Az atomenergia veszélyes, szennyező és drága energiaforrás. Veszélyes és szennyező, mert mind a mai napig megoldatlan a nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges, több százezer éven át biztonságos tárolásának problémája. Egy nagyobb nukleáris baleset következményei pedig továbbra is kezelhetetlenek: lásd a csernobili vagy a fukusimai atomkatasztrófát, amelyek mind a mai napig zajlanak. Szoros kapcsolat van továbbá az atomenergia használata és az atomfegyverek előállítása között: minél több nukleáris létesítmény van a világon, annál nagyobb a nukleáris fegyverek terjedésének kockázata. Az atomerőművek a tervezetthez képest rendszerint jóval drágábban és sokkal hosszabb határidővel épülnek föl. Eközben a megújulók ára folyamatosan csökken, mára egyre több technológia vált gazdaságilag is versenyképessé – miközben biztonságosak, és nincs szükség drága üzemanyagra sem a működésükhöz.
Magyarországon már 2003-ban felhívtuk a figyelmet a paksi atomerőmű elöregedő reaktorainak élettartam-hosszabbítása körüli problémákra, illetve az atomerőmű az évi üzemzavarára is. A paksi bővítés tervének már a legelső, 2009-es felmerülésekor jeleztük: Paks II felesleges, az energiahatékonyság növelésével és a megújulók fokozatos kiépítésével az atomenergia itthon teljesen kiváltható lenne. 2016 nyarán felkérésünkre . Arra jutottak: nincs olyan forgatókönyv, amely szerint a Paks II beruházás megtérülne. Paks II környezetvédelmi szempontból sem jelentene alternatívát. Az erőmű nem adna választ az éghajlati válságra: évtizedeken át épülne, és 60 évig működne, miközben az üzemanyaghoz szükséges uránkészletek pár évtized alatt kimerülhetnek. A megújuló energiák (nap, szél, geotermikus energia, stb.) ezzel szemben megfelelő mennyiségben rendelkezésre állnak, tiszták, biztonságosak és egyre olcsóbb alternatívát nyújtanak a szennyező fosszilis és atomenergiára.
A molekuláris biológia tudományos vívmányai nagyban segíthetik, hogy jobban megértsük a természet működését, és hogy új gyógymódokat találhassunk. Azonban ezeket nem szabad ürügyként használni arra, hogy a környezetünket egy kereskedelmi érdekeket szolgáló óriási genetikai kísérleti területté alakítsuk. A biológiai sokféleség és a világ élelemellátásának környezeti biztonsága túlságosan fontosak a túlélésünk szempontjából ahhoz, hogy kockáztassuk őket. Álláspontunk szerint a GMO-kat jelenleg nem lenne szabad a környezetbe engedni, mivel nincs elegendő független kutatási eredmény azok hatásairól a környezetre és az emberi egészségre. Ellenezzük a növények, állatok és emberek, valamint azok génjeinek szabadalmaztatását is: a biológia nem iparcikk.
Üdvözöljük Magyarország GMO-mentességét, amelyért az elmúlt több mint tíz évben mi is rengeteget tettünk: demonstrációkkal hívtuk fel a közvélemény figyelmét, és szakmai anyagokkal tártuk fel a hazai döntéshozóknak az egyes engedélyezni kívánt GMO-k veszélyeit és kockázatait.
A valódi megoldást a romokban heverő, szennyező nagyipari gazdálkodás helyett az egészséges, vegyszermentes, fenntartható kis és családi ökológiai gazdaságok jelentik. Ezt olyan tudományos, szakmai szervezetek és projektek eredményeire alapozzuk, mint például az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD), vagy az IAASTD.
Sajtóközlemény
Budapest, 2018. október 24. – Az Európai Parlament ma az emberek és a... Tovább >
Budapest, 2018. október 19. – A Greenpeace Magyarország 2018... Tovább >
Budapest, 2018. október 18. – A Greenpeace mintegy 130 000 emberrel... Tovább >
Budapest, 2018. október 16. – Az élelmezési világnapon a Greenpeace... Tovább >
2018. október 9., Manila, Fülöp-szigetek/Budapest – A Coca-Cola, a... Tovább >