Paks II gazdaságosságának kulcskérdései a Greenpeace szerint

Az alábbiakban bemutatjuk, mely pontokon indokolatlanul optimista a Rothschild-tanulmány a Greenpeace álláspontja szerint. A valós értékeket alapul véve látható, hogy Paks II annál is jóval veszteségesebb lenne, mint azt a Candole-tanulmány konzervatív kalkulációi mutatják.

• Költségek: a magyar kormány mindmáig nem mutatta be részletesen és hitelesen Paks II valós költségeit. A megadott 12,5 milliárd eurós építési költségnél Paks II várhatóan többe kerülne a következők miatt:

• A magyar kormány a költségvetésből 2015-ben 28 milliárd, 2016-ban 113 milliárd forintot szán(t) Paks II-re. Ennek jelentős része (2015-ben mintegy 22 milliárd forint) a Paks II projekt tervezett összértékén, 12,5 milliárd eurón felüli kiadásokat takar. [1]

• Mindmáig nem mutatta be a magyar kormány, hogy az orosz féllel kötött szerződések alapján milyen költségeket finanszíroznának a megadott 12,5 milliárd eurós keretből.

• Paks II megépítéséhez és üzembe helyezéséhez további beruházásokra (akár ezermilliárd forintos nagyságrendben) is szükség lenne (pl. tartalékkapacitások kiépítésére a villamosenergia-rendszerben), amelyek finanszírozásáról nem esik szó.

• Az atomerőművek építése rendszeresen többe kerül, mint amennyit előzetesen becsülnek. Erre példa az épülő finn Olkiluoto atomerőmű 3-as reaktora, ahol a kezdetben kalkulált költség (3,2 milliárd euró) mára csaknem a 3-szorosára nőtt (8,5 milliárd euróra) [2] – vagy a szlovákiai mohi (mochovcei) atomerőmű 3-as és 4-es reaktora, amelyek befejezését kezdetben 2 milliárd euróra becsülték, jelenleg 4,6 milliárd euróval számolnak. [3]

• A Rothschild-tanulmány 92% kapacitás-kihasználtsággal számol, ami túlzottan optimista érték.

• Paks I reaktorainak értéke 82–88% között van.

• Paks I-nek nukleáris versenytárs nélkül is részt kell vennie a villamosenergia-rendszer primer szabályozásában.

• Paks I és II együttes üzemében számolni kell az ún. „kannibalizációval”, azaz hogy a nukleáris kapacitások egymás rovására igyekeznek piacot szerezni.

• Nem számolnak a prototípus bevezetéséből fakadó problémákkal (gyermekbetegségekkel).

• Nem számolnak a Duna alacsony vízállásából fakadó hűtési problémák hatásával.

• Európában a megújulók terjedésével csökken az alaperőművek iránti igény: Németországban 44 GW-ról 20 GW-ra csökkenést prognosztizálnak (2012-2020).

• Nettó kapacitás: a Rothschild-tanulmány blokkonként 1180 MW nettó teljesítménnyel számolt. (A nettó teljesítmény a hálózatra kiadott teljesítményértéket jelenti, az erőmű saját teljesítményfelhasználásának levonása után.) Ezt az értéket egyetlen nyilvános adat sem sem támasztja alá: a hivatalos kormányzati anyagok (Aszódi Attila előadása 2015. november 12., [4] illetve a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció [5]: 1113 MW) és a gyártó prospektusa [6] is ennél lényegesen alacsonyabb (7% önfogyasztást megadva, ami ~1114 MW-ot eredményez 1198 MW bruttó kapacitás mellett) adatokat tüntetnek fel. Így a Rothschild-tanulmány kb. 5,7%-kal, évi mintegy 1 TWh-val becsüli túl a várható energiatermelést!

