Bukarestben magyar, román, osztrák, német, olasz és szlovák aktivisták felszólították Borbély Lászlót, hogy ne engedélyezze a verespataki aranybánya újranyitási kérelmét. Ezzel egy időben Budapesten, Bécsben, Ljubljanában, Szófiában és Varsóban a román nagykövetségek előtt egy újabb cianidos szennyezés következményeit illusztrálták Greenpeace aktivisták haltetemekkel teli koporsókkal.
A 2000-ben történt gátszakadáskor 100.000 köbméter cianidos víz ömlött ki a romániai Nagybánya mellett található zagytározóból. A méreg a Szamoson, majd a Tiszán keresztül eljutott a Dunáig. Az érintett térségben a szennyezés elpusztította a folyók élővilágát. Ez volt Európa egyik legnagyobb környezeti katasztrófája. Simon Gergely a Greenpeace vegyianyag-szakértője elmondta: „Mindannyiunk közös célja, hogy megelőzzünk minden hasonló katasztrófát. Ezért kell Európában az Európai Parlament 2010-es javaslatának [1] megfelelően betiltani a cianidos bányászatot. A Greenpeace felszólítja a román kormányt, hogy ne engedélyezze a verespataki aranybánya projektet és tiltsa be a cianidos bányászatot.”
Az erdélyi Verespatak környékén egy gigantikus aranybányát akar nyitni a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC). 300 tonna aranyért és 1600 tonna ezüstért 215 millió tonnányi kőzetet oldanának fel több százezer tonna cianidban. A tározó aljának szigetelése nem része a tervezett beruházásnak, a veszélyes anyagok elszennyezik a vizeket és a levegőt.
„A projekt időtartama 15-17 év lenne. Ezalatt egy 185 méter magas gát mögött a cianidos zagyban pusztulna el a természeti környezet, a kulturális emlékek és a történelmi városmag. A bányanyitás évszázadokra ellehetetleníti a térséget” - tette hozzá Vetier Márta, a Greenpeace programigazgatója.
2011 novemberében egy nemzetközi tudományos konferencia [2] résztvevői felszólították a román államot, hogy állítsa le a verespataki aranybányászat előkészítő munkálatait, és készítsen olyan tervet, amely megfelel az örökségvédelmi, környezetvédelmi szempontoknak és a fenntartható fejlődés követelményeinek is.