Kiegészítés a Csongrád Megyei Kormányhivatal 2016. augusztus 11-i tájékoztatása alapján

Oldal - augusztus 12, 2016
2016. augusztus 11-én a Csongrád Megyei Kormányhivataltól (CSMKH) tájékoztatást kaptunk, melyben az alábbi állításokat kívánták pontosítani. A kiegészítő információkat köszönjük, azt azonban sajnálattal láttuk, hogy az érdemi kérdésekre – hogy mikor és ki fogja elszállíttatni a veszélyes hulladékot – a hivatal nem reagált.

CSMKH: „A helyi civilek tiltakozása ellenére adtunk engedélyt a Bács-Reál Kft.-nek veszélyes hulladékok begyűjtésére és szállítására [...]

Az engedélyezési eljárás során, illetve azt követően, sem szóban sem írásban nem volt lakossági, vagy civil szervezet által tett kifogás, panasz.”

Greenpeace: Fehér Péter a Szélkiáltó Egyesület nevében még 2010-ben, az engedély kiadásakor tiltakozott a hatóságnál.


CSMKH: „Több tízezer tonnányi veszélyes hulladék kezelésére adtunk ki engedélyt [...]

A kiadott hulladékkezelési engedély nem egyszeri több tízezer tonnányi begyűjtésre vonatkozott, hanem egy éves begyűjtési és szállítási kapacitást jelent. Az engedélyben külön előírtuk, hogy »A telephelyen egyszerre egy időben gyűjthető veszélyes hulladék mennyisége nem haladhatja meg a 400 t-t és nem haladhatja meg az egyes hulladékok anyagminőség szerinti elkülönített gyűjtésére alkalmas helyek összes befogadó kapacitását.« A hatósági intézkedésekre éppen azért került sor, mert a Kft. ezen előírásokat is megszegte.”

Greenpeace: Sajtóanyagunkban ezt írtuk: „A határozat több mint 400-féle veszélyes hulladék begyűjtésére és szállítására vonatkozott, több tízezer tonna mennyiségben.”

A sajtóanyag szövegében valóban nem volt feltüntetve, hogy a több tízezer tonna mennyiségű veszélyes hulladék begyűjtésére vonatkozó engedély csak egyéves időtartamra vonatkozik, ahogy az sem, hogy eredetileg hat évre engedélyezték a Bács-Reál Kft. számára évente ilyen nagyságrendű veszélyes hulladékok begyűjtését. Köszönjük a kiegészítést.

Sajtóanyagunkban ez is szerepel: „Alig egy évvel később, 2011 elején szabálytalan hulladékkezelésért már több mint 85 millió forintos bírságot állapított meg a hatóság, ám ezt nem szabták ki a Bács-Reál Kft.-re, csak »figyelmeztetést« küldtek.” Ez áll az Alsó-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 79266-2-2/2011. számú, bírságról szóló végzésében is.


CSMKH: „A környezetvédelmi hatóság 85 millió forint bírság helyett csak »figyelmeztette« a Kft.-t [...]

A Kft. jogsértése kapcsán a hatóság a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 12/A. § alapján nem szabhatott ki tényleges bírságot.”

Greenpeace: A Greenpeace Magyarország emiatt is fordult levélben 2016. augusztus 10-én V. Németh Zsolt államtitkár úrhoz, hogy a terület kármentesítése mellett kérje a jogszabályok szigorítását is. Kérdéses, hogy vajon a cég teljes szabálytalan működése alatt nem lett volna-e lehetősége a környezetvédelmi hatóságnak tényleges büntetést kiszabnia.


CSMKH: „A Kormányhivatal szerint méréseik nem mutattak határérték túllépést, míg a Greenpeace mérései sokszoros fém- és ásványolaj határérték túllépést mutattak [...]

2013. és 2015. évi hatósági, akkreditált talaj- és talajvíz mintavételeink sem nehézfém, sem TPH komponensek esetében nem mutattak határérték-túllépést. Lényeges ezzel kapcsolatban kiemelni, hogy nem csak határérték-túllépés nem történt, a vizsgált komponensek koncentrációja sem növekedett a vizsgált időszakban.

A Greenpeace Magyarország mintavételei nem akkreditáltan történtek. A jelenlegi mintavétel kapcsán tudható, hogy:

- (a cikkek szerint) mindössze egy felszíni mintát vettek a kerítésen benyúlva;
- egy felszíni minta nem reprezentálja a terület szennyezettségi állapotát;
- egy felszíni hulladékból, vagy olajos földből vett minta mindössze annak az egy felszíni szennyeződésnek a szennyezettségét mutatja, nem az ingatlan egészének állapotát.”

