Illegális veszélyes hulladék és szennyezés Kiskunhalason

Oldal - december 12, 2016
Kiskunhalas külső részén, az Alsószállási-csatorna előtt, a lakóházaktól 100-150 méterre található ingatlanon van egy elhagyott veszélyeshulladék-telep. A területen nagyobb műanyag tárolókban és kisebb fémhordókban veszélyes hulladékok: festékek, olajok, oldószerek, savak, vegyszerek vannak, akár 1000 tonnát meghaladó mennyiségben. A hordók és tárolók egy része megrongálódott, kiszakadt; belőlük a veszélyes anyagok kijutottak. A véletlenszerűen vizsgált talajmintában a Greenpeace számos fém-, illetve ásványolaj-szennyezést talált a határértéket meghaladó mennyiségben.

 

Alapadatok


A cég neve: Bács-Reál Kft.

A szennyezett terület helye: 6400 Kiskunhalas, Majsai út 8. telephely.

Iparág: veszélyes hulladékok begyűjtése, szállítása.

 

Írd alá a petíciót: Méregmentes Magyarországot!

Fotók a helyszínről

Milyen szennyeződés van a területen?

Kiskunhalas külső részén, az Alsószállási-csatorna előtt, a lakóházaktól 100-150 méterre található ingatlanon van egy elhagyott veszélyeshulladék-telep. A területen nagyobb műanyag tárolókban és kisebb fémhordókban veszélyes hulladékok: festékek, olajok, oldószerek, savak, vegyszerek vannak, akár 1000 tonnát meghaladó mennyiségben. A hordók és tárolók egy része megrongálódott, kiszakadt; belőlük a veszélyes anyagok kijutottak. A véletlenszerűen vizsgált talajmintában a Greenpeace számos fém-, illetve ásványolaj-szennyezést talált a határértéket meghaladó mennyiségben.

Milyen hatásai lehetnek ennek a környezetre és a környéken lakókra?

Amennyire az anyagok felirataiból látni lehet, döntően veszélyes hulladékokat hagytak a helyszínen, melyek nem kiemelten veszélyes mérgek vagy különösen tűz- és robbanásveszélyes anyagok. A szabálytalan tárolás miatt azonban a szennyeződés bejuthat a környezetbe, bekerülhet a talajba, a talajvízbe vagy a levegőbe. A talaj szennyezettsége szabad szemmel is jól látható, illetve a Greenpeace mérései is igazolták. A telephely mellett folyó Alsószállási-csatorna a Harkai-tóhoz vezet, amely úgynevezett Natura 2000 besorolású, különleges természetmegőrzési terület.

Mik a tennivalók, és mennyire sürgős a beavatkozás, mi a becsült költsége?

  • Részletes vizsgálatokat kell végezni a területen.

  • El kell szállítani a veszélyes hulladékot.

  • Meg kell tisztítani a szennyezett talajt, esetleg a talajvizet is a szennyeződéstől.

  • A hulladék elszállításának költsége a becslések szerint meghaladja a 150 millió forintot.

A cég története, átalakulásai

Kiskunhalason a Bács-Reál Kft. évekkel ezelőtt telephelynek bérelt ki egy városszéli területet, majd 2010-ben engedélyt kért veszélyes hulladékok begyűjtésére és szállítására.

A helyi civilek tiltakozásának ellenére az illetékes Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megadta az engedélyt. A határozat több mint 400-féle veszélyes hulladék begyűjtésére és szállítására vonatkozott, több tízezer tonna mennyiségben. Alig egy évvel később, 2011 elején szabálytalan hulladékkezelésért már több mint 85 millió forintos bírságot állapított meg a hatóság, ám ezt nem szabták ki a Bács-Reál Kft.-re, csak „figyelmeztetést” küldtek. A helyzet nem javult, így 2011 végén a környezetvédelmi hatóság illegális hulladéktárolás miatt betiltotta a cég további tevékenységét.