• A tőkeköltség (WACC) valójában magasabb annál a 7%-nál, amivel a Rothschild-tanulmány számol. A 7% nagyon alacsony érték, az Európai Bizottság is 8,3-10% értéket ad meg (50 és 60% sajáttőke-finanszírozás mellett), de megjegyzi, hogy 100%-os sajáttőke-finanszírozással (equity financing) az érték 13% feletti is lehet. A Bizottság levele alapján Paks II-t 100% sajáttőke-finanszírozásúnak kell tekinteni. (Lásd: „A kivitelezési fázis alatt a Paks II finanszírozási igényeinek fennmaradó részét a magyar állam biztosítja tőkefinanszírozással.” [7])

• A költségek túlszaladása és a kivitelezés csúszása a Roszatom és az MVM Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt. közötti, „kulcsrakész” építést ígérő szerződés szerint a Roszatomot terhelnék. A valóságban ugyanakkor Magyarország teljes védettsége egyáltalán nem garantált, hiszen az elszálló költségekkel és a késedelmes teljesítéssel kapcsolatos nézeteltéréseiket a szerződő felek jellemzően a bíróságon vitatják meg egymással, mint ahogy az a finnországi Olkiluoto projekt esetében is történik. Kérdéses, hogy hogyan osztották meg a kockázatokat – például ha a projekt az elhúzódó környezeti engedélyezés vagy az uniós vizsgálatok miatt csúszik, ezek kockázatai jó eséllyel a magyar felet terhelik.

• Devizakockázat: mivel a hitelt euróban vesszük fel, a bevételek pedig döntően forintban keletkeznek, ennek jelentős kockázatai vannak. Ha Paks II-t 100%-ban sajáttőkével finanszírozzák (forintban), az azt jelenti, hogy az Államadósságkezelő Központ vagy más kormányzati szerv viseli az ebből fakadó kockázatokat.

• Alulbecsültek az építési időre vonatkozó tervek: 7 évet szabnak meg az építésre az első kapavágástól a kereskedelmi üzem kezdetéig (2018 és 2025 az első blokk esetében; a második blokknál 2026 a kitűzött céldátum). A Roszatom a referenciaként szolgáló Leningrád II és Novovoronyezs II atomerőművek 2-2 reaktorát 2008 és 2010, illetve 2008 és 2009 óta építik. Az eredeti tervek szerint a reaktorok 4-5 év alatt készültek volna el. Befejezésük azonban egyelőre bizonytalan, a jelenlegi, módosított céldátumok alapján aza építkezések 9-10 évig fognak tartani. Nem világos, ki viseli az alulbecsült építési időből fakadó kockázatokat, mindenesetre az orosz hitelt 2026. március 15-én akkor is el kell kezdeni visszatörleszteni, ha a reaktorokat még nem fejezték be.

• A Paks II projekt minden bizonnyal máris csúszásban van. A környezeti engedély kiadását 2015-re tervezték, ez a vizsgálat azonban jelenleg is folyamatban van. A telephelyengedély kiadását 2016-ra ütemezték, azonban a telephely vizsgálata is tart még, ezért ennek várható időpontja 2017-re tolódott – ahogy az elhangzott május 5-én az MTA-n tartott konferencián. [8]

A Candole-tanulmány főbb megállapításai

• A tanulmány hat forgatókönyvet alakított ki az árutőzsdei árelőrejelzések függvényében, a „Rothschild-tanulmány” költségbecsléseinek felhasználásával (csupán szimulációs célzattal, hogy a két tanulmány eredményei könnyebben összevethetőek legyenek), valamint a francia számvevőszék jelentése alapján.

• A tanulmány saját pénzügyi modellt feljesztett ki, és saját árőrejelzéseket készített a projekt vizsgálatához.

• Az árelőrejelzések közül az alacsony forgatókönyv tűnik a legvalószínűbbnek (lásd 4.3. fejezet).

• A tanulmány számításai szerint a Paks II beruházás mind a hat forgatókönyv szerint negatív nettó jelenértéket termelne, azaz veszteséges lenne. Ez annak köszönhető, hogy a mindenkori piaci áramárak alacsonyabbak lesznek, mint amilyen áron Paks II termelne a jövőben. A befektetett összeg tehát nem térülne meg.

• A megtérülést biztosító termelői ár 85 euró/MWh, ha a Rothschild-tanulmány, és 103 euró/MWh lenne, ha a francia számvevőszék paramétereit vesszük alapul, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2015-ös adataival számolva. (Vö. a „Rothschild-tanulmány” 2013-as IEA-adatokkal kalkulált, mely magasabb világpiaci áramárakat prognosztizált, mint a 2015-ös jelentés, ezért tudta a „Rothschild-tanulmány” gazdaságosnak feltüntetni Paks II-t.)

