A termékek vizsgálatát bemutató jelentés
Melyek a jelentés legfontosabb megállapításai?
Kutatásunkból kiderült, hogy a szabadidős és kültéri sportruházati márkák ma is széles körben alkalmaznak veszélyesként számon tartott vegyi anyagokat, köztük több különös aggodalomra okot adó anyagot is, mint például a PFOA (perfluoroktánsav) és más hosszú láncú ionos PFC-k. Ugyanakkor a vizsgálatok azt mutatják, hogy a szektor a fenti vegyületek helyett jellemzően a rövid szénláncú PFC-k alkalmazása felé mozdult el. Ezek szintén tartós, hosszú idő alatt lebomló vegyületek, amelyeket ugyanakkor napjainkig jóval kevésbé vizsgáltak a kutatók.
A 40 megvizsgált termék között összesen négy olyan akadt, amelyek mentesnek bizonyultak a per- és polifluorozott vegyi anyagoktól.
A természetben rendkívül tartósan megmaradó, hosszú láncú ionos PFOA PFC-t 11 termékminta esetében mutattak ki az adott vegyületre Norvégiában elfogadott 1µg/m² egészségügyi határértéket meghaladó koncentrációjú mennyiségben. Szintén az 1μg/m² értéket szabta meg az Európai Unió is a PFOS (perfluoroktán-szulfonát) határértékeként, és ezt a koncentrációt használja a Greenpeace is a PFOA összehasonlító értékeként, mivel ez utóbbi igen szorosan kapcsolódik a PFOS-vegyülethez (és hasonlóan veszélyes tulajdonságokkal bír).
A PFOA-t különös aggodalomra okot adó anyagként (SVHC-ként) tartják számon; a REACH néven ismert uniós vegyianyag-rendelet a PFOA alkalmazásának korlátozására tesz javaslatot. Több további, a környezetben tartósan megmaradó rövid láncú PFC-t, köztük a PFBS és a PFHxA vegyületeket ugyanakkor még magasabb koncentrációban mutatták ki, többek között a Norrona és Patagonia márkájú dzsekikben, illetve nadrágokban és lábbelikben.
Mely márkák termékeit vizsgálták?
Patagonia, Jack Wolfskin, Salewa, Mammut, The North Face, Columbia, Norrona, Vaude, Haglofs, Black Yak és Arc’Teryx.
Az egyes országokból/térségekből hány terméket vizsgált a Greenpeace a jelentés elkészítéséhez?
A Greenpeace összesen 11 dzsekit, 8 nadrágot, 7 pár cipőt/lábbelit, 8 hátizsákot, 2 sátrat, 2 hálózsákot, egy kötelet és 1 pár kesztyűt vizsgált meg.
A termékeket Ausztriában, Chilében, Kínában, Dániában, Finnországban, Németországban, Hongkongban, Magyarországon, Olaszországban, Dél-Koreában, Norvégiában, Oroszországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Svédországban, Svájcban, Tajvanon, Törökországban, valamint az Egyesült Királyságban vásároltuk.
Az árucímkék tanúsága szerint a 40 árucikkből 12 készült Kínában, 14 Vietnamban, 2 Romániában, 2 Törökországban, 2 a Fülöp-szigeteken, 2 Bangladesben, 1 Svájcban, 1 Kolumbiában, 1 pedig Németországban. 3 tétel esetén nem tüntették fel a gyártó ország nevét. Az egyik Ausztriában vásárolt Jack Wolfskin-dzsekin a „PFC-mentes” megjelölés szerepelt.
Felvette a Greenpeace a kapcsolatot az érintett vállalatokkal, hogy a vizsgálati eredményekről még azok publikálása előtt konzultáljanak? Ha igen, hogyan reagáltak a cégek?
A Greenpeace a kampányban érintett termékeket gyártó vállalatokat korábban már több ízben megkereste. Megpróbáltuk rávenni őket, hogy kötelezzék el magukat a forgalmazott termékek méregtelenítése mellett, és általában növeljék lépéseik hitelességét.
A jelen esetben a Greenpeace az összes vizsgált márkával találkozót kezdeményezett. Így próbáltunk lehetőséget teremteni a vállalatoknak arra, hogy az előzetes vizsgálati eredményekkel kapcsolatos vitába bekapcsolódhassanak, valamint arra, hogy elkötelezzék magukat a gyártott árucikkek méregtelenítése mellett. A legtöbbjük elfogadta meghívásunkat.
A Greenpeace nyilvánosságra fogja hozni az eredményeket a kampány honlapján. Kérlek, látogass el a www.greenpeace.org/detox oldalra, ahol megtalálhatod a legújabb információkat.
Hogyan gondoskodtak arról, hogy a tételek a vásárlást követően ne szennyeződjenek?