A tulajdonos még akkor, 2011-ben más nevére íratta át a céget, a veszélyes hulladék pedig azóta is, immár ötödik éve áll elhagyottan a telepen. Savak, festékek, oldószerek, olajok, egészségügyi veszélyes hulladékok, laboratóriumi vegyszerek maradékai vannak teljesen szabálytalanul, a szigetelés nélküli puszta földre lerakva, hordókban és műanyag tárolókban. A telep félig nyitott épületében a hordótornyok egy része összedőlt, a vegyi anyagok sok helyen kijutottak, kiömlöttek a tárolóedényekből.

A helyi környezetvédelmi hatóság többször kötelezte a céget a veszélyes hulladék elszállítására, ám két kamionnyi gumiabroncs és kevés egyéb hulladék eltávolításán túl láthatóan nem történt változás. 2013-ban az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség méréseket végzett a területen. Akkor nem állapítottak meg jelentős határérték-túllépést a talajban és a talajvízben, ám a hatóság egy 2016 év eleji határozatban kijelentette, hogy „a veszélyes hulladékok ilyen módon történő tárolásával nincs kizárva azok környezeti elembe (talajba, illetve talajvízbe) kerülése, azaz a környezeti elemekben bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás lehetősége, tehát a környezet veszélyeztetése folyamatosan, jelenleg is fennáll.”

Az elhagyott hulladéktárolóra 2016 augusztusában hívta fel a média figyelmét a Greenpeace, a helyi Vasvarjú Természetvédelmi Alapítvány, valamint a Csemete Egyesület.

A Kormányhivatal a Greenpeace érdeklődésére közölte, hogy 2016 nyaráig nem regisztráltak határérték-túllépést, és nem feladatuk a hordók elszállítása. A hvg.hu [1] cikkében dr. Bangha Ágnes környezetvédelmi főosztályvezető asszony elmondta: „A veszélyes anyagok elszállítását csak akkor kezdhetik meg állami pénzből, ha a hordók kiszakadnak.” A Greenpeace jelezte, hogy a helyszínen készült fényképek tanúsága alapján a hordók és tartályok jelentős része igen rossz állapotú, kiszakadt vagy kivágott, esetleg nincs rajtuk a fedelük. Másik részük az eldőlés előtti utolsó pillanatban van, roskatagon egymásra halmozva. A hordókból jól láthatóan már kijutottak a szennyeződések. A Greenpeace ezért arra kérte a Kormányhivatalt, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket a további szennyezés megakadályozása érdekében és intézkedjen a veszélyes hulladék elszállításáról. Bár korábban a hatóság  kötelezte a felszámolót és a csődbe ment céget a terület megtisztítására, ennek a kötelezettségnek láthatóan nem tud eleget tenni. A környezetvédelmi hatóság egyelőre azt jelezte, hogy további lehetőségei nincsenek, így a sérült veszélyes hulladékok a területen maradnak. Félő, hogy az állam csak akkor fog  közbelépni, ha még a mostaninál is súlyosabb lesz a környezetszennyezés, és ezzel természetesen a kármentesítés költségei is megnőnek.  

Főbb szennyezők

2016 nyarán a Greenpeace véletlenszerűen, nem akkreditáltan vett felszíni talajminta fém- és félfém-, illetve összes ásványolaj-tartalmát (TPH) vizsgáltatta be. A vizsgált 14 fém és félfém komponens közül 9 esetében a földtani közegre megadott határértéknek akár 11-szeresét mérték, a teljes ásványolaj-tartalom pedig a határérték 143-szorosa volt. [2]  A fémek közül jelentősebb határérték-túllépés a cink és a molibdén esetében volt.  

Cink: létfontosságú elem az élővilág és az ember számára, ám nagyobb mennyiségben egészségügyi kockázatot jelent és mérgező az élő szervezetekre. Ionja az enzimműködést befolyásolja.

Molibdén: a cinkhez hasonlóan esszenciális az élő szervezeteknek, ám nagyobb mennyiségben mérgező, májműködési zavarokat, nagyobb dózisban pedig az állatkísérletek szerint magzati elváltozásokat okozhat.

A környezetvédelmi hatóság 2013-ban, 2015-ben és 2016-ban is vett talaj- és talajvízmintákat a területen, ám határérték-túllépést nem tapasztaltak.

