Kik vagyunk?

Oldal - szeptember 7, 2016
A Greenpeace Magyarország politikailag és anyagilag független környezetvédő szervezet, része a több mint 55 országban jelen lévő Greenpeace-irodák hálózatának. Látványos, bátor és békés eszközökkel hívjuk fel a figyelmet a környezeti problémákra és azok megoldásaira. Egy élhető és békés jövő érdekében dolgozunk.

A Greenpeace Magyarországról

A Greenpeace Magyarország 2002-ben jött létre, és közhasznú egyesületként működik budapesti irodájában.

Etikus Adománygyűjtő Szervezet vagyunk. A Greenpeace Magyarország nem fogad el semmilyen anyagi támogatást kormányoktól vagy vállalatoktól. Munkánk annak a mintegy 8000 magyar magánszemély adományainak köszönhető, akik rendszeresen támogatnak minket. Tevékenységünket emellett több száz önkéntes segíti, és több tízezer ember vesz részt online kampányainkban.

Kövesd a Greenpeace Magyarország munkáját!

Magyarországon azért dolgozunk, hogy hazánk talaja, levegője és vizei tiszták legyenek; hogy az éghajlati válság enyhítése érdekében elősegítsük a megújuló energiaforrások terjedését; hogy mindannyian egészséges és vegyszermentes élelmiszert termelhessünk és fogyaszthassunk.

A Greenpeace Magyarország politikailag és anyagilag független szervezet, és része a több mint 55 országban jelen levő Greenpeace-irodák hálózatának. Közös a nevünk, a víziónk, és közösek az alapértékeink: a függetlenség, az erőszakmentesség, a békés és bátor kiállás, a környezetvédelmi problémák feltárása és azok megoldásának kidolgozása.

A magyar iroda munkatársai

A magyar iroda munkatársai

A Greenpeace-ről

A Greenpeace 1971-ben egy csapatnyi önkéntesből alakult, akik egy koncertet szerveztek, hogy pénzt gyűjtsenek egy rendkívül bátor útra: a kanadai Vancouverből az alaszkai Amchitka szigetéhez hajóztak, hogy tiltakozzanak az USA militarizmusa és az atomfegyver-kísérletek ellen. A nukleáris kísérleteket nem sikerült azonnal megakadályozni, de a tiltakozásokból egy új eszme született: a Greenpeace.

Az azóta eltelt több mint 45 év során az egyes Greenpeace-irodák maguk határozzák meg, milyen ügyeken dolgoznak. Ezek az alábbi hat nagy globális témába sorolhatóak:

  1. Elősegítjük a megújuló energia forradalmát, a bolygónkat fenyegető legnagyobb veszély, az éghajlati válság enyhítése érdekében. Magyarországon aktívan dolgozunk a megújulókat gúzsba kötő jogszabályok felszámolásán.
  2. Megóvjuk az óceánokat és azok élővilágát a pazarló és pusztító túlhalászattól, és a védett tengeri területek globális hálózatának létrehozásáért kampányolunk.
  3. Védjük a világ őserdőit, és az azokban élő állatokat, növényeket és embereket.
  4. Dolgozunk a békéért és a nukleáris fegyverek leszereléséért.
  5. Küzdünk egy méregmentes jövőért, ahol a jelenlegi gyártási folyamatokban és termékekben használt veszélyes vegyi anyagok helyett biztonságosabb alternatívákat alkalmaznak. Magyarországon országszerte felmértük a legszennyezettebb elhagyatott veszélyeshulladék-lerakókat, és elértük két ilyen „méregtelep” felszámolását is.
  6. Terjesztjük a fenntartható, vegyszermentes ökológiai gazdálkodást, szembeszállunk a vegyszerigényes, nem megfelelően ellenőrzött GMO-kkal, megvédjük a biológiai sokféleséget, és támogatjuk a kis, helyi, vegyszermentes gazdálkodást. Magyarországon segítjük az érdeklődő gazdák, felsőoktatási intézmények és önkormányzatok átállását az ökológiai gazdálkodásra, és kiállunk a kishantosi biogazdaság mellett.

A környezetvédelmi problémák nem állnak meg az országhatároknál, ezért is foglalkozunk helyi és globális ügyekkel nemzetközi hálózatként.

Magyarországon a többi Greenpeace-irodához képest még nagyobb hangsúlyt fektetünk a hazai környezetvédelmi problémákra. Számtalan ügy van itthon, amelyek megoldásához rád és ránk is szükség van, jobban, mint valaha.

Adományozz!
Önkénteskedj!

