Budapest, 2015. március 13. – Az Euratom és az Európai Bizottság egyhangúan elutasította, hogy Magyarország az új paksi blokkok üzemanyag-ellátásában monopóliumot biztosítson az orosz Roszatom vállalatnak. [1] „Paks II Magyarországot csak még függőbbé teszi Oroszországtól, nem függetlenebbé. És ez nemcsak a mi véleményünk, hanem az Európai Bizottságé is” – nyilatkozta Jan Haverkamp, a Greenpeace nemzetközi atomenergia-szakértője.
A Greenpeace szerint itt az alkalom a magyar kormány számára, hogy további súlyos veszteségek nélkül leállíthassa a projektet. A zöld szervezet emellett teljes átláthatóságot, illetve valódi társadalmi párbeszédet is követel.
Az Európai Bizottság döntése világosan megmutatta, hogy az atomerőmű-bővítésnek nemcsak a környezeti, hanem a gazdasági és politikai kockázatai is súlyosak.
A paksi beruházás kapcsán további uniós vizsgálatok is zajlanak. Egyrészt a tiltott állami támogatásnak, másrészt az uniós versenyjog megsértésének a gyanúja is fennáll. 2014-ben ezért az Energiaklub és a Greenpeace az Európai Bizottsághoz, illetve az Aarhusi egyezmény Jogkövetési Bizottságához fordult. [2]
„Paks II több sebből vérzik. Épp a fukusimai tragédia negyedik évfordulóján látta el kézjegyével Áder János köztársasági elnök a törvényt, amely gyakorlatilag a paksi beruházással kapcsolatos összes adatot titkosíthatóvá teszi 30 évre. A beruházás így teljesen átláthatatlanná válhat, mindenfajta társadalmi kontrollt kiiktatva. A Greenpeace tavalyi tanulmánya alapján a Roszatom részvétele a projektben további súlyos kockázatokat jelent” – mondta Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatója. [3]
A Medián reprezentatív közvélemény-kutatása mindezeken felül azt is bemutatta, hogy a magyar lakosság 60%-a ellenzi jelenlegi formájában a paksi beruházást, és a lakosság kétharmada kifejezetten a megújulókat támogatja. [4]
A Greenpeace számára egyértelmű, hogy a magyar kormány nem törődik a paksi beruházás veszélyeivel. Továbbra is bízunk abban, hogy ezen tévedésüket mihamarabb belátják.
Az Európai Bizottság döntése világosan megmutatta, hogy az atomerőmű-bővítésnek nemcsak a környezeti, hanem a gazdasági és politikai kockázatai is súlyosak.
A paksi beruházás kapcsán további uniós vizsgálatok is zajlanak. Egyrészt a tiltott állami támogatásnak, másrészt az uniós versenyjog megsértésének a gyanúja is fennáll. 2014-ben ezért az Energiaklub és a Greenpeace az Európai Bizottsághoz, illetve az Aarhusi egyezmény Jogkövetési Bizottságához fordult. [2]
„Paks II több sebből vérzik. Épp a fukusimai tragédia negyedik évfordulóján látta el kézjegyével Áder János köztársasági elnök a törvényt, amely gyakorlatilag a paksi beruházással kapcsolatos összes adatot titkosíthatóvá teszi 30 évre. A beruházás így teljesen átláthatatlanná válhat, mindenfajta társadalmi kontrollt kiiktatva. A Greenpeace tavalyi tanulmánya alapján a Roszatom részvétele a projektben további súlyos kockázatokat jelent” – mondta Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatója. [3]
A Medián reprezentatív közvélemény-kutatása mindezeken felül azt is bemutatta, hogy a magyar lakosság 60%-a ellenzi jelenlegi formájában a paksi beruházást, és a lakosság kétharmada kifejezetten a megújulókat támogatja. [4]
A Greenpeace számára egyértelmű, hogy a magyar kormány nem törődik a paksi beruházás veszélyeivel. Továbbra is bízunk abban, hogy ezen tévedésüket mihamarabb belátják.
Jegyzetek:
[1] http://www.ft.com/cms/s/0/9a6467e2-c8c1-11e4-8617-00144feab7de.html
[2] http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Paks2_jogserto_allami_tamogatasa/
[3] http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Orosz-rulett–A-Roszatom-kockazatai/
[4] http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/A-magyarok-ketharmada-tiszta-energiat-akar-orosz-energiafuggseg-helyett/