atomerőmű nem biztonságos. Sőt, a jelek szerint soha nem is volt az.
Ennek ellenére mind az MVM Paksi Atomerőmű Zrt, mind pedig az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) optimista értékeléseket szokott közzétenni a médiában, amivel híven tükrözik az atomerőmű iránti lelkesedésüket. Ez az OAH esetében komoly gond, hiszen ez a szerv hivatott ellenőrizni az atomerőmű működését. Az európai uniós előírások szerint szigorú semlegességnek kellene jellemeznie.
A fukusimai atomkatasztrófa után a Greenpeace örömmel fogadta, hogy az EU „a legmagasabb szintű nukleáris biztonságot” jelölte meg céljául. Mára egyértelműen látszik, hogy a Paksi Atomerőmű sok szempontból sem felel meg ezeknek a követelménynek. Többek között azért, mert
- hiányzik egy valódi teljes nyomású konténment, azaz a reaktort körülvevő, optimális esetben félgömb formájú vasbeton védőburok, ami baj esetén meggátolja a sugárzó anyagok környezetbe jutását;
- hiányzik több fontos vizsgálat a Paksi Atomerőmű földrengésállóságáról;
- szinte semmit nem tudunk a lakosságra vonatkozó evakuálási tervekről, az esetleges katasztrófa-elhárítási forgatókönyvekről;
- és még számos okból.
Nem kellene megvárni, hogy egy paksi tragédia döbbentse rá a nukleáris ipar itthoni támogatóit is arra, ami Fukusima után már szinte mindenki másnak egyértelmű: nincs biztonságos atomenergia.
Attól viszont nem kéne félni, ha igen hamar le kell állítani valamelyik blokkot. Magyarországon már ma létezik olyan áramtermelő kapacitás, ami pótolhatna egy paksi blokk által termelt árammennyiséget. A következő blokk leállításáig pedig egyrész meg lehet hozni azokat az intézkedéseket, amelyek hatására csökken a magyarországi összenergia-fogyasztás, másrészt megépíthetők a szükséges kiváltó áramtermelő kapacitások - akár piaci alapon is, az atomenergiához nélkülözhetetlen állami támogatások nélkül.
Az atomenergia előtérbe helyezése elvonja a forrásokat az energiatakarékossági, energiahatékonysági, valamint a megújuló energiás beruházásoktól, pedig Magyarország adottságai és lehetőségei mindhárom területen jelentősek. Országunk biztonságos, már középtávon egyre inkább csak hazai energiaforrásokra épülő és költséghatékony energiaellátása megoldható Paks nélkül is.
A Greenpeace szerint az atomenergetika területén Magyarországon a legsürgősebb feladat a stressztesztből kimaradt alapvető biztonsági, a paksi erőmű típusából és korából adódó kérdések vizsgálata és egy valóban független és elfogulatlan ellenőrző hivatal megteremtése. A stressz teszten kiderült komoly veszélyeket is sürgősen, a most hivatalosan javasolt sok évre szóló terveknél sokkal hamarabb, orvosolni kell. Az elkövetkező évek alatt pedig fokozatosan le kell állítani a kiöregedő paksi blokkokat.
Az atomenergia veszélyes, ám kiváltható - így ki is kell váltani.
Kövesd a nukleáris témájú blogbejegyzéseinket angolul a Nuclear Reaction blogunkon!
További információk
Ne feledd, a megújulóké a jövő!
Olvasd el a megújuló energiákról szóló adatlapunkat!