Kik vezetik hazai kampányainkat? Ismerj meg minket jobban!

Bozsó BrigittaBrigitta okleveles táj- és kertépítész, aki a budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (ma a Szent István Egyetem része) után a CEU-ra ment környezettudomány és környezetpolitika szakra. Mielőtt a Greenpeace Magyarországhoz került, több hazai zöldszervezetnél is dolgozott. Az Energiaklub munkatársaként éghajlatvédelmi- és települési klímastratégiákkal foglalkozott. Elsősorban a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos stratégiák és kutatások tartoznak hozzá.

Szerinted miért van szükség a Greenpeace-re Magyarországon?

Az egész világra jellemző, és Magyarországon is megfigyelhető az a trend, hogy a gazdasági érdekek mindent felülírnak. Magyarországon például nincs környezetvédelmi minisztérium. Szerintem pont ezért van egyre nagyobb szükség a környezetvédő civilekre. A másik ok, hogy sokan azt gondolják: a környezetvédelem a gazdagok kiváltsága. A Greenpeace rávilágít arra, hogy ez nem így van. Mi azoknak az embereknek is reményt és lehetőséget adunk, hogy tegyenek valamit a környezetükért és kiálljanak a saját érdekeikért, akik nem gazdagok.

A magánéletedben hogyan nyilvánul meg, hogy környezetvédő vagy?

Most Németországban élek, itt 100%-ban megújuló energiát használunk. Az emberek választhatnak a különböző szolgáltatói csomagok közül. A megújuló energia kicsivel drágább, mint a hagyományos, de a különbség egyáltalán nem jelentős. Autót a mindennapokban nem használunk, csak akkor, ha nagyobb távolságra utazunk. A háztartásban pedig szelektálunk, újrahasznosítunk, a gyerekholmikat pedig továbbadjuk. Én ezt láttam otthon a szüleimtől is. Apukám mérnökember: így ha egy műszaki cikk elromlik, azt ő hacsak lehet, megjavítja, nem pedig eldobja.

Melyik volt a legizgalmasabb feladatod a Greenpeace-nél?

Egy friss élményem az észak-németországi greifswaldi atomerőműben tett látogatás volt. A Greenpeace képviseletében én mentem el a civil szakértőknek szervezett tanulmányútra. A greifswaldi erőmű egy szovjet típusú atomerőmű: olyan, mint a mi paksi erőművünk. 1990-ben leállították, méghozzá úgy, hogy hogy az utolsó blokkja épp akkor épült fel, így azt üzembe se helyezték. Mivel sosem működött, így olyan részekre is be lehetett jutni, ahová normál körülmények közt csak kevesen, vagy éppen senki nem léphet be. Az erőmű leszerelése azóta is tart, most már lassan harminc éve, a költsége pedig ezermilliárd forintokban mérhető. 1996-ban Paksra is szállítottak át innen fűtőelemeket.

Gadó György PálGyörgy erdőmérnök és természetvédelmi szakmérnök. Karrierje kezdetén dolgozott erdészként, foglalkozott a városi fák védelmével, munkatársa volt több hazai zöld civil szervezetnek, és tevékenykedett környezetvédelmi újságíróként is. Szerkesztője és rendezője például a farkasok Magyarországra való visszatéréséről szóló természetfilmnek, és készített riportokat Szibériában, hanti nyelvrokonaink természethez fűződő viszonyáról.

Hogyan mondanád el egy gyereknek, hogy mi a Greenpeace?

Ahhoz, hogy lakható maradjon a bolygónk, komoly változásokra van szükség. A Greenpeace munkatársai azon dolgoznak, hogy elérjék ezeket a változásokat.

A magánéletedben hogyan nyilvánul meg, hogy környezetvédő vagy?

Törekszem arra, hogy ne legyek a fogyasztói társadalom kritikátlan gyermeke. Próbálom elérni, hogy miattam kevés olyan terméket gyártsanak, amelyből rövid idő alatt hulladék lesz. A hulladék mennyiségét próbáltam csökkenteni azzal is, hogy társasházunk kertjében beindítottam a komposztálást. Most már a lakók fele egy lépcsőházi vödörbe gyűjti a szerves hulladékokat, én felügyelem, hogy a végén mi kerül a komposztba. A hétköznapokon az irodában húsmentes étrendet követek, de újabban otthon is igyekszem visszafogni a húsfogyasztásomat.

Van kedvenc állatod vagy növényed?