A megvásárolt termékeket egyenként, még az üzletben azonnal tiszta polietilén zacskóba helyeztük, hogy ne szennyeződjenek. Lepecsételt csomagban küldtük el őket a németországi Greenpeace-hez, ahol minden terméket regisztráltak és dokumentáltak. A termékek ezt követően független akkreditált laboratóriumba kerültek, ahol egy sor elemzésnek vetették őket alá. Az online vásárolt termékeket a kiszállítást követően azonnal kivettük az eredeti csomagolásból, és ezeket is egyesével tiszta műanyag egyentasakokba helyeztük át.
Honnét tudják, hogy minden megvizsgált termékminta az egyes márkák által engedélyezett termékekből származik?
Minden egyes márka honlapján ellenőriztük, hogy bizonyosan a termékek értékesítésére engedéllyel bíró üzletekből szerezzük be az árucikkeket. Két tételt online vásároltunk – 1 pár Patagonia-cipőt, illetve 1 Columbia márkájú hátizsákot.
Miért használják a „konzultációs terméktesztelés” kifejezést? Milyen szerepet játszottak a Greenpeace támogatói és a kültéri sportok szerelmesei?
A Greenpeace felkérte támogatóit, különösen az outdoor közösséget, hogy segítsenek eldönteni, mely outdoor termékeket érdemes megvizsgálni annak kiderítésére, hogy a kedvenc márkáik használnak-e PFC-ket. A Greenpeace előzetesen kijelölt egy széles termékcsoportot a legfontosabb kültéri márkák árucikkei köréből, amelyekről többek között korábbi kutatások alapján feltételezni lehetett, hogy jó eséllyel tartalmaznak PFC-ket. Különösen ide tartoznak a tartós víztaszító (DWR) kezeléssel, és vagy fluorokarbon-polimer membránnal készültek. Az outdoor közösségeket felkértük, hogy jelöljenek meg általános termékkategóriákat (pl.: kabátok, sátrak, hálózsákok), illetve előre kiválasztott egyedi termékeket kedvenc márkáik kínálatából. Több mint 30 000 szavazat eredményét közzétettük a Detox Outdoor honlapon (http://detox-outdoor.org/).
A tesztelésre javasolt termékeket előállító vállalatok között a következők márkák bizonyultak a legnépszerűbbnek: The North Face, Columbia, Mammut, Jack Wolfskin és Patagonia. A Greenpeace 2015 októberében és novemberében vásárolta meg a legnépszerűbb márkákhoz tartozó 40 árucikket 19 különböző országban/régióban, majd egy független laboratóriumba küldtük őket, ahol azok PFC-tartalmát decemberben ellenőrizték. Két esetben előfordult, hogy a szavazáson a legnépszerűbbnek bizonyult termékeket több országban sem tudtuk beszerezni; ezekben az esetekben a második legnépszerűbb árucikket vásároltuk meg.
A Greenpeace használ-e, illetve vásárol-e olyan kültéri felszereléseket, amelyek PFC-ket tartalmaznak?
Jelenleg is zajlik a szervezet belső beszerzési irányelveinek átalakítása, hogy a megfelelő alternatívákat vásároljuk, amint azok a piacon elérhetővé válnak.
Milyen alternatívákat javasol a Greenpeace használni vagy vásárolni?
Néhány kisebb kültéri szabadidő-felszerelést gyártó cég, mint például a Fjällräven, a Paramo, a Pyua, a Rotauf és a R'ADYS már ma is kínál PFC-mentes funkcionális időjárásálló ruházati kollekciót. A Detox Outdoor kampány során végzett tesztek között a termékek PFC-mentességére vonatkozó vizsgálatok is szerepeltek, és négy cég (Fjällräven, Pyua, Paramo, Rotauf) termékei meg is feleltek ezeken a vizsgálatokon. Éppen ezért e vállatok egyes termékeinek (pl. kabátok) vásárlását előnyben részesítjük. Az alternatívákkal kapcsolaton további tájékoztatást találhatnak a Detox kampányhoz készített vásárlói útmutatóban.
A PFC-vegyületek
Mik azok a per- és polifluorozott vegyi anyagok (PFC-k), és mi velük a probléma?