• A prognosztizálható veszteségek miatt (azaz azért, mert nem lehetne majd gazdaságosan értékesíteni a Paks II-ben termelt áramot) a projekt csak állami támogatással lenne életképes. A szükséges állami támogatás mértéke a forgatókönyvtől függően évi 14 milliárd és 285 milliárd forint között változik. A szükséges állami támogatás mértéke a legvalószínűbb (azaz az alacsony) árforgatókönyv mellett évi 180,5 milliárd forint, ha a Rothschild-tanulmány, és évi 285 milliárd forint, ha a francia számvevőszék paramétereit vesszük alapul.

• Ha az állami támogatást a villamosenergia-árakba építenék be, az kWh-ként 5, illetve 8 forintot jelentene a fogyasztóknak a két legvalószínűbb forgatókönyv esetében.

• A tanulmány szerint az állami támogatás tiltottnak minősül az Európai Unió szabályai alapján, mivel:

• Nincs olyan piaci kudarc, amely miatt szükség volna Paks II-re, és a magyar kormány sem mutatott be olyan bizonyítékokat, amelyekből egyértelműen kiderülne, milyen piaci kudarcot hivatott orvosolni Paks II.

• A beruházás nem felel meg az arányosság elvének, mivel a magyarországi villamosenergia-szükségletet alacsonyabb költséggel, villamosenergia-import útján vagy egyéb megoldással, például megújulóenergia-beruházások révén is ki lehetne elégíteni, illetve a keresletet is lehetne energiahatékonysági intézkedésekkel csökkenteni.

• Paks II torzítaná a versenyt, mivel bebetonozná és erősítené a jelenlegi helyzetet, az állami irányítású energiatermelő vállalatok domináns piaci pozícióját.

• Paks II nagy valószínűséggel kiszorító hatást gyakorolna majd a nukleáris energiatermelés alternatíváira, amelyek a Paks II költségeinél alacsonyabb költséggel működnek (lásd Candole-tanulmány 6.2. fejezet). Ez egyrészt abból fakad, hogy a magyar állam hatalmas tőkét fektetne be a piacon, amivel a piaci szereplők befektetéseit szükségtelenné vagy nem jövedelmezővé teszi. Másrészt a kormányzat adminisztratív eszközökkel már jelenleg is gátolja a megújulók fejlődését (a napelemadóval, a széltender leállításával stb.), ez várhatóan intenzívebbé válna, annak érdekében, hogy legyen hazai felvevőpiaca a Paks II által termelt áramnak (lásd Candole-tanulmány 5.6. fejezet).

A Candole Partners

A prágai és bukaresti székhelyű Candole Partners Európa legnagyobb energetikai közműcégei és befektetői számára készít elemzéseket. A cég szakpolitikai, piaci és tranzakciós elemzéseket kínál a Közép- és Délkelet-Európában működő, illetve itt befektető vállalatoknak. A Greenpeace korábban is dolgozott már a Candole-lal: többek között a csehországi temelíni atomerőmű tervezett bővítésével kapcsolatos felméréseket is a Candole végezte.

Jegyzetek:

[1] http://pakskontroll.hu/sites/default/files/documents/miniszterelnokseg_valasz_koltsegvetes_20150116.pdf

[2]

http://www.world-nuclear.org/information-library/country-profiles/countries-a-f/finland.aspx

[3] http://www.world-nuclear-news.org/NN-Slovenske-Elektrane-expects-Mochovce-3-to-start-up-in-2016-21011502.html

[4]

http://www.gttsz.hu/wp-content/uploads/2016/02/ProfDrAszodiAttila.pdf

[5] http://www.mvmpaks2.hu/hu/Dokumentumtarolo/K%C3%B6rnyezeti%20Hat%C3%A1stanulm%C3%A1ny.pdf

[6] http://web.archive.org/web/20160507063625/http://www.rosatom.ru/en/resources/b6724a80447c36958cfface920d36ab1/brochure_the_vver_today.pdf

[7]

http://ec.europa.eu/competition/state_aid/cases/261529/261529_1713907_27_2.pdf, (32), (89–95) pontok

[8]

http://www.mvmpaks2.hu/hu/hirek/SitePages/newsDetails.aspx?NewsID=213