A Greenpeace 2017 júliusában a tulajdonos felügyelete mellett, a veszélyes hulladék érintése nélkül ismét mintát vett nem akkreditált módon, két helyről a telepen: a terület közepén található töredezett betonnal borított mélyedésben összegyűlt vízből, valamint a mellette lévő homokos talajból.

Az akkreditált laboratóriumban bevizsgáltatott minták a következő eredményeket mutatták:

  • A vízben a teljes ásványolaj (TPH) mennyisége 814 µg/l volt, ami több mint nyolcszorosa a jogszabályban talajvízre megadott határértéknek.

  • A homokos talajban 663 mg/kg-ot mértünk, mely több mint hatszorosa a talajszennyezettségi határértéknek.

  • A fémek közül a cinkszennyezettség volt kiugróan magas. A vízben 5420 µg/l-t mértünk, holott a talajvizekben ennek kevesebb mint a huszada, 200 µg/l a megengedett.

  • A szintetikus szerves anyagok közül a festékekhez gyakran használt dipropilénglikol-monometil-éter 110 µg/l-es koncentrációja volt kiugró. Ez az anyag belélegezve izgatja a szemet és a légzőrendszert, tartósan belélegezve hatással lehet a központi idegrendszerre.

Vonatkozó határértékek

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről – irányadó a talaj- és talajvízméréseknél.

Volt-e dokumentumokkal igazolható kármentesítés?

Nem volt.

Milyen hatósági intézkedések voltak?

  • A hatóság 2010-ben és 2011-ben több alkalommal felszólította a Bács-Reál Kft-t a szabálytalanul tárolt hulladékok elszállítására.

  • 2011 elején szabálytalan hulladékkezelésért már több mint 85 millió forintos bírságot állapított meg a hatóság, ám ezt nem szabták ki, csak „figyelmeztetést” küldtek, mivel kis- és középvállalkozásra nem lehet első alkalommal büntetést kiszabni.

  • 2011-ben visszavonta a Felügyelőség a Kft. működési engedélyét.

  • 2012-ben környezeti állapotfelmérésre kötelezték, melynek nem tett eleget.

  • 2016-ban kötelezték a  szabálytalanságokat elkövető ügyvezetőt a hulladékok elszállítására, és 500 000 forint bírságot helyeztek kilátásba.  A volt vezető a felszólítás ellenére sem tett eleget a kötelezettségnek.

  • A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal 2017-ben ismételten megbírságolta a Kft.
    ügyvezetőjét annak érdekében, hogy tegyen eleget kötelezettségének (szállíttassa el a hulladékot, és a megfelelő kezelést igazolja).

Bevonódott-e az ügybe helyi vagy országos civil szervezet?

  • 2016 augusztusában a Greenpeace Magyarország, a helyi Vasvarjú Természetvédelmi Alapítvány, valamint a Csemete Egyesület nyilvánosság elé tárta az ügyet és felszólította a hatóságot, hogy mihamarabb, akár állami beavatkozással tisztítsák meg a szennyezett területeket, szállítsák biztonságos tárolóba a hulladékot.

  • A Greenpeace mintákat vett a területen, bejelentéseket tett a zöldhatóságnak és dokumentálta a későbbi hatósági intézkedéseket.

  • 2017 augusztusában a Greenpeace Magyarország Egyesület egy nagy kérdőjelet rajzolt a veszélyeshulladék-telep közvetlen közelébe, értetlenségét kifejezve, amiért nem tud fellépni a hatóság a veszélyes hulladékok eltüntetésének érdekében. A zöld szervezet dr. Bándi Gyula zöldombudsmannal, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettessel szervezett beszélgetést a helyszínen, megoldásokat keresve a helyzetre.

  • 2017 augusztusában a Greenpeace ismételten mintákat vett a területen.
 

Hivatkozások

[1] Kiskunhalasi méreghordó: a hatóság megvárná, amíg kiszakadnak a hordók –  hvg.hu, 2016. augusztus 11.
http://hvg.hu/itthon/20160811_kiskunhalasi_mereghordo_a_hatosag_megvarna_amig_kiszakadnak_a_hordok

[2] Veszélyes szennyeződések a talajban Kiskunhalason
https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/28780581392/in/album-72157671349424422/

Néhány, az üggyel kapcsolatban megjelent cikk

Kategóriák