A PFC vegyületek a környezetre veszélyes anyagok. Egyes képviselőik a környezetben rendkívül tartósan megmaradnak, azaz csak nagyon lassan bomlanak le – mások, így például az FTOH vegyületeket is (fluorotelomer alkoholok) magukba foglaló illékony PFC-k ugyan kevésbé perzisztensek, de maguk is lassan lebomló PFC-kké alakulhatnak át. Miután a környezetbe kerülnek, az ionikus PFC-k nagyon lassan bomlanak le; hosszú évekig a környezetben maradnak, és szétszóródnak az egész Földön. Ezeket a szennyező anyagokat kimutatták már eldugott hegyi tavak vizében; hosszú láncú PFC-ket az északi-sarki jegesmedvék májában felhalmozódva is megtalálták, végül hosszú és rövid láncú PFC-ket egyaránt azonosítottak már emberek vérében. Legújabb vizsgálatában a Greenpeace kimutatta, hogy ezek a veszélyes anyagok a Föld legtávolabbi és legérintetlenebb zugaiban is nyomot hagytak. Állatokon végzett kutatásokból kiderült, hogy a PFC-k káros hatással vannak az utódnemzésre, hozzájárulnak daganatok kialakulásához, és befolyásolják a hormonrendszer működését is. Korábbi Greenpeace kutatások feltárták, hogy a PFC vegyületek megtalálhatók kínai textilgyárak szennyvizében és Kínában fogott halakban is. Számos korábbi kutatásban sikerült őket az ivóvízben is kimutatni. 2012-ben és 2013-ban a Greenpeace megállapította, hogy a PFC-k rutinszerűen bukkannak fel a kültéri szabadidős ruházati cikkekben és lábbelikben, de fény derült arra is, hogy ezekből a termékekből származó egyes PFC-k (az illékony FTOH vegyületek) a levegőbe párologhatnak.
Miért használnak fel PFC-termékeket az outdoor termékek gyártása során?
A PFC-ket különleges tulajdonságaiknak köszönhetően alkalmazzák egy sor termékben (olajtaszító, vízhatlan és stabil vegyületek). Fő alkalmazási területük a textiliparban a „lélegző” (légáteresztő) membránok, valamint a szennyeződést taszító, illetve vízhatlan felületek és külső rétegek gyártása. Ezért találjuk meg őket vízhatlan dzsekikben és nadrágokban, továbbás sátrakban, cipőkben és úszóruházatban is, de előszeretettel alkalmazzák őket többek között a szállodaiparban használatos ágyneműkben, vagy éppen üléshuzatokban is.
„Lélegző” ruhadarabokban felhasznált membránok
Az outdoor ruházati cikkekben olyan membránokat alkalmaznak, amelyeken a víz nem képes áthatolni. Ezeket a levegőáteresztő membránokat gyakran politetrafluoretilénből (PTFE) készítik, amely fluorból és szénből előállított fluorizált polimer. Ezeket a membránokat a vásárlók gyakran a bejegyzett márkanevek (Gore-Tex® és Teflon®) alapján ismerik fel:
Textilipari termékek külső rétegei és borítása
A membránokban alkalmazott fluorozott polimereken kívül a vízhatlan, illetve szennyeződéseket taszító textiltermékek is elterjedt felhasználási területnek tekinthetők. Ezeket a tulajdonságokat gyöngyöző vagy vízlepergető hatásnak is nevezik.
Mi a különbség a rövid és a hosszú láncú PFC-k között?
A legtöbb hosszú láncú PFC, mint például a PFOA és PFOS vegyületek lánconként 8 vagy több szénatomot tartalmaznak, míg a rövid láncú PFC-k láncaiban általában legfeljebb 6 szénatom található.
Kivételt képeznek a PFHxS vegyületek, amelyeket a hosszú láncú PFC-k közé sorolnak annak ellenére, hogy pusztán 6 szénatomot tartalmaznak polimerláncokként.
Szennyezi-e környezetét az, aki PFC-ket tartalmazó dzsekit visel?
A fő környezetszennyezésre a kabát gyártása során kerül sor; a PFC-k elsősorban ilyenkor kerülnek a környezetbe. A felelős outdoor márkáktól éppen ezért elvárható, hogy a beszállítói lánc egészére kiterjedő módon száműzzék a PFC-ket a gyártási folyamtokból, és helyettük alkalmazzanak biztonságosabb alternatívákat.
Egyes illékony PFC vegyületek azonban az őket tartalmazó termékekből is a levegőbe juthatnak. Kutatások során bebizonyosodott, hogy az outdoor termékeket forgalmazó üzletek légterében nagyobb arányban találhatók olyan PFC-k, mint a fluorotelomér alkoholok (FTOH-k), mint azok a helyiségek, ahol nem tartanak, illetve árulnak vízhatlan anyagokat.
Valószínű, hogy további PFCk (egyebek között ionizált PFC-k) kerülnek a környezetbe a termékek felhasználása során, valamint az élettartamuk végén kidobott árucikkekből.
Mennyire elterjedt a könnyűiparban a fluort tartalmazó felületek és külső rétegek alkalmazása?
2012-ben és 2013-ban végzett kutatásaink során bebizonyosodott, hogy a legtöbb márka fluoros vegyületeket tartalmazó impregnálószerekre, illetve fluorvegyületeket tartalmazó membránokra támaszkodik.
