Ne legyünk rabszolgák a saját földjeinken!

Oldal - június 4, 2010
Ha nem akarunk rabszolgává válni saját földjeinken, meg kell akadályoznunk, hogy ránk kényszerítsék a génmódosított növényeket. Erre hívta fel a figyelmet a környezetvédő szervezetek és biogazdák meghívására hazánkban előadást tartó Alternatív Nobel-díjas kanadai gazda, Percy Schmeiser.A Magyar Biokultúra Szövetség, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., a Greenpeace Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége szervezésében megrendezett sajtótájékoztatón számolt be Percy és Luise Schmeiser kanadai házaspár a géntechnológia óriáscéggel, a Monsantoval szembeni, tíz éven át tartó küzdelméről.

Az Alternatív Nobel-díjas kanadai repcetermesztő Percy Schmeiser a génmódosított növények veszélyeire hívta fel a figyelmet

Budapest, 2010. június 3. - Ha nem akarunk rabszolgává válni saját földjeinken, meg kell akadályoznunk, hogy ránk kényszerítsék a génmódosított növényeket. Erre hívta fel a figyelmet a környezetvédő szervezetek és biogazdák meghívására hazánkban előadást tartó Alternatív Nobel-díjas kanadai gazda, Percy Schmeiser.

A Magyar Biokultúra Szövetség, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., a Greenpeace Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége szervezésében megrendezett sajtótájékoztatón számolt be Percy és Luise Schmeiser kanadai házaspár a géntechnológia óriáscéggel, a Monsantoval szembeni, tíz éven át tartó küzdelméről.

Percy Schmeiser, magyar származású feleségével együtt  ötven éven át foglalkozott repce nemesítéssel. Életük azonban gyökeresen megváltozott, amikor földjük génmódosított repcével szennyeződött el. A szomszédos földekről a teherautókról fújhatta át a szél Schmeiserék földjére a génmódosított vetőmagot, amely aztán elkeveredett az általuk nemesített fajtákkal. A házaspárt 1998-ban perelte be a Monsanto, arra hivatkozva, hogy földjükön engedély nélkül termesztették a cég által szabadalmaztatott génmódosított növényt. A cég négyszázezer dollár jogdíjat követelt, de Schmeiserék nem voltak hajlandóak fizetni. Szerintük a Monsantonak kellett volna kártérítést fizetnie azért, mert génmódosított repcéjével elszennyezte földjüket.

Éveken át tartó pereskedés végén 2004-ben úgy döntött a kanadai Legfelsőbb bíróság, hogy noha Schmeiserék megsértették a Monsanto szabadalmi jogait azzal, hogy elvetették repcéjüket, amelyben "illegálisan" jelen voltak a Monsanto magjai is, ugyanakkor nem kell kártérítést fizetniük, mert nem szándékosan használták a szabadalmaztatott magokat.

Ekkorra már egész Kanadát ellepte a génmódosított repce, és szinte lehetetlen volt génmódosítás-mentes repcét termeszteni, ezért Schmeiserék kénytelen voltak felhagyni a repcetermesztéssel, és áttérni búza kukorica és borsó termesztésére. Ötven évnyi munkával nemesített növényeik kárba vesztek, mivel repcéjüket a Monsanto génmódosított növényei szennyezték be.

Pár évvel később Schmeiserék borsó és kukoricaföldjén újra felütötte a fejét a Monsanto-féle génmódosított repce. Felszólították, az óriáscéget, hogy távolítsa el földjükről a növényt. A cég erre nem volt hajlandó, mire a házaspár a szomszédokat bízta meg, hogy megtisztítsák földjüket a génmódosított repcétől, és a 640 dolláros számlát elküldték a Monsantonak. Mivel a milliárdos óriáscég nem volt hajlandó kifizetni ezt a csekély összeget, Schmeiserék bírósághoz fordultak. Végül a per kezdete előtt öt perccel a milliárdos óriáscég beleegyezett, hogy kifizeti a 640 dollárt. Óriási győzelem!

Noha Percy Schmeiserék nem hátráltak meg, sikeresen szembeszálltak a Monsantoval, az Egyesült Államokban nagyon sok gazda pórul járt, és sokan több százezer dollárt voltak kénytelenek fizetni azért, mert földjükön engedély nélkül kelt ki az óriáscég által szabadalmaztatott génmódosított növény. Sokan emiatt a birtokaikat is kénytelenek voltak eladni. A további áldozatok elkerülése érdekében fontos megismernünk Percy és Louise Schmeiser történetetét - hangsúlyozta a kanadai házaspárt vendégül látó szervezetek nevében Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.

Azok az országok, amelyek behódolnak, és engedélyezik a génmódosított növények termesztését, osztozni fognak az amerikai és a kanadai gazdák sorsában: gyorsan emelkedő vetőmag- és növényvédőszer árak, a kiváló minőségű, nem génmódosított fajták gyors eltűnése a piacról, és a vetőmagok és a termények feletti jogok elvesztése - figyelmeztetett Percy Schmeiser.

A kanadai gazda Monsanto elleni küzdelmét a génmódosítás terén Magyarország Brüsszellel szembeni erőfeszítéseivel vonta párhuzamba. Míg Schmeiser a vetőmagok felhasználásához való jogért vívott harcot több mint egy évtizeden át, addig hazánknak az elmúlt években az Európai Bizottsággal szemben kellett megvédenie a génmódosított kukorica termesztési tilalmát. Percy Schmeiser támogatja az Európában az elmúlt hónapokban engedélyezett génmódosított Amflora burgonya tervezett magyarországi betiltását: - Nem szabad meghátrálni azok előtt az erők előtt, akik ránk akarják kényszeríteni a génmódosított élelmiszereket. Meg kell védenünk a gazdákat és a fogyasztókat, egészségünket és természeti környezetünket! - jelentette ki az Alternatív Nobel-díjas kanadai farmer.

Percy Schmeiser és Luise Schmeiser történetéről szóló "David versus Monsanto" című filmet a producer, Bernward Geier mutatta be. A film magyar nyelvű felirattal ellátott változatához a mai naptól ingyenesen juthatnak hozzá az érdeklődők. Az Alternatív Nobel-díjas kanadai házaspár ma este a Vidékfejlesztési Minisztériumban, pénteken pedig a gárdonyi biofesztiválon tart előadást a géntechnológiai óriáscéggel szemben vívott küzdelméről.

Jegyzetek:

Az Alternatív Nobel-díjnak (Right Livelihood Award) korábban már két magyar díjazottja is volt: Vargha János és a Duna-kör a nagymarosi vízlépcső elleni harcáért és Bíró András a Cserehát térségi cigányközösségek felzárkóztatásáért kapta meg e rangos elismerést.