A lakásban nincs állatunk, de az ablakunk előtt egy óriási hársfa áll. Azt a fát nagyon szeretem. Miatta is választottuk ezt a lakást. Ha kinézek a harmadik emeletről, mindig látok valami érdekeset: közelről lehet megfigyelni a harkályokat, cinkéket, varjúféléket, de néha még egy örvös galamb is ott üldögél néhány méterre tőlem.

Mi az, ami számodra különösen izgalmas a Greenpeace-nél végzett munkádban?

Például az, hogy egy nálam több mint 30 évvel fiatalabb munkatárssal, Nyitray Dániellel dolgozom közvetlenül együtt a városi zöldterületek megmentéséért és fejlesztéséért. Kimondottan élvezem, hogy ő sok olyan dologban járatos, amiben én kevésbé, így sokszor új dolgokat látok, hallok tőle.

Nyitray DánielDani a nemzetközi tanulmányok alapképzés után humánökológusként végzett az ELTE-n. Ő a Greenpeace Magyarország csapatának legfiatalabb tagja, a Törzs nevű indie rock zenekar basszusgitárosa. Évek óta aktívan kiáll és cselekszik olyan társadalmi és környezetvédelmi ügyekért, amilyenekért most a Greenpece Magyarországnál is dolgozik.

 

 

Szerinted milyen változást hozott a Greenpeace a világba?

A Greenpeace már a kezdetekkor megmutatta az emberek összefogásának erejét. Világszerte rengeteg globális siker bizonyítja, hogy alulról jövő kezdeményezésekkel is lehet eredményeket elérni. Ilyen volt például a bálnavadászati moratórium életbe lépése. De említhetnék hazai sikereket is, mint amilyen a Zengőre tervezett NATO lokátor építésének megakadályozása. Erre az akcióra biztos, hogy sokan emlékeznek még.

Miért van szükség a Greenpeace-re Magyarországon?

Azért, hogy Magyarországon is felhívja az emberek figyelmét arra, hogy a most felmerülő környezetvédelmi problémákat itt és most kell megoldani. Később már nem biztos, hogy lesz rá lehetőség.

A magánéletedben hogyan nyilvánul meg, hogy környezetvédő vagy?

Vegán vagyok, nem fogyasztok húst, tojást és tejtermékeket. Emellett igyekszem kivonni magam a fogyasztói társadalomból. Amit csak lehet, újrahasznosítok és törekszem rá, hogy minél kevesebb holmit vásároljak. Mostanáig még okostelefonom sem volt. Vicces, hogy pont a Greenpeace-nél való munka miatt kell ilyet használnom: enélkül nem tudnék elég gyorsan kommunikálni és mondjuk helyszíni fotókat, videókat vagy közvetítéseket küldeni.

Egyébként korábban, amikor még nem dolgoztam a Greenpeace-nél, magánemberként én is ott voltam a Városligetben a között a sok száz civil ember között, akik nem értettek egyet a Városliget tervezett formában való megújításával. Volt, hogy hajnalig maradtam és én is őriztem a Ligetet.

A környezetben élők is követik a példádat?

Igazából nem engem követnek, hanem eleve hasonló beállítottságú emberek a barátaim. A Törzs zenekarban is mindannyian biciklivel járunk, az énekesünknek pedig még mindig nincs okostelefonja. A családra azért hatással van az életmódom és a véleményem. A bátyám például ma már kevesebb húst fogyaszt, mint régebben, az anyukám pedig sokszor a bolt helyett inkább a termelői piacon vásárol be.

Perger AndrásPerger András 2015 óta erősíti a Greenpeace Magyarország csapatát, de korábban is gyakran együttműködött a szervezettel, akkor még az Energiaklub szakértőjeként. András tanár és környezetmérnök, aki lassan 15 éve dolgozik civil környezetvédőként azon, hogy pozitív változásokat érjen el a hazai energiapolitikában.

 

 

Hogy mondanád el egy gyereknek, hogy mi a Greenpeace?

A Greenpeace olyan emberekből áll, akik aggódnak a Földünk állapota miatt, és meg akarják menteni a világot. Azon dolgoznak, hogy úgy jusson mindenkinek elegendő a földi javakból, a mostaninál sokkal igazságosabban elosztva, hogy közben a környezetet sem károsítjuk.

Hiszel abban, hogy a világ folyása és az emberek viselkedése megváltoztatható?

Nem lennék itt, ha nem hinnék benne. Én úgy látom, hogy a nyugati társadalom hatalmas utat tett meg az elmúlt 50 évben. Németország erre az egyik legjobb példa. Ott az emberek azt mondják: „Hajlandó vagyok többet fizetni az áramért, de az legyen környezetbarát energia.”