Egyes márkák kollekcióban (Jack Wolfskin, Vaude) PFC-mentes termékeket is találunk. Vannak továbbá olyan márkák is, amelyek elkötelezték magukat amellett, hogy kizárólag PFC-mentes outdoor felszerelést, illetve öltözéket dobjanak piacra.
Hogyan szabályozzák a PFC-k alkalmazását a jogalkotók?
A perfluoroktán-szulfonát (PFOS) használatára az Európai Unióban már ma is igen szigorú korlátozás vonatkozik. Nemzetközi szinten a környezetben tartósan megmaradó vegyületeket szabályozó Stockholmi Egyezmény nevű környezetvédelmi szerződés is korlátozza a PFOS alkalmazását.
A PFOA 2013 szerepel a REACH különös aggodalomra okot adó (SVHC) jegyzékén. 2014 óta Norvégiában semmilyen fogyasztói termékben nem használható, továbbá 2014 júniusában tiltották be az 1 µg/m² értéket meghaladó koncentrációjú textíliák értékesítését. Azonban a többi PFC vegyületre azonban jelenleg nem vonatkozik szabályozás.
Egyes PFC-k veszélyes tulajdonságait kutatások sokasága tárta fel – ide tartozik a PFOS és a PFOA is. Más PFC-kkel kapcsolatban éppen a rendelkezésre álló adatok korlátos volta szól a szabályozás jelentős szigorítása mellett a környezet és az egészség védelme érdekében. Tekintettel sok PFC veszélyes tulajdonságaira, a pusztán egyes anyagokra, így pl. a PFOA és a PFOS vegyületekre kiterjedő szabályozás már nem elégséges. A Greenpeace felszólítja a döntéshozókat, hogy az elővigyázatosság elvét a lehető legszélesebb körben alkalmazzák, és a korlátozást terjesszék ki a teljes PFC-csoportra.
A PFC-k egészségre gyakorolt hatásáról
Milyen hatással vannak a PFC-k az egészségre?
Állatokon végzett kutatásokból kiderült, hogy a PFC-k káros hatással vannak az utódnemzésre, hozzájárulnak daganatok kialakulásához, és befolyásolják a hormonrendszer működését is.
A PFOA gyaníthatóan emberi rákkeltő vegyület; laboratóriumi állatokban a máj, a hasnyálmirigy, here, és emlőmirigy tumoros megbetegedését okozta. Ismeretes, hogy a PFOS patkányok esetében máj- és pajzsmirigyrákot okozott.
Egyes PFC-k egy sor egyéb problémát okoznak az állati szervezetben, beleértve a máj és a vese károsodását, valamint szaporodási rendellenességeket.
A PFOA felezési ideje a testünkben, magyarul az az időtartam, amely a szervezetünk számára szükséges ahhoz, hogy a felhalmozott PFOA-mennyiség felétől megszabaduljon, a becslések szerint több év. A PFOS felezési idejét több mint 8 évre becsülik. Még abban az esetben is, ha a PFC-k előállítása ma megszűnne, az általuk okozott szennyezés hosszú évekig megmaradna a környezetben.
Vajon minden PFC ugyanazokat a hatásokat váltja ki? Mi a különbség a hosszú és rövid láncú PFC-k egészségügyi hatásai között?
Egyre több tudományos bizonyíték kapcsolja össze az egyes PFC a káros egészségügyi hatásokkal, különösen a hosszú láncú PFC-k esetében. A PFOA például gyaníthatóan emberi rákkeltő; laboratóriumi állatokban a máj, a hasnyálmirigy, here, és emlőmirigy tumoros megbetegedését okozta, de összefüggésbe hozták vese- és hererák kialakulásával is. A PFOS patkányok esetében máj- és pajzsmirigyrákot okozott.
A PFOA felezési ideje a testünkben, magyarul az az időtartam, amely a szervezetünk számára szükséges ahhoz, hogy a felhalmozott PFOA-mennyiség felétől megszabaduljon, a becslések szerint több év. A PFOS felezési idejét több mint 8 évre becsülik. A rövid távú PFC vegyületekkel kapcsolatban kevesebb kutatást végeztek, mindazonáltal van arra utaló tudományos bizonyíték, hogy a környezetben tartósan megmaradnak, az élő szervezetben felhalmozódnak, és az emberi egészségre nézve ártalmasak.
