A Rainbow Warrior felrobbantása

Oldal - március 28, 2012
1985-ben francia titkos ügynökök 2 bombával elsüllyesztették hajónkat, a Rainbow Warriort. Csapatunk egyik tagja életét vesztette. Ez az eset példája annak, amikor egy kormány a békés tiltakozásra halálos erőszakkal válaszol. Ám a békés tiltakozás végül mégis győzedelmeskedett.

1985. július 10.-én este fél 9 körül Jean-Michel Bartelo búvárruhában a víz alá siklott, és a Rainbow Warrior felé vette útját.
1985. július 10. – A Greenpeace hajója, a Rainbow Warrior az új-zélandi Auckland kikötőjében lehorgonyozva készen áll, hogy a Mururoa korallzátonynál szembeszálljon a francia atomkísérletekkel.
Majdnem éjfél van. A legénység nagy része és Pete Willcox, a kapitány már alszik. Páran – köztük a fotós, Fernando Pereira is – még az étkező helyiségben beszélgetnek az utolsó üveg sörök mellett.
Hirtelen kialszik a lámpa. Előbb szilánkokra törő üveg éles csattanása, majd hirtelen a morajló víz hangja hallatszik. A fedélzeten lévők első gondolata: Nekünk jöttek, talán egy kikötői vontatóhajó.
De aztán jön a második robbanás.
Akik már felértek a fedélzetre, a létrára nyomulnak, vagy a rakpartra ugorva találnak menedéket. Percek múlva látják, ahogy a hajó acélárboca feléjük dől.

A legénység egyik tagjának tragikus halála

„Álltam és néztem, ahogy bugyborékol a hajó." - emlékszik vissza később Pete Willcox, a kapitány. „És ekkor Davey [Edwards] megszólalt, hogy Fernando még mindig lent van. Emlékszem, hogy vitatkozni kezdtem, nem, Fernando a városba ment, gyakran be szokott járni. Erre ő, nem, Fernando ott van lent."
A portugál születésű fotós, Fernando Pereira azért csatlakozott a Rainbow Warrior legénységéhez, hogy a világ elé tárja a franciák atomkísérleteiről készített képeit.
Ám aznap éjjel a hajóba zúduló víz elsodorta, és megfulladt.

Egy államilag engedélyezett – hidegvérrel megtervezett és végrehajtott - robbantás

A Rainbow Warriort természetesen nem egy vontatóhajó süllyesztette el. Hogy „semlegesítsék" a tiltakozásra készülő hajót, francia titkos ügynökök búvárruhában két csomag plasztikba tekert robbanóanyagot rögzítettek rá, egyet a propellernél, egy másikat pedig a gépház külső falánál.
A francia kormány először tagadta, hogy bármilyen tudomása lett volna az akcióról, de hamarosan kiderült, hogy ők is sárosak. Végül Laurent Fabius miniszterelnök megdöbbentő nyilatkozatot tett a televízióban. „A DGSE (titkosszolgálat) ügynökei süllyesztették el a hajót, felsőbb utasításra."

Először tagadtak, azután pedig eltűntek

Összesen két ügynököt állítottak bíróság elé: Az akció alatt svájci turistának öltözött Diminique Prieur és Alain Mafart beismerő vallomást tett. Emberölés és szándékos károkozás miatt 7, illetve 10 év börtönbüntetést kaptak. Ám egy ENSZ által mediált megállapodásnak köszönhetően áthelyezték őket egy francia polinéziai katonai bázisra, a Hao korallzátonyra, ahonnan mindkettőjüket két éven belül szabadon engedték.
Christine Cabon, a kém, aki a robbantást megelőző időszakban beépült a Greenpeace Új-Zélandi irodájának munkatársai közé, Izraelben meglógott a letartóztatás elől. Azóta sem látták. A Jean-Michel Berthelot álnévvel működő békaember-ügynöknek, aki feltehetően a bombákat elhelyező két búvár egyike volt, továbbra is ismeretlen a tartózkodási helye.
Azok közül, akik az aucklandi kikötőben történt akcióban részt vettek, csaknem mindenkinek nyoma veszett.

Egy szivárványt nem lehet elsüllyeszteni

Az első Rainbow Warrior egy észak-amerikai cree indián jóslat után kapta a nevét. „Ha a Föld beteg lesz és pusztulni kezd, a világ minden részén összefognak az emberek... csak úgy fogják őket emlegetni, Szivárványharcosok."
Orrán büszkén hordozta az olajágat tartó békegalambot – semmi kétséget nem hagyva afelől, hogy küldetése erőszakmentes. Törzsét pedig a szivárvány szikrázó színei futották körbe.
A robbantást követően a hajót a Matauri-öbölben helyezték örök nyugalomra, az új-zélandi Cavalli-szigeteken, ahol zátonyként él tovább – a tengeri élőlények és a hobbibúvárok nagy örömére.
A Greenpeace egy másik hajót állított a helyébe, mely Rainbow Warrior II. néven 22 évig küzdött egy zöld és békés jövőért. A legújabb (harmadik) Rainbow Warrior a világ első hajója, amelyet kimondottan környezetvédelmi kampányhajónak építettek - 2011-ben elkészült, hogy továbbvigye az eredeti Rainbow Warrior szellemiségét. Ez a szellemiség örökké tovább él.
Gandhi példája nyomán Stowék hittek abban, hogy becsületesen és bátran cselekvő polgárok hatalmas erőket tudnak legyőzni. A Greenpeace ma is él a „tanúságtétel" gyakorlatával, és „a hatalmasok arcába vágja az igazságot."

Kategóriák