Greenpeace: Ahogyan azt sajtóanyagunkban is jeleztük, valóban nem akkreditált mérést végeztünk. Mintavételkor ügyeltünk arra, hogy talajmintát vizsgáljunk, és például ne egy felborult hordó tartalmából vegyünk mintát, hanem a puszta földről, a talajból. A mintavételezésnek eleve nem a terület reprezentálása volt a célja, hanem annak felmérése, hogy kijutott-e, megtalálható-e már a talajban szennyezés.


CSMKH: „[A] Pirtó közeli erdőszélen is vannak feltehetően a Bács-Reál Kft. telephelyéről származó hulladékok [...]

A »közeli erdőszélen talált hasonló jellegű hulladék« egy pirtói erdőszélen elhagyott, főként festékhulladékot tartalmazó hulladékrakás. Nincs bizonyíték arra, hogy ezek a hulladékok a Bács-Reál Kft. telephelyéről származnának, ezen állítását a Vasvarjú Természetvédelmi Alapítvány nem tudta semmivel sem alátámasztani, így ez puszta feltételezés. Ez ügyben egyébként hatóságunknak nincs hatásköre, mivel ismeretlenek által elhagyott hulladékról volt szó, így a bejelentést haladéktalanul áttettük az illetékes jegyzőnek.”

Greenpeace: Sem a Greenpeace, sem más nem állított olyat, hogy az itt talált szennyezés a Bács-Reál Kft. telepéről származik.


CSMKH: „A telephelyről hiányosan dokumentálva szállították ki a hatóság utasítására a veszélyes hulladékokat [...]

A telephelyről a veszélyes hulladékokat ún. »SZ« kísérőjegyekkel dokumentáltan szállították el, továbbá hatóságunk a hulladékok átvevőinél is visszaellenőrizte, hogy ténylegesen megtörténtek-e az átadások.”

Greenpeace: Erről nincsenek információink, így nem nyilatkoztunk róla.


CSMKH: „A Bács-reál Kft. felszámolás alatt áll [...]

A Bács-reál Kft. már nem áll felszámolás alatt, a cég 2013. december 2-án megszűnt.”

Greenpeace: Sajtóanyagunkban nem állítottuk, hogy a Bács-Reál Kft. felszámolás alatt áll. Ezt írtuk: „A helyreállítás költségéért a károkozó Bács-Reál Kft. egykori tulajdonosának, és a kft.-t felszámoló cégnek kell jótállnia.”


CSMKH: „A hatóság kötelezéseinek hatására mindössze két kamionnyi gumiabroncs lett elszállíttatva [...]

Hatóságunk a kötelezés teljesítése érdekében – a felszámolási eljárás alatt – zároltatta a Kft. számláit és ezen pénzügyi biztosíték erejéig a nem megfelelően tárolt veszélyes és nem veszélyes hulladékok egy része 2012. év őszén elszállításra került. Ezen szállítás során a leginkább veszélyesnek ítélt, legkockázatosabban tárolt veszélyes hulladékokat szállíttattuk el (szerves oldószerek, laborvegyszerek, egészségügyi hulladékok, nyomdafestékek, szárazelemek, fénycsövek, elektronikai hulladékok) a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet erejéig. Ezen túl valóban gumihulladék is kiszállításra került.

Hatóságunk az ügy tűzvédelmi, polgári védelmi, illetve katasztrófavédelmi vonatkozásai kapcsán egyeztetett Kiskunhalas Város Önkormányzatával és a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal. A hulladéklerakót rendszeresen közösen is szemlézték illetve mintavételezték a hatóságok. A legutolsó közös szemlét 2016. július első hetében tartották volna, ami a telephely eladása miatt meghiúsult, mert nem tudtak bejutni a területre.”

Greenpeace: Sajtóanyagunkban ezt írtuk: „A helyi környezetvédelmi hatóság többször kötelezte a céget a veszélyes hulladék elszállítására, ám két kamionnyi gumiabroncs eltávolításán túl láthatóan nem történt változás.” A szállítmány pontos tartalmáról valóban nem voltak információink – a gumiabroncsról szóló információt helyiektől kaptuk, akik szemtanúi voltak az elszállításnak. A kamion rakományában lehetett olyan veszélyes anyag, amely egy külső szemlélő számára nem volt látható. Köszönjük a szállítmány tartalmára vonatkozó pontos információt.

Kategóriák