Van még tennivalónk bőven, de itthon is érezhető már a változás az emberek gondolkodásában.

Követik a példádat a környezetedben?

Remélem. Alapvetően azt hiszem, hogy a személyes példamutatás mellett az egyéni megtapasztalás nagyon fontos, hogy belássuk, csinálhatjuk másképp is a dolgokat. Ez az apróságokkal kezdődik − a gyerekeim például úgy mosnak kezet, ahogy tanultuk: bevizezzük, elzárjuk a csapot, beszappanozzuk, leöblítjük, elzárjuk. Nem folyatjuk feleslegesen, hiszen a víz érték.

Milyen változást hozott a Greenpeace a világba? Ha csak egy dolgot említhetnél, mi lenne az?

Az, hogy a nagyhatalmak felhagytak a kísérleti nukleáris robbantásokkal − ebben óriási szerepe volt a Greenpeace-nek.

Rodics KatalinRodics Katalin kutató-biológus, a genetikai tudományok doktora, címzetes egyetemi docens. Évtizedek óta ismert, karizmatikus személyisége a hazai természet- és környezetvédelemnek. Mielőtt a Greenpeace csapatához került, meghatározó posztokat töltött be az államigazgatásban. Nagy szerepe volt például a veszélyeztetett állatok nemzetközi kereskedelmének szabályozásában, és Magyarország GMO-mentességének biztosításában. A Greenpeace-nél végzett munkája a fenntartható mezőgazdasághoz kapcsolódik.

Szerinted miért van szükség a Greenpeace-re Magyarországon?

A Greenpeace Magyarország olyan tudást tud becsatornázni, ami például nagyon fontos lehet egy döntéshozatali folyamatban. Én magam is használtam civil szervezetek által publikált anyagokat az államigazgatásban dolgozó döntéshozóként. Más úton egyszerűen nem jutott volna el hozzám az információ. A Greenpeace Magyarországnak fontos szerepe van abban is, hogy a hazai adományozási kultúrát és a civil véleménynyilvánítás fontosságát is terjeszti.

Melyik volt a legizgalmasabb vagy legfelemelőbb feladatod a Greenpeace-nél?

Kishantos megmentése. Abban, amit ez a biogazdaság képvisel, kikristályosodik minden olyan érték, amit én az agrárprogramunkban fontosnak tartok: Kishantoson képesek tiszta, egészséges, vegyszermentes termények előállítására piacképes módon, szántóföldi méretekben is. A régi parasztság tudása mellett használják a modern technológiát is, és készséggel át is adják ezt a tudást másoknak. Meggyőződésem, hogy ez a jövő útja a mezőgazdaságban.

A magánéletedben hogyan nyilvánul meg, hogy környezetvédő vagy?

Igazából nem is tudom szétválasztani a munkát és a magánéletemet. A nap 18 órája nálam ezzel telik. Tanítok a Nyugat-magyarországi Egyetemen és az ELTE-n, előadásokat tartok – és magam is folyamatosan tanulok az elmúlt évben a Szent István Egyetemen, vagy épp Nagyhódoson, egy aprócska szatmári faluban, ahol évekkel ezelőtt beleszerettünk a tájba és megvettünk egy régi parasztházat. Az ottani szomszédoktól, idős emberektől, helyi gazdálkodóktól legalább annyit lehet tanulni, sőt életszemléletről sokkal többet, mint az iskolapadban.

A hétköznapokban is mindenben törekszem arra, hogy kíméljem a környezetet. Mosódióval mosok, mosogatószer helyett sokszor csak forró vizet használok a mosogatáshoz, nem veszek palackos ásványvizet, és hétvégenként a biopiacon vásárolok be a gyerekeknek is. A tojást a saját tyúkjainktól kapjuk. Az unokáim úgy is hívnak, hogy a „kakasos mama”, mert nálam kakas kapirgál az udvaron, és a kukorékolásával ébreszt.

Hiszel abban, hogy a világ folyása, és az emberek gondolkodása megváltoztatható?

Igen, szerintem lehet változtatni a dolgokon, de én még akkor is megpróbálom, ha olykor lehetetlennek tűnik valamit elérni. Erkölcsi kötelességemnek érzem, hogy ne maradjak tétlen, ha látom, hogy valami rossz irányba megy. Szerintem az teszi elégedetté és boldoggá az embert, ha mindennap törekszik rá, hogy jobbá tegye a világot maga körül.