Ebben a kérdésben a Madridi nyilatkozat aláírásával 200 nemzetközi tudós a következőket jelentett ki: "Bár úgy tűnik, hogy néhány rövidebb láncú fluorozott alternatíva kevésbé felhalmozódik fel az élő szervezetben, de a környezetben ezek is éppúgy tartósan megmaradnak, mint a hosszú szénláncú anyagok, illetve azokhoz hasonlóan tartós bomlástermekkel rendelkeznek. Így a rövid láncú és egyéb fluorozott alternatívákra történő átállás nem csökkentheti a környezetben található PFAS mennyiségét. Ezen kívül néhány rövidebb láncú PFAS vegyület hatékonysága alacsonyabb, előfordulhat, hogy nagyobb mennyiségben kell őket alkalmazni azonos teljesítmény elérése érdekében. "
Mit jelent az, hogy egy vagy több PFC-vegyületet káros egészségügyi hatásokkal hoztak összefüggésbe?
Az epidemiológia területén a kapcsolat összefüggést jelent a vizsgált anyag és egyes egészségügyi hatások között, ám anélkül, hogy sikerült volna bizonyítani, hogy az adott anyag okozza az egészségre gyakorolt hatást. Egyes esetekben előfordult, hogy ahol összefüggést tártak fel az emberi szervezetben, ott állatokon végzett kutatások bebizonyították, hogy az állatok esetében valóban a PFC-k okozzák a hatást. Összefüggést mutattak ki például az emberi szervezetben egyes PFC-k magas vérbeli koncentrációja és a pajzsmirigy megbetegedése között. Számos állatokon végzett vizsgálat támasztja alá, hogy a PFC-k jelenléte károsítja a pajzsmirigy-hormon homeosztázist az állati szervezetben.
Jelent-e bármilyen kockázatot az egészségemre nézve, ha PFC-ket tartalmazó dzsekit hordok?
Nem ismert, hogy a PFC-k közvetlenül a bőrön keresztül fel tudnának szívódni a szervezetbe, és mindezidáig nincs jele annak, hogy PFC-ket tartalmazó szövetekből készült ruhák közvetlen egészségügyi kockázatot jelentenének. A PFC-k a textíliák gyártása során, valamint a PFC-ket tartalmazó termékek használata és hulladékként történő kezelése során kerülnek ki a környezetbe. Ezek az anyagok a PFC-kkel szennyezett táplálék, ivóvíz és levegő útján keresztül jutnak be az emberi szervezetbe, valamint a háztartásban felhalmozódott por elfogyasztási/belélegzése útján. Egyes PFC-k felhalmozódnak az emberi szervezetben. Jelenlétüket az emberi vérben és anyatejben világ minden térségében kimutatták.
Ha ezek a vegyületek ilyen veszélyesek, miért használják őket ma is a textilgyártók?
Ha a márkák nem alakítanak ki átfogó előírásokat arra nézve, hogy beszállítóik ne használjanak veszélyes vegyszereket, valamint a termelő országok kormányai nem fogadnak el az adott területre vonatkozó szabályozást, a gyártókat semmi nem ösztönzi az innovációra, illetve arra, hogy biztonságosabb alternatívákra álljanak át. Ezért lép fel pontosan ilyen követelésekkel a Greenpeace annak érdekében, hogy mind a márkák, mind a kormányok cselekedjenek ebben a kritikus kérdésben.
A Greenpeace szerint a PFC-vegyületeket az anyatejben is kimutatták. Vajon az következik ebből, hogy az anyák ne szoptassák a csecsemőket?
Nem; a jelenlegi tudományos ismereteink szerint a szoptatás nagyobb előnyökkel jár mind az édesanyák, mind gyermekeik számára, mint amekkora kockázatot jelent a PFC vegyületek jelenléte az anyatejben. Természetesen kevesebb hasonló vegyület kerül az emberi szervezetbe, ha a környezetünket nem szennyezzük ezekkel az anyagokkal, és így nem kerülnek be az emberi táplálékláncba sem.
Az alternatívák
Milyen outdoor öltözék megvásárlása tekinthető biztonságosnak?
