Címzett:
Dr. Gulyás Gergely
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Miniszterelnökség
Dr. Palkovics László
innovációs és technológiai miniszter
Másolatot kap:
Dr. Kaderják Péter
államtitkár
Innovációs és Technológiai Minisztérium
Dr. Botos Barbara
helyettes államtitkár
Innovációs és Technológiai Minisztérium
Tisztelt Miniszter Úr!
Magyarországon az elmúlt néhány hónapban több olyan jogszabály-módosítás született a megújuló villamosenergia-termelés területén, amelyek megkérdőjelezik a magyar megújuló energia stratégia több éves, sok tekintetben pozitív irányvonalát, és megnehezítik az energiahatékony, megújuló energia alapú modern gazdaság felé való átmenetet.
Ezen jogszabály-módosításokat nem előzte meg előzetes konzultáció, ezáltal jelentős bizonytalanságot okozott a megújuló energia alapú beruházások számára, veszélyeztetve azok megvalósítását. A megújuló energia fejlesztések iránt elkötelezett szervezetek nevében ezen levéllel szeretnénk részletes írásbeli tájékoztatást kérni az alábbiakban megjelölt változtatások kapcsán.
Az április 20-án módosított 299/2017. (X. 17.) METÁR kormányrendelet (módosítás: 81/2018. (IV. 20.) alapján 2018. április 26-án gyakorlatilag megszűnt a megújuló energiaforrásból termelt energia kötelező átvételi rendszere (METÁR-KÁT), ugyanis a kérelmek beadására megjelölt fenti végleges határidőn kívül egyéb határidő vagy rendelkezés a rendszer jövőjére vonatkozólag nem született. Április 27-én a 2016.12.31-én lezárt, a METÁR-t megelőző kötelező átvételi rendszer („régi KÁT”) jelenleg folyamatban lévő projektjeire vonatkozó szabályozások (389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet és 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet) úgy változtak a 92/2018. (IV. 27.) kormányrendelettel, hogy új, határidőre teljesítendő feltételekkel nehezítik a projektek végrehajtását, miközben a jelenleg nem ismert, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásoknak minősített projektek számára jelentős könnyítéseket vezetett be (pl. mentesülnek új, határidős feltételek alól).
A Megújuló Energiák Támogatási Rendszere (METÁR) több mint 2 év előkészítő munka eredményeképpen a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal, mint hatóság, továbbá a megújuló energia iparági érdekképviseleti csoportok, szakértők hathatós közreműködésével született meg. Az Európai Bizottság jóváhagyása után 2017 őszén indulhatott el a rendszer végleges formájában, a megújuló iparági szereplők elkezdhettek tervezni a program 10 éves időtartamára. Az új METÁR-KÁT program a korábbi tervekhez képest szerényebb, de az iparági szereplők számára még elfogadható mértékű lett, illetve a kivitelezői és a villamosenergia-termelői oldalon egyaránt megalapozhatja a régióban jelentős lemaradásban lévő magyar napenergia szektor, többnyire magyar kis- és középvállalatok hosszú távú fejlődését és a megújuló, ezen belül is a napenergia-hasznosítás további elterjedését.
Az iparág többségében jelenleg a METÁR-t megelőző „régi KÁT” rendszer keretében engedélyezett projektek megvalósításával van elfoglalva, mely több mint 2000 projektet jelent, míg az új, METÁR-KÁT rendszerben a módosítás megjelenéséig közel 300 projektre nyújtottak be támogatási kérelmet, melyek nagy része előkészítési fázisban van.
Azonnali, már fellépő károk, kockázatok:
- A 81/2018. (IV. 20.) kormányrendelettel és a határidővel váratlanul szembesültek az iparági szereplők a Magyar Közlönyből, mely alapján (előzetes tájékoztatás hiányában) a pályázóknak 5 napja maradt a METÁR-KÁT kérelmeik beadására és további 30 napos határidő a hiánypótlásra. Ez jelentős bizonytalanságot okozott a szektorban, tekintve, hogy a jelenlegi szabályok szerint egy kérelem hiánytalan beadásra való előkészítése 6-12 hónapot vesz igénybe.
