A kolontári után az ország második legnagyobb vörösiszap-tározója Budapesttől alig 100 km-re található, a Duna-parton. Bár a tározó már évek óta nem fogad vörösiszapot, de annak felszíne egy nem kevésbé veszélyes tevékenységnek ad helyet jelenleg is. Évi több mint százezer tonna veszélyes hulladék befogadására van ugyanis itt engedélye a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-nek, de – a Greenpeace véleménye szerint – az engedélynek egy éve le kellett volna járnia, és a cég csak egy jogi kiskapura [1] hivatkozva folytathatja még mindig a tevékenységét.
A vállalat új engedélykérelmét először tavaly augusztusban, majd idén áprilisban másodszor is elutasította a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint illetékes környezetvédelmi hatóság, továbbá az itt folyó szabálytalan hulladékkezelés miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen. A Greenpeace követeli, hogy a magyar kormány vegye komolyan a saját hatósága és az EU döntését, és azonnal állítsa le a kockázatos veszélyeshulladék-üzletet.
A Greenpeace 2011 óta kampányol azért, hogy a közvetlenül a Duna partján fekvő, szivárgó tározóra ne hordhassanak további veszélyes hulladékokat. [2] A tározó nem csak a környezetvédők szerint veszélyes. A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézetének kutatói egy kiadványukban gyakorlatilag pontról pontra alátámasztják [3] a Greenpeace állításait az almásfüzitői vörösiszap-tározó veszélyességéről, és az ott folyó tevékenység kockázatairól.
Először tavaly augusztusban első fokon a magyar hatóság sem engedélyezte tovább a tevékenységet, és kimondta, hogy a Tatai Környezetvédelmi Zrt. lényegében csak hulladékhígítást végez. A cég fellebbezése nyomán a másodfokon eljárt Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) megsemmisítette az elutasító határozatot és új eljárásra kötelezte a hatóságot, ám a megismételt első fok újfent elutasította a cég engedélykérelmét.
A vállalat engedélye a veszélyes hulladék befogadására a Greenpeace véleménye szerint 2015. május 12-ig volt érvényes. A Kormányhivatal azonban – álláspontunk szerint szabálytalan jogértelmezés alapján – mégis immáron egy teljes éve hagyja a vállalatnak a tevékenység további folytatását, amióta a jogi játszma tart. Az aktuális engedély addig érvényes, amíg jogerőre nem emelkedik az új engedély; de a cég annak hiányában is folytathatja a tevékenységet, amíg nincs jogerős döntés. A tározóba továbbra is akár több tízezer tonnányi veszélyes hulladékot szállíthatnak, ami napról napra növeli a környezeti kár kockázatát.
A Greenpeace ezért a mai napon a Legfőbb Ügyészséghez fordul, hogy az hívja fel a hatóságot a tározóval kapcsolatos tevékenység beszüntetésére.
Fotók a mai sajtótájékoztatóról: https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/sets/72157668200458106
Korábbi sajtóközleményünk a témában: http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Almasfuzit-ervenyes-engedely-nelkul-kezel-a-TKV-veszelyes-hulladekot/
Idővonal: http://www.greenpeace.org/hungary/almasfuzito/#a0
Jegyzetek
[1] Lásd a TKV működési engedélyét (7. oldal, utolsó bekezdés): http://greenpeace.hu/up_files/1319446062Almasfuzito_egyseges_kornyezethasznalati_es_mukodesi_engedely.pdf
[2] Az almásfüzitői tározó tulajdonosa a Tatai Környezetvédelmi Zrt., amely veszélyes és nem veszélyes hulladékok hasznosítására kapott engedélyt 2010-ben. A TKV a Duna-parti tározóban lévő vörösiszap kiporzásának megelőzését többek között veszélyes hulladékok tömegének ráhordásával „oldja meg”. A cég gyakorlata, hogy az általa átvett veszélyes hulladékokból új „terméket” állít elő „komposztkészítéssel”. Bár a TKV valóban erre kapott engedélyt, a Greenpeace és számos további független szakértő szerint ez a hulladékkezelési gyakorlat teljesen ellentétes a hulladékkezelés magyarországi és európai szabályaival, és veszélyezteti a környezetet. A TKV 2010-es almásfüzitői engedélyében szereplő speciális komposztálás miatt az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást folytat Magyarország ellen 2013 óta.
[3] A Greenpeace szerint valószínűsíthető, hogy hosszú távon a vörösiszap-tározóba lerakott toxikus anyagok a talajvízbe is beszivárognak, esetleg a Dunába jutnak. A Greenpeace véleményével az MTA Földrajztudományi Intézetének kutatásai is egybecsengtek. A 2012-ben az MTA által kiadott „Katasztrófák tanulságai – Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások” című kötet ugyanis megállapítja, hogy „A tározóból szivárgó szennyezett felszín alatti vizek az év nagy részében a Duna felé áramlanak”, valamint hogy „a hulladékok keverése növeli és kiszámíthatatlanabbá teszi a hulladéklerakó szennyező hatását”. A teljes tanulmányfejezet elérhető itt.