Mi célból vásárol outdoor öltözéket? Északi-sarki expedícióra készül, vagy egy őszi sétára? A széllel és az időjárás viszontagságaival szemben védelmet biztosító öltözék felületét általában impregnálják, belülről pedig membránnal látják el a ruházatot. Egyes gyártók általános használatra kialakított membránokat használnak. A legjobb, ha megkérdezzük a kereskedőt vagy a gyártót, hogy a felhasznált membrán tartalmaz-e PFC vegyületeket. A piacon találunk számos alternatív külső réteget és borítást. Az outdoor termékekben felhasznált anyagokat kémiai szempontból rendszerint nem tekinthetjük „zöldnek”, amennyiben minden esetben lassan lebomló membránok felhasználásával készítik őket. Vannak azonban olyan anyagok, amelyek gyorsabban, illetve jobban bomlanak le, mint a fluoropolimer anyagok, és ezért kevésbé ártalmasak a környezet szempontjából. Ugyanakkor el kell kerülni azt, hogy ezek az anyagok szemétlerakókba, vagy hulladékégetőkbe kerüljenek. Ennek érdekében arra van szükség, hogy gyártásukra és felhasználásukra egyaránt egy zárt körben kerüljön sor, amelyben megfelelő helye van mind az újrahasznosításnak, mind az újbóli felhasználásnak. A fluorokarbon felületi kezelések és külső rétegek alternatívái a viaszok és paraffinok (mint az ecorepel®), a poliuretán termékek (mint a Purtex®), a dendrimerek (mint például a Bionic Finish Eco®), valamint a szilikonok. A Rudolf Chemie vegyipari cég Bionic Finish Eco® termékét már ma is alkalmazzák olyan kereskedelmi láncok, mint a Tchibo, a Lidl és az Aldi, sőt olyan ruházati gyártó vállalatok is, mint például a H&M és a Kaikialla. Más alternatívák jelenleg még tesztüzemben vannak, de hamarosan piackészek lehetnek. Az ezen alternatívákat gyártó cégeknek bizonyítaniuk kell, hogy termékeik nem károsítják a környezetet, illetve az emberi egészséget. A fentieken túl, minél tovább hordunk egy-egy ruhadarabot, annál környezetbarátabb. Van értelme másodkézből vett termékek beszerzésének is.
Drágábbak a PFC-mentes alternatívák?
Az ipar nyilatkozatai szerint e termékek ára meglehetősen hasonló. A késztermékek árából csak mintegy 2-4 százalékot tesznek ki a felhasznált vegyületekhez kapcsolódó költségek.
Megállják a helyüket az alternatívák?
Tesztek bizonyítják, hogy a fluormentes alternatívák a PFC-khez hasonló vízálló és víztaszító hatással rendelkeznek. Az alternatívákra alapozott outdoor ruházati termékek is rendelkeznek szélálló és levegőáteresztő tulajdonságokkal, és egy záporban is vízállóak maradnak. Csak az olaj- és szennyeződéstaszító tulajdonságok tekintetében előnyösebbek ma már a vitatott PFC-k a fluormentes alternatíváknál.
A kedvenc márkám azt állítja, hogy PFC-k nélkül lehetetlen biztosítani a kívánt színvonalú teljesítményt és tartósságot. Igaz ez?
A vizsgálatok bebizonyították, hogy a fluormentes alternatívák hasonló teljesítményt nyújtanak a vízálló és vízlepergető hatás tekintetében. Az alternatívákra alapozott outdoor ruházati termékek is rendelkeznek szélálló és levegőáteresztő tulajdonságokkal, és egy záporban is vízállóak maradnak. Csak az olaj- és szennyeződéstaszító tulajdonságok tekintetében előnyösebbek ma már a vitatott PFC-k a fluormentes alternatíváknál.
A ruházati cikkek tartóssága fontos a fenntarthatóság fontos összetevője, ám az outdoor termékek piacán már megjelentek azok a márkák, amelyek kialakítottak rendszereket árucikkeik visszavételére, újrahasznosítják PFC-mentes termékeiket, és csökkentik ökológiai lábnyomukat anélkül, hogy nehezen lebomló veszélyes anyagokkal szennyeznék környezetünket. A távoli területekre indított expedíciók során a Greenpeace aktivistái olyan ruhadarabokat viseltek, amelyeket PFC-mentes alternatívákkal dolgozó márkák állítottak elő, és ezek a ruházati cikkek szélsőséges körülmények között is igen jó teljesítményt nyújtottak.
Igen fontos észben tartani azt is, hogy a PFC-k a környezetbe juthatnak a gyártás, a szállítás, a tárolás során, valamint a vegyszereket és az ezeket a vegyszereket tartalmazó termékek alkalmazása során. Ezek az anyagok megtalálhatók a gyárakból kibocsátott szennyvízben, de a háztartási mosógépekből származó szennyvízben is. A szennyvíztelepek nem minden PFC-t képesek eltávolítani a vízből. Egyes PFC-k a gyártási folyamat során párolgás útján is levegőbe kerülhetnek, sőt, ha kisebb mértékben is, de erre a késztermékek használata során is lehetőség van.
Amikor a PFC-ket tartalmazó termékek a hulladékba kerülnek, a bennük található vegyületek a hulladéklerakókból bekerülhetnek a talajvízbe és a felszíni vizekbe is. Párolgás útján a termékek elégetése során is kerülhetnek PFC vegyületek a levegőbe.
A vállalatok és PFC-kkel kapcsolatos nyilatkozataik
A PFC-vegyületeket egy sor termékben alkalmazzák. Milyen mértékben járul hozzá a textilipar, illetve az outdoor szektor a környezetbe kerülő PFC-vegyületek összmennyiségéhez?