A módosítással a rendelkezésre álló adatok alapján legalább 200 folyamatban lévő projekt, emellett hasonló számú előkészítés alatt lévő projekt került nehéz, többségében megoldhatatlan helyzetbe.
Még nagyobb probléma ugyanakkor, hogy az 500 kW-nál kisebb naperőművi szegmens gyakorlatilag ex-lex állapotba került, hiszen az évtizedes távlatokban tervező szektor 10 éves kilátásai egyik napról a másikra szűntek meg a METÁR-KÁT rendszer megszüntetésével (felfüggesztésével).
- A 92/2018. (IV. 27.) kormányrendelet a már megvalósítási fázisban lévő, „régi KÁT”-os beruházások (összesen több mint 2000 projekt) jelentős részének megvalósítási kockázatait növelte meg új, határidőre teljesítendő kritériumok (csatlakozási szerződés, építési napló megnyitása) előírásával.
A felfüggesztésről a Miniszterelnökség kabinetügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára, Bartal Tamás sajtóbeli nyilatkozataként két ok jelent meg: 1. a támogatási keret „túlfoglalása", meghaladása; 2. a kormány tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal a METÁR-KÁT jogosultsági rendszer módosításáról, kedvezőbbé alakításáról.
- A túlfoglalás azonban csak látszólagos volt (a hiánytalanul benyújtott kérelmek 10%-át tették ki az összesnek, ami a 2017-2018-as költségvetés mindössze 30%-át vinné el a rendeletet megelőzően közzétett statisztikák szerint). A támogatási igények egyelőre csak a fenti sajtóhírek szerint átvihetők a következő évi keretbe, azaz az április 26-a utáni kérelem-benyújtók nyilatkozhatnak arról, hogy kérik-e beadványuknak új feltételek melletti, következő évi keret terhére történő elbírálását. Azonban a jövő évi keret és a módosuló szabályok még nem ismertek, illetve az Európai Unió intézményeivel egyeztetés alatt vannak, így a több hónapja tervező pályázóknak ismeretlen, bizonytalan helyzetben kellene így pályázniuk.
- Az, hogy egyáltalán nem ismert, hogy milyen jövő vár a legfeljebb 500 kW teljesítményű kiserőművekre, hogy milyen változtatási javaslatokat egyeztetnek az Európai Bizottsággal, alapvetően veszélyezteti a kezdeti fejlődési szakaszban lévő napenergia-szektort.
- A már említett helyettes államtitkári sajtónyilatkozat szerint „akik nem biztosak abban, hogy képesek lesznek határidőre megvalósítani a beruházást, érdemes együttműködési lehetőséget keresniük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK), amely a kamarai tagok számára létrehozott jelentős naperőmű- és naperőműfarm-programot koordinálja” (600-3000 db, maximálisan 500 kW-os naperőmű megvalósításához igényelhető kedvezményes hitelprogram). Nem ismert azonban, hogyan tervezik integrálni az 500 kW kiserőmű-szegmensben megjelenő földműves/agrár szektort a METÁR/KÁT-ba. Fontosnak tartjuk, hogy a nem-agrár megújuló energia területen aktív, hazai kis- és közepes vállalkozások továbbiakban is támogatáshoz jussanak a METÁR-KÁT-on keresztül, vagy ahhoz hasonló, és kiszámítható rendszer keretében.
A fentebb részletezett, azonnal fellépő károkat, kockázatokat kezelni, ill. a továbbiakban megelőzni szükséges. Ennek első lépéseként az alábbi kérdésekkel kapcsolatban várjuk tájékoztatását:
- Milyen módon tervezik integrálni a METÁR/KÁT-ba az 500 kW alatti kiserőmű-szegmensben megjelenő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által koordinált naperőmű- és naperőműfarm-program kedvezményezettjeit?
- Az egyeztetés alatt álló módosítások hogyan biztosítják a versenyegyenlőséget a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által koordinált naperőmű- és naperőműfarm-programban kedvezményes hitelprogrammal támogatott szereplők, és az egyébként is szűkös éves keretre pályázó megújuló energetikai kis- és középvállalkozások között?
