Jogi állásfoglalás a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ területének státuszáról

Kiemelt cikk - november 8, 2013
Az alábbi jogi állásfoglalás célja, hogy tisztázza a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ területének jelenlegi jogi státuszát.

A Vidékfejlesztési Minisztérium az Origón keresztül reagált a 2013. november 6-án a kishantosi földek kapcsán kialakult jogi helyzetre, szerintük „külön átadásra a szerződés alapján nem volt szükség, csupán elszámolási kötelezettség volt a felek között.” Így a szerződés 2013. október 31. napjával „minden további nélkül megszűnt”, a volt földhasználónak pedig nincsen jogcíme a kérdéses területekre. Hétfőn már át is adták a földeket az új bérlőknek, akik innentől kezdve jogosultak, sőt a használatba vételi szerződés szerint kötelesek a földterületek használatára.

A Kishantos által, haszonbérlet jogcímen birtokban tartott 452 hektár állami föld haszonbérleti jogcíme 2013. október 31-én megszűnt – ez kétségtelen.

Ez azonban közel sem jelenti azt, hogy a Magyar Állam tulajdonába tartozó földeket annak kezelője, az NFA (Nemzeti Földalapkezelő Szervezet), úgy adhatná át másnak birtokba, hogy azt megelőzőleg ne venné vissza törvényesen a saját birtokába (Ptk. 193. §). Hiszen csak azzal rendelkezhetünk birtokba adási céllal, aminek a birtokjogát ténylegesen is gyakoroljuk. (A „nemo plus iuris ad alium transferre potest, quam ipse habet” – „senki több jogot másra át nem ruházhat, mint amivel maga is rendelkezik” – a római jog óta alkalmazott általános jogelv.)

Amikor a Vidékfejlesztési Minisztérium azt nyilatkozza, hogy Kishantos és az NFA között csupán elszámolási kötelezettség áll fenn, akkor ezzel nem tudja felülírni azt a kötelezettséget, hogy az újabb birtokba adásának elkerülhetetlen előfeltétele a korábbi birtokossal való jogviszony rendezése.

2013. október 31-től a helyzet egyszerű birtokvédelmi helyzetbe fordult át, vagyis:

  • egyrészt Kishantos nem adja vissza birtokba az ingatlanokat, mert támadja a tulajdonos kezelője (NFA) döntésének törvényességét;
  • a korábbi haszonbérlő erre azért jogosult, mert a kezelő egy kontroll és elszámolási teher alatt működő állami szervezet, aki nem jogosult önkényesen rendelkezni az Magyar Állam vagyonával;
  • másrészt Kishantos birtokvédelmet kért (2013. november 4-én) a birtoka ellen felmerült birtokháborítási veszélyhelyzettel szemben.

Kishantos jogcíme a haszonbérletre ugyan megszűnt, mert az NFA harmadik személyekkel kötött haszonbérleti szerződést, de nem szűnt meg Kishantosnak a joga azoknak az új haszonbérleti szerződéseknek a vitatására, amelyeket törvénysértőnek tart.

Ahhoz tehát, hogy az NFA birtokba átadhassa a kishantosi ingatlanokat az új bérlőknek, megelőzőleg az NFA-nak meg kell védenie az általa kiírt törvénysértő pályázatokat és az általa kötött új haszonbérleti szerződéseket: az ingatlanok jelenlegi birtokosa birtokvédelmet kért, mivel érvénytelennek tekinti mind a pályázatokat, mind azok elbírálását, mind az új haszonbérleti szerződéseket.

Az NFA által kötött haszonbérleti szerződések ugyanakkor birtokba adás nélkül nem is léphetnek hatályba. A haszonbérlet feltétele a tényleges birtokba lépés és használat.

A fentiek alapján jelenleg az új bérlők nem jogosultak semmilyen mezőgazdasági tevékenységet végezni a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által kezelt területen.

Budapest, 2013. november 8.

Kapcsolat:
Szegfalvi Zsolt
ügyvezető igazgató

06 20 573 1430

Kategóriák