A textilipari és outdoor árucikkeken kívül egy sor különböző termékben találunk PFC-ket, így például szőnyegekben, papírbevonatokban, tűzoltó habkészítményekben, növényirtó szerekben, félvezetőkben, valamint a fotográfia területén alkalmazott anyagokban. A németországi UBA 80 000 és 144 000 tonna közötti mennyiségre becsüli az évente szintetizált fluoropolimerek mértékét. Nem minden felhasználási területre, illetve vegyületre rendelkezünk pontos és részletes adatokkal. Ugyanakkor az illékony PFC-k (FTOH vegyületek) kapcsán a Dán Környezetvédelmi Minisztérium összegző információi szerint „a termelés mintegy 50%-a (5000 tonna) textilipari termékekben, így többek között a szélsőséges időjárási körülményeknek ellenálló öltözékekben, szőnyegekben és kárpitokban kerül felhasználásra.”
Sok outdoor márka közismert a fenntarthatóság és a környezet iránti elkötelezettségéről. Éppen ezért intézünk hozzájuk kihívást: váljanak az outdoor cikkek méregtelenítésének élharcosaivá, és iktassák ki az összes PFC-t termékeiből, azokat biztonságosabb alternatívákkal helyettesítve. Csak a teljes Detox elköteleződés garantálja, hogy az outdoor termékek gyártása során nem használnak fel, és nem juttatnak a környezetbe veszélyes vegyszereket. AZ outdoor szektor élére állhat annak a folyamatnak, amelyben a PFC-ket felhasználó további szektorok is kivezetik ezeket a veszélyes anyagokat.
A kedvenc márkám képviselői arról tájékoztattak, hogy termékeik nem tartalmaznak PFOA, PFOS, vagy egyéb hosszú szénláncú PFC vegyületet. Azt jelenti ez, hogy termékeik PFC-mentesek?
Sajnos nem szükségszerűen. Sok outdoor márka helyettesíti a hosszú szénláncú PFC-ket rövid láncúakkal, és hirdeti azt, hogy ez az üdvözítő megoldás. Ugyanakkor minél több kutatás készül a rövid szánláncú PFC vegyületekről, annál világosabbá válik, hogy ez utóbbiak is komoly veszélyt jelenthetnek egészségünkre és a környezetünkre nézve. A közelmúltban 38 ország több mint 200 tudósa írta alá a 'Madridi Nyilatkozatot', amelyben arra tesznek javaslatot, hogy z elővigyázatosság elvével összhangban általában kerüljék a PFC-k alkalmazását a fogyasztói termékekben, köztük a textilipari termékekben is.
Miért csak két márkát szólít meg a Greenpeace petíciója? Annyival rosszabbak lennének a többieknél?
A The North Face és a Mammut azok közé a márkák közé tartoznak, amelyekre a termékek bevizsgálását megelőző közösségi konzultáció során a legtöbben szavaztak. Kutatásunk során magas PFOA-koncentrációt találtunk termékeikben. A PFOA egy hosszú szénláncú, potenciálisan rákkeltő PFC vegyület, amelynek fogyasztói termékekben történő alkalmazását Norvégiában már mindkét cég esetében korlátozták. Hiába olyan vállalatokról van szó, melyeknek az üzletük is eleve a természettől függ, ez nem tanúskodik sem a környezet iránti érdemi felelősségvállalásról, sem a vásárlók számára biztosított átláthatóságról.
Miután globális (The North Face), illetve európai (Mammut) vezető márkákról van szó, meggyőződésünk, hogy mindkét cég igen erős üzenetet közvetíthet az outdoor szektor egésze számára, ha készek valódi vezető szerepet vállalni, és készek kiküszöbölni minden veszélyes vegyületet, mint a PFC-ket, és mernek igazi Detox bajnokká válni! Élen járhatnak az úton a toxikus anyagoktól mentes jövő irányába, amelyen a nyomukban más outdoor márkák is elindulhatnak.
A Mammut outdoor ruházati vállalat kijelentette, hogy „megkérdőjelezi a PFC-k kritikátlan használatát, és csak olyan esetekben alkalmazza azokat, amikor a termék anyagának szélsőséges kihívásoknak is meg kell felelnie.” Ahogy a cég fogalmaz: „Felhasznált anyagaink 77%-a már ma is PFC-mentes.” Miért kritizálják a vállalat tevékenységét?
A Mammut által megadott érték (77%) a cég által készült összes ruhát magában foglalja; szerepelnek köztük többek között pólók, pulóverek, fehérnemű. Ebbe a csoportba tartozik tehát az összes olyan termék is, amelynek egyáltalán nincs szüksége DWR eljárásra. A PFC-mentes DWR-kezelt termékeik száma ennél minden bizonnyal jóval alacsonyabb, mindazonáltal ismeretlen.
