Háttérinformációk „80% energiafüggőség?!” című sajtóközleményünkhöz

Jó irányba megy Magyarország?

Kiemelt cikk - április 3, 2014
Totális függés? Magyarország gázellátása körülbelül 80%-ban függ Oroszországtól, a kőolaj 78%-át is innen szerezzük be. A Paksi Atomerőmű jelenleg az ország áramtermelésének körülbelül 45%-át adja. Az atomerőművi kapacitás duplázásával ez az arány akár 80% is lehet abban az időszakban, mikor a 6 blokk együtt működik. [1]

Kérdés, hogy egyáltalán mit kezdünk ennyi felesleges atomárammal? A környező országok hivatalos energiapolitikai dokumentumai alapján úgy tűnik, senkinek sem kell majd 2030-ban plusz áram. A szomszédos országok vagy jelenleg is áramexportőrök, vagy nem fogadnak be nukleáris energiát, vagy – hazánkhoz hasonlóan – az export reményében fejlesztik kapacitásaikat. Igaz ez Németországra is, amely 2012-ben nettó exportőrként 22,8 TWh elektromos áramot adott el annak ellenére, hogy 8 atomerőművet zártak be a 2011-es fukusimai katasztrófa óta.

Hová tudná Magyarország a 2030-ban megtermelt plusz áramot exportálni? Valószínűleg sehová.

Nemzetközi politikai és gazdasági átrendeződés

A Krím-félsziget megszállása után az Európai Unió minden erőt bevet az orosz energiafüggőség minimalizálására. A nyilvánvaló biztonsági kockázatok miatt Csehország, Finnország [2], az Egyesült Királyság, Bulgária, Svédország [3], Németország [4] és az EU újragondolja az orosz állammal és cégekkel kötendő megállapodásait. Eközben a paksi bővítésről szóló magyar–orosz szerződés töretlenül halad előre [5]. Orbán VIktor miniszterelnök úgy reagált a nemzetközi átrendeződésre, hogy Magyarország nem támogatja az Oroszországgal szembeni korlátozások magasabb szintre emelését. [6] Lassan egyedül maradunk a régióban ezzel a hozzáállással, egyre jobban elkötelezve hazánkat egy olyan országnak, amely valódi fegyveres megszállással és az energiaellátás fegyverével tartja rövid pórázon partnereit.

Csehország védelmi minisztere már március elején kifejtette, hogy a Krím katonai megszállása miatt nem tudja elképzelni, hogy a temelini atomerőmű bővítésére kiírt tender győztese egy orosz cég legyen. [7] A múlt héten pedig az Egyesült Királyságból érkezett a hír, hogy a brit hatóságok felülvizsgálják korábbi együttműködésüket az orosz állami atomenergetikai céggel, a Roszatommal. [8]

Ha életbe lépnek az Európai Unió gazdasági szankciói, azok súlyosan érinthetik Oroszország energiaiparát. A Roszatom elnöke, Szergej Kirijenko is tisztában van ezzel: Moszkvában kijelentette, hogy lehetségesnek látja, hogy a cég külföldi szerződései a szankciók hatálya alá kerülnek. [9] Ugyan a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló megállapodást szignáló Kirijenko és Orbán Viktor is kincstári módon optimista az atomerőmű-beruházással kapcsolatban, mindinkább látszik, hogy Európa elfordul az orosz befektetésektől, és a további függés helyett inkább a kiutat – más energiaforrások beszerzését – keresi. Az Európai Bizottság a következő államfői találkozó előtt elkészíti az EU energiafüggetlenségének megalapozásáról szóló elemzést, melyben kiemelt szerepet fog kapni az orosz gáz- és olajimporttól való függetlenedés.

Az orosz import aránya a teljes importban (%)

A szankciók természetesen válaszlépéseket is maguk után vonhatnak az orosz fél részéről. Jelenleg Európa gáz- és olajfelhasználásának körülbelül a negyede Oroszországból származik és a gázimport mintegy fele Ukrajnán keresztül folyik az EU felé. Nem lenne példa nélküli, hogy Moszkva elzárja a gázcsapot: 2006-ban és 2009-ben is előfordult, hogy Oroszország nem szállított gázt Ukrajnának gazdasági viták következtében. [10] Idén áprilistól az ukrán ipari fogyasztók 29%-kal, a költségvetési intézmények pedig 64%-kal kapják drágábban a gázt, mivel Moszkva megemelte az árakat. [11]

Az országot a külföldi hitelek elapasztása is érzékenyen érintené. Oroszország nemzetközi hitelminősítők elemzése szerint a leminősítés küszöbén áll. [12]

Mi a valódi megoldás?

A 80% körüli energiafüggőség helyett választhatnánk a tiszta és biztonságos energiaellátási rendszert is. A Greenpeace „Progresszív Energia[Forradalom]” forgatókönyve szerint 2040-re több mint 50%-ban hazai, megújuló energiaforrásokból lehetne fedezni a primerenergia-igényeket, míg 2050-re ez az arány 75% lehet a primerenergia-fogyasztásban.

