A Cséry-telepre évtizedeken át érkezett a főváros szemete, kommunális és közterületi hulladéka. Azonban ennél jóval kockázatosabb, hogy több ezer tonna olajos iszapot ástak el vagy öntöttek közvetlenül a talajba ásott gödrökbe. 2007-ig legálisan...

1998-ban egy korábbi olajszennyezés vizsgálata során a MOL Rt. területén egy másik szennyeződést, tetraklór-etilént fedeztek fel [1], amely a kutató fúratok alapján 15 méter mélységig leszivárgott a talajba. A Bálint Analitika Kft. 1999-es mérése...

A korábbi kavicskitermelésből származó bányagödrök talajdegradációt idéztek elő, a gödrök hulladékokkal való feltöltése pedig – gyakorlatilag már a 70-es évektől – jelentős talajvíz- és talajszennyezést okozott. Azóta több millió köbméter...

Az egykori Bakony Autóalkatrész Gyártó Művek Rt. telephelyén kiterjedt talaj-, talajvíz- és karsztvízszennyezés áll fenn. Határértéket meghaladó arzén-, kadmium-, bárium-, króm-, nikkel-, valamint policiklikus aromás szénhidrogén- (PAH-vegyületek)...

1986–1997 között 5 millió tonna vörösiszapot tároltak ezen a 33 hektáros területen. Az alumínium előállításakor keletkező vörösiszap veszélyes anyag. Ugyan folyékony zagy már nincs a kazettában, azonban a fedetlen tározó kiporzása kockázatot...

A nem megfelelően szigetelt tározók elszennyezték a környék talajvizét, így mára a vörösiszap szennyezői jelentősen meghaladják a határértékeket. A talajvíz néhol erősen lúgos, 12-es feletti pH-t is mértek, a rákkeltő arzénból pedig a normál...

Dunavecsével szemben, a Duna jobb partján található löszteraszokat vastagon belepi az évtizedek során felhalmozódott ipari hulladék: kohósalak, szemcsés-kavicsos törmelék, valamint itt tárolt veszélyes hulladékok, többek között ólomakkumulátorok,...

A Nitrokémia egykori telephelyein az ottani technológiáktól és a gyártott termékektől függően különböző szennyezések jelentkeztek. Ezek közül a legfontosabbak a szerves és halogénezett szerves anyagok (pl. benzol, toluol, etil-benzol, xilolok),...

A Bucka-tónál és környékén veszélyes és nem veszélyes hulladékok – kohósalak, sérült ipari akkumulátorok, gázolajos hordók, építési hulladék, nehézfémekkel szennyezett anyagok, abroncsok és kommunális hulladék – érintkeznek a felszín alatti...

Becslések szerint nagyjából félezer tonna higany van a talajban, amely az egykori klórüzemből került a környezetbe. A szennyeződés kb. 20 méteres mélységig terjed, eltávolítása több száz milliárd forintba kerülne. Annak ellenére, hogy volt...

A szennyezés az évtizedes gyógyszergyártás öröksége. A felhagyott téglagyári agyaggödrökben 1966-tól kezdődően vegyes összetételű ipari veszélyes hulladékokat, oldószereket, folyékony éghető hulladékokat, elemi cinket és cinksót, valamint toxikus...

Az Óbudai Gázgyár több mint hét évtizedes működése alatt a gáz tisztításának melléktermékeként közel 200 ezer tonnányi talajt szennyeztek el cianiddal, arzénnal és egyéb, fokozottan veszélyes vegyületekkel szennyezett gázmasszával, amit a...

Gyömrőn a volt PEVDI telephelyén és a környékén elhagyatott, veszélyes és nem veszélyes hulladékok okozhatnak szennyezést. Egy korábbi vizsgálat a határértéket több tízszeresen, más esetben több százszorosan meghaladó szennyezéseket talált a...

A területen már 1997-ben észlelték a jelentős klórozott szénhidrogén-szennyeződést (diklór-, triklór- és tetraklór-etilén, vinil-klorid). Ezek között van, ami rákkeltő, és van, ami idegrendszert károsító, mérgező anyag. A szennyeződés a becslések...