A termékek bevizsgálása során ráadásul rá kellet döbbennünk, hogy a Mamut egyes termékei ma is tartalmaznak hosszú láncú PFC-ket, amelyek a környezetre és az emberre nézve egyaránt veszélyesek – annak ellenére, hogy a vállalat immár több ízben állította, hogy kivezették ezeket a termékeket.
A North Face alapítója, a közelmúltban elhunyt Douglas Tompkins közismerten sokat tett a környezet és a természet védelméért. Nem következik ebből, hogy a North Face maga is környezeti szempontból fenntartható márka?
A Greenpeace nincs abban a helyzetben, hogy a The North Face tevékenységének összességét zöld szemszögből, környezetvédelmi szempontból értékelni tudjuk. Arra összpontosítottunk, hogy a termelői láncokban milyen típusú veszélyes anyagokat használnak. Arra jutottunk, hogy a North Face olyan veszélyes anyagok segítségével gyártja ruházati cikkeit, mint például a PFC-k, amelyek a Föld legtávolabbi pontjait is szennyeződést jelentenek, és megtalálhatók még a delfinek és jegesmedvék szervezetében is. Az a tény, hogy a The North Face alapítója ilyen inspiráló személyiség volt, szerintünk ösztönözhetné a vállalatot arra, hogy vegyék fel a #Detox kesztyűt, és mutassák meg versenytársaiknak, hogy tevékenységük összhangban áll értékeikkel.
Mi a helyzet a Gore-Tex márkával? Az ő termékeik nem tartalmaznak PFC-ket?
A Gore-Tex PFC-k segítségével gyártja mind a membránokat, mind a DWR (Durable Water Resistant - tartósan vízhatlan) impregnáló szert. A vállalat több alkalommal kinyilvánította, hogy egy termék teljes életciklusra vetített hatásait leginkább a termék magas élettartama befolyásolja előnyösen, és hogy a PFC-k alkalmazása garantálja termékeik tartósságát – azt sugallva, hogy az alternatívák nem képesek ezt a garanciát nyújtani.
A Greenpeace követelései
A vezetői fellépés fontossága
A saját magukat természetszerető, illetve a természetszerető embereket tisztelő vállalatokként beállító Outdoor ruházati cégeknek vezető szerepet kell vállalniuk környezetünk állapotának védelmében; őszintén és hitelesen el kell kötelezniük magukat a veszélyes vegyi anyagok kivezetése mellett, amit határozott, bátor és konkrét ütemtervvel kell alátámasztaniuk.
A PFC-k helyettesítése
Az outdoor ruházati márkáknak élére kell állniuk annak a változásnak, amelynek keretében a PFC-ket teljes mértékben kivezetik a termelési folyamatokból, és ennek megfelelő rövid távú határidőket kell kialakítaniuk és érvényesíteniük. Már ma is elérhetők PFC-mentes anyagok, így elmondhatjuk, hogy megérett az idő a változásra. Vannak olyan outdoor ruházati cikkeket is gyártó márkák, mint például a Puma és az Adidas, amelyek máris határidőket tőztek ki a PFC-k kivezetésére vonatkozóan.
Átláthatóság
Minden veszélyes vegyszereket tartalmazó termék mögött áll egy-egy gyár, ahol ismeretlen mennyiségben bocsátják a környezetbe ezeket a vegyszereket. Hol találjuk ezeket az üzemeket? Milyen veszélyes vegyszereket használnak és bocsátanak ki telephelyeiken a beszállítók? A gyártótelepek mellett élőknek joguk van tudniuk, hogy milyen anyagok hagyják el az üzemeket. A tiszta termelés felé vezető út fontos lépése, hogy az outdoor ruházati márkák maguk is tegyenek az átláthatóság javításáért. Számos divatcég, mint a Mango, a G-Star, az Inditex, a Puma és a Fast Retailing/Uniqlo máris az egyes gyárakra és vegyszerekre lebontva közzéteszi ezeket az információkat online felületeiken.
A kormányzatok szerepe
A politikai döntéshozóknak is lépniük kell. Tekintettel arra, hogy rengeteg PFC milyen egészségkárosító hatással bír, valamint arra, hogy milyen kevés ismeretünk van a helyettesítésükre bevezetett új vegyszerekkel kapcsolatban, immár nem elégséges egyes különálló vegyületeket szabályozni, mint ahogy az a PFOA vagy a PFOS vegyületek esetében az történik. A Greenpeace felszólítja a döntéshozókat, hogy az elővigyázatosság elvét a lehető legszélesebb körben alkalmazva a teljes PFC-csoportra terjesszék ki a korlátozást.