- Melyek a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (6) bekezdés d) pontja szerinti nemzetgazdaságilag kiemeltnek minősített projektek, továbbá mekkora szerepük lesz a megújuló szektorban?
- Hogyan fogják biztosítani, hogy a METÁR-KÁT-ban és egyéb támogatási rendszerek működésének (beleértve a módosításukat is) folyamata, tervezése átláthatóbb, az érintett szereplőket érdemben bevonó legyen? Ez biztosítja ugyanis a leghatékonyabban, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű kérelem érkezzen, és meg is valósulhassanak a beruházások.
- Mit tartalmaznak a sajtóban „kedvezőbb feltételekként” említett METÁR-KÁT módosítási javaslatok, amelyek az Európai Bizottsággal egyeztetés alatt vannak, és ezeket mikortól tervezik bevezetni?
Alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy a kormányzat, az illetékes hivatal, a releváns szakértők és a napenergia-iparág több éves közös munkáján változtatás csak az érintettek bevonásával történhessen. Ez közös, nemzetgazdasági érdekünk. Amennyiben a közelmúltbeli, az érintettek nélkül meghozott METÁR-KÁT változások életben maradnak, úgy milliárdos nagyságrendű kár érné a hazai, fejlődésben levő napenergia szektort és a hazai éghajlatvédelmi-energetikai vállalások teljesítése is veszélybe kerülne.
Közös célunk, hogy a napenergia hasznosítása minél jobban elterjedjen az országban, és a szektor nemzetközi viszonylatban is felzárkózhasson. Ehhez azonban az eddigi szoros együttműködés folytatására van szükség a kormányzati oldal és a többi szereplő között. Ennek tükrében az alábbi megújuló energiával foglalkozó hazai civil szervezetek és napenergia iparági szereplők várják az illetékes Miniszterelnökségi Hivatal válaszát a fent megfogalmazott 5 kérdésre, illetve javasolják a korábbi egyeztetések folytatását, hogy a fenti célokat Magyarország az érdekelt felek egyetértésével érhesse el.
Kelt: 2018. május 25.
Kezdeményezők: Magyar Természetvédők Szövetsége, Levegő Munkacsoport, Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség, Greenpeace Magyarország
Aláírók:
Civil szervezetek, napenergia iparági és más érintett szereplők (szervezet, kkv, cég, önkormányzat, intézmény/egyetem stb.)
- Beretzk Péter Természetvédelmi Klub
- „Bihar" Kis-sárréti Civilek Társasága (Komádi)
- Bors Alapítvány
- Börzsöny - Ipoly-mente Polgári Természetőrség
- CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
- E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
- Energia és Környezet Alapítvány
- Energiahatékony Wekerle Civil Társaság
- Energiaklub
- „Erre van előre" energiatervezési kutatócsoport, ELTE
- Fauna Alapítvány
- Fenntarthatóság Felé Egyesület
- GelFor Data Kft. (Informatika-Biztonságtechnika)
- GreenDependent Intézet
- Kalocsakörnyéki Környezetvédelmi Egyesület
- Környezeti Tervezési és Nevelési Hálózat
- Környezettudományi Központ
- Közép-magyarországi Zöld Kör
- Közösség az Önellátásért Civil Társaság
- Magosfa Alapítvány
- Magyar Napelem Iparági Egyesület (MANAP)
- Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ)
- Mozgalom az Egészséges Város Környezetéért Civil Társaság (Gyula)
- Nők a Balatonért Egyesület
- Ökotárs Alapítvány
- Passzívház Magyarország Egyesület
- Pince Mezőgazdasági Kft.
- Reflex Környezetvédő Egyesület
- Szerkő Környezeti Nevelési Egyesület
- Szombathely-Herény Kőrösi Cs. S. Természetjáró, Környezet és Természetvédő Egyesület
- Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért
- Természet és Környezetvédők Solti Egyesülete
- Védegylet Egyesület
- Zöld Akció Egyesület
- Zöld Kapcsolat Egyesület
- Zöld Kör – A Föld Barátai Magyarország tagja
- WWF Magyarország