Kérdések és válaszok a méhmenedékekről

Alapvető kérdések  
  • Mi az a méhmenedék?

    Természetes anyagokból készített építmény, mely a magányosan élő méhek és más hasznos rovarok számára kínál megfelelő szaporodási és áttelelési lehetőséget.

  • Miért van szükség méhmenedékekre?

    A beporzók számára a mai beton- és téglaépületeink sokkal kevésbé alkalmasak letelepedésre, mint a régi vályogfalas, nádtetős házak. A monokultúrás nagyüzemi mezőgazdaság terjedése miatt a természetes élőhelyek is szétaprózódtak, nagyon fogytán vannak, így nekünk is kell gondoskodnunk a hasznos rovarok számára kedvező élőhelyről.

  • Mivel tehetjük a legtöbbet a méhekért?

    Nehéz rangsorolni a lehetséges lépéseket.

    • A méhmenedékeket könnyű elkészíteni és kihelyezni. A méhmenedékek számos hasznos rovarnak, főleg a magányos méhek közé tartozó beporzóknak biztosítanak megfelelő szállást.

    • Fontos az is, hogy emellett írd alá a mehpusztulas.hu oldalunkon található petíciót is, hogy a méhek számára legveszélyesebb mezőgazdasági vegyszerek betiltását elérhessük.

    • A méheket azzal is segítjük, ha biotermékeket fogyasztunk, és ha változatos, folyamatosan virágos növényzetet tartunk fenn számukra.

    • Szintén nagyon sokat jelent, ha önkéntes munkával vagy anyagilag támogatod az olyan szervezetek munkáját, akik a beporzók, a méhek védelmével foglalkoznak.

    Minél többféle módon támogatjuk őket, annál jobb!

Részletesebb tudnivalók  
  • Mely méheken segít egy ilyen méhmenedék?

    Elsősorban nem az általában kaptárakban élő háziméheken, hanem a magányos méheken: a kőművesméheken, vagy akár a bundásméheken is. De nemcsak méhek, hanem más hasznos rovarok is beköltözhetnek: például egyes lepkék, vagy a katicabogár. A katicabogár levéltetvekkel táplálkozik, így vegyszerhasználat nélkül megtisztíthatja kerti gyümölcsfáinkat e kártevőktől. Elsőként várhatóan a kőművesméhek jelennek majd meg a méhmenedékben, akik utódjaikat sárral, levelekkel befalazzák a kiválasztott lakosztályokba, akik ott fejlődnek ki.

    A legtöbb méhfaj példányai magányosan élnek, nem méhcsaládban. Ezen méhek minden nősténye termékeny, és maguk építik fészküket. Ezek a méhek is fontos beporzók, s legtöbbjük egy-egy növény pollenjére szakosodott.

  • Mire jó egy méhmenedék?

    Kertünkben, közeli zöld területen kihelyezve egyértelműen segítheti a kerti növények beporzását – biokertészek, biogazdálkodók szoktak telepíteni kertjükbe ilyeneket. A méhmenedék segítheti a kártevők elleni vegyszermentes védekezést is: a hasznos rovarok megeszik a kevésbé hasznosakat, a kártevőket. A katicabogár is ilyen: szívesen fog beköltözni a méhmenedékbe, és közben elfogyasztja a levéltetveket, ami hasznos a gazdának is.

    A méhmenedék arra is nagyon jó, hogy sokkal többet tudjunk meg a beköltöző rovarok életéről. Testközelből láthatjuk, miként tudnak együtt élni a méhmenedékben a különféle ízeltlábú „szerzetek”. Vigyük oda sokszor gyermekeinket, mutassuk meg az osztálynak; szervezhetünk iskolai órákat, szakköröket a méhmenedék köré.

  • Számíthatok mézre, ha méhmenedéket helyezek ki?

    Nem. Nem a mézelő háziméh, hanem elsősorban magányos méhek lakják majd be, akiknek nincs mézük. A méhek mellett más rovarok: katicabogarak, lepkék is várhatóak. A magányos méhfajok tagjai nem termelnek se mézet, se méhviaszt.

  • Mindegy, hogy hová helyezem ki?