Simon GergelyKörnyezetkémia szakirányon végzett vegyész, aki elvégezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a San Franciscó-i Egyetem közös környezetirányítási képzését. Talán ő az a csapatból, aki a legtöbbet van úton. Hol Kínában, hol a Balti-tengeren, hol a budapesti Illatos úton vagy a Hortobágyon vizsgálódik. Tagja annak a nemzetközi szakértő csapatnak, akiket a Greenpeace egy-egy környezeti katasztrófa után azonnal a helyszínre küld, hogy mintákat vegyenek, feltárják a problémákat, és megoldást javasoljanak a következmények mérséklésére.

Otthon is figyeled a vegyi anyagokat?

Persze! A kertben a szilva- és almafáinkon én is lepermetezem a tetveket, de kizárólag bio, repceolaj alapú tetűirtó szerrel. Ruhát, ételt, háztartási eszközöket, tisztítószereket és minden mást is úgy próbálunk vásárolni, hogy káros vegyszerektől mentesek legyenek. Korábban azzal szembesültem, hogy még a környezetbarátnak mondott szappanok és tusfürdők is tartalmaznak káros vegyi anyagokat, ezért saját bio termékek készítésébe is fogtam.

A baráti körödben vannak, akik követnek ebben?

Igen, hogyne! Állandóan hozzák a flakonokat, küldik levélben a címkéket, hogy nézzem meg az összetevőket, és mondjak róla véleményt, vagy felhívnak azzal, hogy hogyan lehet veszélyes vegyszer nélkül például rovarok, kullancsok ellen védekezni.

Mi volt a legizgalmasabb feladatod a Greenpeace-nél?

Ha csak egyet mondhatok, akkor az észak-kínai, tiencsini expedíció. 2015 augusztusában egy veszélyes vegyi anyagokkal teli raktár robbant fel a kikötőváros ipari negyedében. Pár nappal a robbanás után már ott voltunk. Mintákat vettünk, dokumentáltuk a mérések eredményeit, és javaslatokat dolgoztunk ki a környezeti kár csökkentésére. De nagyon izgalmas volt a Balti-tenger partján talált veszélyeshulladék-lerakó vizsgálata is Lengyelországban, vagy éppen egy zagytározó ömlésekor a szennyezés felmérése Finnországban, nem messze az Északi-sarkkörtől.

Tömöri BalázsTömöri Balázs, alias Bob, a hazai civil szféra ismert arca. A szakállas-fejpántos környezetvédelmi aktivista egyike volt azoknak, akik a fogcsikorgató hidegben éjjel-nappal őrizték a Zengőn kivágásra ítélt fákat. Az elsők között volt akkor is a helyszínen, amikor Kolontárt elárasztotta a vörösiszap. Segített a mentőcsapatoknak, a helyieknek, és fordított a külföldi újságíróknak, miközben tartotta a kapcsolatot a Budapestről érkező segítőkkel. Akkor is ott volt a Greenpeace-csapattal, amikor az almásfüzitői veszélyeshulladék-lerakón hatalmas STOP feliratot raktak ki a vörösiszapra.

Szerinted miért van szükség a Greenpeace-re Magyarországon?

Magyarországon is szükség van olyan szervezetre, aki nagyon sok emberhez tudja eljuttatni az üzenetet, hogy egy-egy ügy kapcsán a vesztünkbe rohanunk és másként, másfelé kell haladnunk, ha élhető jövőt szeretnénk gyerekeinkre hagyni.

A magánéletedben hogyan nyilvánul meg, hogy környezetvédő vagy?

Igazából mindent áthat, de hogy aktuális konkrétumot említsek, példát a méhes kampányunk óta tudom, hogy mennyire fontos a fűnyírás elhanyagolása. A kertünkben mindig van néhány folt, amit meghagyunk, hogy a rovarok zavartalanul élhessenek ott.

Hamarosan megint lesznek tojó tyúkjaink, és zöldséget is termesztünk. Most újdonságként épp izsópfüvet szaporítok az ablak alatt. Elkezdtem egy méhésztanfolyamot is, azt mindenképpen szeretném befejezni.

Mire vagy a legbüszkébb a Greenpeace magyarországi eredményei közül?

Magyarország GMO-mentességére és a veszélyes vegyi anyagokkal kapcsolatos munkánkra nagyon, de a sok aktív önkéntesre és a támogatókra szintén. Valamint azokra a gazdákra, akiket az agrártúráink során bemutattunk. Ők erős politikai és gazdasági „ellenszélben” is jó gazdái a földnek: helyi munkaerővel és családjaikkal, ökológiai gazdálkodást folytatnak, sokszor helyi fajtákat termesztenek vagy tenyésztenek.

 

Kategóriák