Az almásfüzitői vörösiszap-tározón a jogász szakértők szerint jogsértő módon tevékenykedő Tatai Zrt. közleményében az MTA állításait a Greenpeace hazugságainak minősítette. A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézetének tanulmánya a veszélyes hulladékkal betakart almásfüzitői tározó gyenge és veszélyt jelentő pontjait vizsgálta – amit a zöld szervezet sajtóanyagában szó szerint tárt a nyilvánosság elé.
„Szezon és fazon” – mondta erre Vay Márton, a Greenpeace szóvivője. Vay hozzátette: „Érthető, hogy az egyenes és igaz beszéd csak kárára volna egy olyan cégnek, amelyik a hatóságok támogatásával az ország egyik legnagyobb toxikus veszélyforrását hordta össze Budapest ivóvízbázisa fölött. De akkor legalább hallgassanak, és ne nevezzék az Tudományos Akadémia meg nem cáfolt állításait a Greenpeace hazugságainak.”
Az MTA sérelmezte, hogy a Greenpeace a szövegkörnyezetből kiemelve adta közre a könyvben szereplő állításokat.
„I-VI. tározók anyagát vízszigetelés kialakítása nélkül rakták le. A megfelelő műszaki védelem nélkül épült lerakókból a szennyezett vizek komolyabb akadály nélkül keverednek a talajvízzel és jutnak a Dunába.”
„Több évtizedes megfigyeléseink során gyakorta észleltünk ezeken a szakaszokon több tízméteres csúszásokat, rogyásokat.”
„A különböző ártéri üledékekből felépülő felszín, a tározók átázó gátjai és a felszín közeli talajvíztől és az árvizektől képlékennyé váló vörösiszap veszélyeket hordozhat magában a tározók gátjainak állékonyságára nézve.”
„A Komárom-Móri övezet Magyarország leginkább földrengésveszélyes területe.”
„A hetes számú tározóban a hulladékok keverés növeli és kiszámíthatatlanabbá teszi a hulladéklerakó szennyező hatását és megnehezíti a vörösiszap esetleges későbbi ipari nyersanyagként való hasznosítását.”
„Az emberi hanyagság vagy természeti katasztrófa (földrengés, pusztító árvíz) komoly környezeti katasztrófához vezetne. Egy nagyobb baleseti esemény során a folyóba jutó vörösiszappal szennyezett vizek jelentős pusztítást okozhatnak a folyó élővilágában, és nagy távolságra eljutó lebegőanyagok a folyóparti települések ivóvízbázisát is elszennyezhetik.”
A fenti sorok szerepelnek az MTA tanulmányban.
A Greenpeace ezekből két következtetést vont le: egyrészt, hogy az MTA szerint is súlyos veszélyt jelentenek az almásfüzitői tározók másrészt, hogy a földrengésveszélyes területen álló gátak megbízhatatlanok.
Vay Márton a Greenpeace szóvivője szerint „mindenkinek lehetősége dönteni: valóban eltérő értelmezés volt-e a Greenpeace részéről az Akadémia jelentéséből a fenti következtetések levonása. Az azonban különösen szemet szúr, hogy az MTA-nak arra egy szava sem volt, hogy az almásfüzitői cég az Intézet tudományos eredményeit Greenpeace-szájába adva, hazugság vádjával próbálta hitelteleníteni.”
A Tatai Zrt. szerint Anton Attila [1] cáfolta a Greenpeace (valójában: az MTA) tanulmányát, holott Anton csupán a vitatott komposztálással foglalkozik, míg a Tudományos Akadémia idézett megállapításai 90%-ban a tározók többféle szivárgási módjával és a gátak számos gyengeségével foglalkoztak. "
Simon Gergely a Greenpeace vegyi anyag szakértőjének elmondása szerint sem a cég, sem a Felügyelőség a mai napig semmi olyan bizonyítékot nem mutatott be, ami cáfolná akár a Greenpeace által korábban bemutatott adatokat, vagy az MTA FKI méréseit, kutatásait.” [2]
Jegyzet:
[1] http://www.almasfuzito.hu/egyeb/allasfoglalas.pdf
[2] Az MTA Tanulmánya csupán egy mondatban áll szemben a cég által idézett tanulmánnyal, ám az sem cáfolja, csupán vitatja az MTA megállapításait: „A hetes számú tározóban a hulladékok keverés növeli és kiszámíthatatlanabbá teszi a hulladéklerakó szennyező hatását és megnehezíti a vörösiszap esetleges későbbi ipari nyersanyagként való hasznosítását”, míg a cég és a felügyelőség tanulmányai szerint csökkenti a szennyezést a komposztálás és a mesterséges talajképzés, amennyiben nem kerülnek bele bizonyos toxikus elemek.