Magyarország primerenergia-igénye 2040-ben az Energia[Forradalom] forgatókönyve alapján

A Greenpeace Energia[Forradalom] tanulmányán kívül is sok számítás bizonyítja, hogy az energiahatékonyságon és megújulókon alapuló energiaellátás a megoldás, ráadásul nem drágább, sőt – a paksi beruházással ellentétben – bőven megtérülő befektetés.

A paksi áram ugyanis nem lesz olcsó, még a legoptimistább számítások szerint is több mint 100 €/MWh, vagyis körülbelül 31 Ft/kWh lesz az ára. [13] A nap- és szélenergiából termelt villamos energia kötelező átvételi ára ma Magyarországon 22-36 Ft/kWh között van csúcsidőszakban. [14] Más előnyökről nem is beszélve: a megújulók munkahelyteremtő hatása sokszorosa az atomenergiáénak. Németországban például a megújulóenergia-szektor kétszer annyi munkahelyet tart el, mint az energetikai ágazat többi szegmense együttvéve. [15]

A hatékonyságban is óriási lehetőségek rejlenek – egy új számítás szerint 25 év alatt Paks 2 költségének kevesebb mint a feléből meg lehetne felezni a hazai épületállomány fűtési költségeit. [16] Csak az anyag- és munkaköltségének általános forgalmi adójából, illetve a járulékokból, másodlagos fogyasztásból az állam folyamatosan visszanyerné a teljes befektetett összeget.

Más számítások a megújulókkal hasonlítják össze az atomerőmű árát. Ezekből egyértelműen kiderül, hogy a szélenergia például már most versenyképes Paks árával. [17, 18] Végezetül még egy tényadat: az idei év első negyedében Spanyolországban a megnövekedett megújulótermelés miatt csaknem felére csökkent az áram nagykereskedelmi ára, 52 €/MWh-ról 26 €/MWh-ra. [19]

Martonyi János külügyminiszter nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy magyar gazdaság az egyik legkitettebb az Oroszországgal szembeni szankcióknak, elsősorban a gázellátás magas aránya miatt. [20] A fentiekből világosan levezethető, hogy a kormánynak nem lenne szabad Magyarországot szinte teljesen kiszolgáltatnia az orosz energiaforrásoknak és technológiáknak, miközben a hazai tiszta energiák parlagon hevernek.

Jegyzetek

[1] http://www.origo.hu/tudomany/nagyhasab/20140324-infografika-aram-ar-paksi-atomeromu-gaz-szen-megujulo-lcoe-amiben-jo-az-atomeromu-es-amiben-nem.html

[2] http://yle.fi/uutiset/vapaavuori_suomalaista_omistusta_vahvistettava_fennovoimassa/7114258

[3] http://www.svd.se/opinion/brannpunkt/sag-upp-avtalet-med-ryssland_3330154.svd

[4] http://www.168ora.hu/globusz/menekul-nemet-toke-oroszorszagbol-125006.html

[5] http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/hirek/magyarorszag-alairta-az-orosz-allami-hitelnyujtasrol-szolo-szerzodest

[6] http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_03_28/Magyarorszag-es-Ciprus-ellenzi-az-Oroszorszag-elleni-gazdasagi-szankciokat-5545/

[7] http://www.cib.hu/ebroker/hirportal/tozsde_vallalatok/index?isFlashCompliant=false&session_id=2myIwni3ziQp0Wvleluephgi&b=64&w=1366&h=768

[8] http://uk.reuters.com/article/2014/03/25/ukraine-crisis-britain-nuclear-idUKL5N0MM29K20140325

[9] http://en.ria.ru/business/20140327/188802000/Several-International-Contracts-With-Rosatom-May-Fall-Under.html

[10] http://www.cbsnews.com/news/does-russian-oil-trump-possible-european-sanctions/

[11] http://www.origo.hu/gazdasag/energia/20140331-ukrajnaban-jelentosen-no-a-foldgaz-ara.html

[12] http://www.magyarhirlap.hu/a-leminosites-kuszoben-oroszorszag

[13] http://energiaklub.hu/hir/mennyiert-termelne-paks2-kiszamoltuk

[14] http://www.mekh.hu/hatosagi-arak-2/villamos-energia/kotelezo-atvetel.html

[15] http://energyinnovation.org/wp-content/uploads/2012/09/EnergyTransitionEnergiewende.pdf

[16] http://www.piacesprofit.hu/klimablog/fenntarthato_fejlodes/paks-2-felebol-az-osszes-magyar-rezsije-felezodhetne/

[17] http://ktf.elte.hu/wp-content/uploads/2014/02/A-fenntarthat%C3%B3s%C3%A1gi-szempontok-%C3%A9rv%C3%A9nyes%C3%BCl%C3%A9se-Paks-2_v5.pdf

[18] http://www.rekk.eu/images/stories/letoltheto/rekk_atom_elemzes.pdf

[19] http://www.cienciasambientales.org.es/index.php/noticias/331-7-millones-de-ciudadanos-tienen-dificultades-para-pagar-las-facturas-de-energia-.html

[20] http://bruxinfo.hu/cikk/20140317-martonyi-8222-a-gazdasagi-szankciokat-elozze-meg-alapos-helyzetfelmeres-8221.html

Kategóriák