    A kihelyezés, a tájolás befolyásolhatja, hogy mely rovarfajok költöznek be a méhmenedékbe. Mások jelennek meg a tűző nap felé tájolt „lakosztályokban”, mint az egész nap árnyékban lévő menedékben. A menedéket érdemes olyan helyre tenni, ahol kerti kedvenceink (például a kutya) nem érik el, hogy ne zavarják egymást. Próbálj széltől, esőtől valamennyire védett helyet keresni a menedéknek, hogy ne érhesse közvetlenül semmilyen vihar. Az semmiképpen sem jó, ha eső után vízben áll a méhmenedék. Segíthet, ha a menedék egy nagyon kicsit lejtősen áll, hogy a harmatcseppek is kifolyhassanak belőle. Gyorsabban beköltöznek a lakók, és egyébként is előnyös, ha rovarok számára kedvező helyszínek vannak a közelben: például egy kis tó, nektárban gazdag növények, egy sövény, vagy egy farakás.

  • Számíthatok arra, hogy a méheken kívül más állatok is látogatják majd a méhmenedéket?

    Igen, elsősorban rovarok. A méhmenedék azonban könnyen „harkályvendéglővé” is válhat. Ebben az esetben a méhmenedéket csirkehálóval körbekerítve védhetjük meg a méhmenedék lakóit.

  • Nem használhatok vegyszereket a kertben, ha méhmenedékem van?

    Eleve jobb megelőzni és elkerülni a vegyszerhasználatot. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) megállapítása szerint nem megfelelő az európai vegyszer-engedélyezés, mert a méhek és más beporzók számára lehetséges veszélyek nincsenek teljes körben vizsgálva. (Például nem ismertek a több különböző vegyszer együttes jelenlétének hatásai.)

    Ha mindenképpen vegyszert kényszerülsz használni, akkor csak olyan készítményt válassz, amely a boltban nem méhveszélyes anyagként van nyilvántartva. Reméljük azonban, hogy a hasznos rovarok megjelennek a kertben, és elpusztítják azokat, akik ellen permetezni lehetett volna.

    A Greenpeace „Méhpusztulás – az európai beporzó rovarokat és a mezőgazdaságot fenyegető veszélyek” című 2013-as tanulmányában megnevezte azt a 7 vegyszert, amelyek a méhek számára a legnagyobb egészségügyi kockázatot jelentik. Ezen a listán az imidakloprid, a tiametoxam, a klotianidin, a fipronil, a klórpirifosz, a cipermetrin és a deltametrin szerepel. Az ilyen anyagokat tartalmazó vegyszerkészítményeket egyáltalán nem javasoljuk használni, sem kiskertekben, sem a szántóföldeken; még csávázószerként, vetőmag vagy virághagyma felületére felhordva sem.

  • Lakkozható, festhető a méhhotel?

    Igen, de nem szükséges. Ha mégis le szeretnéd festeni, használj környezetbarát lakkot, festéket!

  • Nem csípnek meg a rovarok, ha sokáig figyelem őket?

    Ha körültekintő vagy, nem. A méhmenedék hasznos rovar lakói általában nem zavartatják magukat költőüregük befalazása, a korábbi sárdugó kirágása vagy zsákmányszerzés közben, úgyhogy akár pár centiről, nagyítóval is megfigyelheted, fotózhatod őket. De ne feledkezz meg arról, hogy olyan rovarok is beköltözhetnek a méhmenedékbe, amelyek megcsíphetnek (például akár darazsak is), ezért maradj óvatos. A nagy számok törvénye alapján biztosan lehet egy-egy csípésed, de ez méhmenedék nélkül, egyszerűen a kertben is ugyanúgy bekövetkezhet.

  • Hol találok példákat, hogy milyen méhmenedéket építsek?

    Keress fotókat az interneten az alábbi szavakra kutatva és számos kreatív ötletet kapsz:

    „bug hotel”, „bee hotel”, „insect hotel”, „rovarhotel”, „rovarvárta”, „méhhotel”.
    Ne aggódj, a siker garantált: bármilyen méhmenedéket is csinálsz, kis idő elteltével bele fognak költözni a rovarok. A legegyszerűbb, ha egy (már nem élő) fadarabba fúrógéppel különböző méretű lyukakat fúrsz, és kihelyezed azt a természetbe.

  • Mit tett a Greenpeace eddig a méhek védelmében?

    2013 januárjában indult a beporzóvédelmi kampányunk. Eddig a következőkön dolgoztunk:

    • Megneveztük, hogy miként lehet a leghatékonyabban csökkenteni a méhek és más beporzók fenyegetettségét: a nagyüzemi mezőgazdaságban használt méhgyilkos rovarölő szerek (az úgynevezett „méhgyilkos hetes”) visszaszorításával, illetve a biogazdálkodás elterjesztésével.

    • Hozzájárultunk ahhoz, hogy 2013-ban a „méhgyilkos hetesből” 4 rovarölő szer felhasználását jelentősen korlátozta az Európai Bizottság. Közülük a fipronil uniós tilalmát Magyarország is támogatta.

    • Véleményeztük a Nemzeti akcióterv az ökológiai gazdálkodás fejlesztéséért kormányzati stratégiai dokumentumot.

    • A Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyi államtitkáránál kezdeményeztük egy nemzeti beporzóvédelmi akcióterv készítését (Wales és Hollandia mintájára).

    • Kimutattuk a méhgyilkos vegyszereket a méhek számára vonzó haszonnövények virágzatában (napraforgó, 2013. augusztus), a méhek számára szomjoltó folyadékként szolgáló sarjadási/guttációs cseppekben (kukorica, 2013. június), magyar kaptárakból vett méhkenyérben (2013. május), illetve hazai kaptárak bejáratánál is, a méhektől pollencsapdával elvett virágporban (2013 május).

    • A Vidékfejlesztési Minisztérium Növényvédelmi Bizottságában erőteljesen lobbizunk az összes méhgyilkos vegyszer mezőgazdasági használatának korlátozásáért és érdemi magyar vizsgálatokért.

    • 2013-as, nemzetközi guttációscsepp-vizsgálatunk kimutatta, hogy a méhgyilkos neonikotinoid csávázószerekkel kezelt vetőmagból kinőtt növényekből gyakorlatilag rovarölő szer folyik, mely méhpusztító hatású.

    • Fesztiválokon és más rendezvényeken, illetve az interneten mobilizálunk: eddig Európa-szerte 450 000-en (ebből Magyarországon 18 000-en) csatlakoztak a méhek védelmében indított kampányhoz.

    Szakmai háttéranyagaink a témában:
    Méhpusztulás – magyar nyelvű összefoglaló
    Csepegő méreg
    Neonikotinoidos kisokos méhészeknek
    A méhek terhe

A Holnemvolt Park-beli méhmenedék  
  • Kik támogatják a Holnemvolt Parkba kihelyezett méhmenedék elkészítését?

    A Vajna házaspárnak fontos a környezetvédelem ügye, emellett elismerik a Greenpeace tevékenységét, ezért felajánlották a támogatásukat a méhmenedék elkészítéséhez. Mindenkit bátorítunk: aki úgy érzi, hogy szeretne többet tenni a méhekért, kérjük, segítse anyagilag kampányunkat a greenpeace.hu/zumi oldalon.

  • Befolyásolják-e a Greenpeace tevékenységét az ilyenfajta támogatások?

    Nem. Mi nem egy ember támogatásától tesszük függővé céljaink elérését. A beporzók védelme a Vajna házaspárnak és a Greenpeace-nek is fontos – igazából mindenkinek az, noha sokan még nem ismerték fel a beporzók jelentőségét. Együtt mondjuk el a nyilvánosságnak a beporzók védelmének fontosságát; remélve, hogy mindenki tesz értük, és csatlakozik a kampányhoz.

  • Mire költi a Greenpeace a támogatást?

    Egy oktatási célra is alkalmas, nagy méretű méhmenedéket helyezünk ki a Holnemvolt Parkba. A méhmenedék megfigyelése során mindenki megismerkedhet a beporzók sokféleségével.

  • Miért érdemes méhmenedékre fordítani a támogatást?

    A méhek megmentése kiemelt fontosságú, hiszen minden harmadik kanál élelmünket nekik köszönhetjük! Véleményünk szerint a beporzókat csak széles társadalmi mozgósítással lehet megmenteni. Erre kiválóan alkalmas, ha az emberek megismerik a beporzók sokféleségét és életét. Ezért döntöttünk a méhmenedék kihelyezése mellett.

    Emellett számos egyéb módon dolgozunk a beporzók védelmén. Vizsgáljuk például a beporzók számára hozzáférhető, vegyszerrel kezelt haszon- és dísznövények belső folyadékának és virágporának vegyszertartalmát, jogszabály-módosítási javaslatokat dolgozunk ki, és segítjük a méhészeket méhpusztulásos esetekben.