Sajtóközlemény - március 9, 2016
Budapest, 2016. március 9. – A fukusimai és a csernobili atomerőmű-katasztrófák emberek millióinak életét tette tönkre. A Greenpeace ma a Hősök terén a nukleáris katasztrófák áldozataira emlékezve rakott ki napelemes lámpákból egy „atomjelet”, mely fokozatosan átalakult egy jelképes szélkerékké. Az akció azt jelképezi, hogy a veszélyes atomenergia használata helyett át kell térnünk a megújuló energiaforrások használatára, mely az egyedüli, környezeti és gazdasági szempontból is megfelelő megoldás a jövő energiaellátására.
A fukusimai áldozatok közül mintegy 100 ezren máig nem térhettek haza; és több mint 60 ezren máig ideiglenes szállásokon laknak. A megsérült reaktorok folyamatos veszélyforrást jelentenek, amelyekből továbbra is szivárog a szennyezés a talajba, onnan pedig az óceánba. [1] Az erőműben és a baleset által érintett területen óriási mennyiségű radioaktív hulladék keletkezett, melynek hosszabb távú kezelésére egyelőre nincs megoldás, ahogy a sérült reaktorok felszámolására sem.
Csernobil után 30 évvel közel 5 millióan még mindig hivatalosan szennyezettnek tekintett területen laknak Ukrajnában, Oroszországban és Fehéroroszországban. A Csernobil körüli erdők, ahonnan a helyiek a tüzelőfát gyűjtik, szennyezettek; épp úgy, mint a talaj, amelyben az élelmiszereket termesztik, és a folyók, amelyekből a halakat fogják. A balesetek által érintett közösségekben emelkedett a halálozási ráta, a születési arányok csökkentek, miközben gyakoribbá váltak a rákos megbetegedések, és széles körben tapasztaltak neurológiai panaszokat. [2]
„A nukleáris ipar és a kormányok igyekeznek elhitetni velünk, hogy egy nukleáris katasztrófa után az emberek élete egy idő után visszaáll a normális kerékvágásba. Azonban a rendelkezésre álló bizonyítékaink alapján ez nem igaz” – mondta Perger András, a Greenpeace energiakampány-felelőse.
A kormányok mind Japánban, mind a csernobili katasztrófa által érintett országokban igyekeznek enyhíteni a sugárzásvédelmi intézkedéseken. Csernobil térségében megszüntették a környezeti és élelmiszerügyi monitoring programokat. Japánban 2017 után vissza kívánják telepíteni a lakosokat a máig szennyezett területekre. Holott a dekontamináció csak csökkenteni tudta a szennyezésből származó sugárzás mértékét, teljesen megszüntetni nem. [2]
„Több millió ember élete változott meg Fukusima és Csernobil után, és a katasztrófák hatása még évszázadokig érezhető és mérhető lesz. Ilyen örökséggel a hátunk mögött felelőtlenség az atomenergiában gondolkodni. Sürgősen át kell állnunk a megújuló energiaforrások használatára, amely biztonságos és tiszta energiával tudja fedezni az energiaszükségletünket” – jelentette ki Perger András.
Magyarországon ezzel szemben a Paks I-es reaktorok üzemidejét úgy hosszabbítják meg, hogy a működő négy reaktor nem felel meg a modern reaktorokra vonatkozó biztonsági előírásoknak. [3] A Paks I-es reaktorok engedélyezett szivárgási tényezője a nyugati típusoknál engedélyezett kevesebb mint 1%-hoz [4] képest 14,7%-os [5]. A reaktorcsarnok teteje egy esetleges terrortámadás esetén teljesen hatástalan lenne. Amennyiben Paks II megépülne, a nukleáris energia használatával járó veszélyeket és a kockázatokat áthárítanánk gyermekeinkre és unokáinkra is.
„Azt várjuk a magyar kormánytól, hogy vonja le a következtetéseket a közelmúlt nukleáris katasztrófáiból, és hagyjon fel az atomenergia támogatásával. Jó példa Németország, ahol a napsütéses órák száma átlagosan fele a magyarországiénak, mégis az ország villamosenergia-igényének 32,5%-át megújuló energiaforrásokból tudták fedezni 2015-ben. [6] A megújuló energiák terjesztésével biztosítható lenne Magyarország jövőbeli biztonsága és versenyképessége is” – tette hozzá Perger András.
Fotók a Greenpeace március 9-i eseményéről:
https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/albums/72157665618235076
Animált gif:
https://farm2.staticflickr.com/1542/25545434432_e2effe08b8_o_d.gif
Videó (angol felirattal)
Háttéranyag:
A Greenpeace Nuclear Scars: The lasting legacy of Chernobyl and Fukushima (Nukleáris sebhelyek: Csernobil és Fukusima velünk élő öröksége) (2016) összefoglalója
Jegyzetek:
[1] A Greenpeace Radiation Reloaded, Ecological Impacts of the Fukushima Daiichi Nuclear Accident 5 years Later (Sugárzás Újratöltve, A Fukusima Daiicsi atomerőmű-baleset ökológiai hatásai a katasztrófa után 5 évvel) (2016) című jelentése a Fukusima prefektúrában található erdők, folyók, árterületek, torkolatok radioaktív szennyezettségét vizsgálja. http://www.greenpeace.org/japan/Global/japan/pdf/GPJ-%20Fukushima-Radiation%20Reloaded%20Report.pdf
[2] A Greenpeace Nuclear Scars: The lasting legacy of Chernobyl and Fukushima (Nukleáris sebhelyek: Csernobil és Fukusima velünk élő öröksége) (2016) című legújabb tanulmánya a fukusimai és csernobili nukleáris balesetek máig tartó hatását tárja föl. A jelentés egyaránt támaszkodik tudományos kutatási eredményekre, a túlélők életútjának bemutatására és a Greenpeace szakértői által Japánban, Ukrajnában és Oroszországban végzett sugárzásmérésekre.
http://www.greenpeace.org/international/Global/international/publications/nuclear/2016/Nuclear_Scars.pdf
[3] http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/A-nuklearis-kockazatok-uj-korszakaban/
[4] http://www.nrc.gov/reading-rm/doc-collections/cfr/part050/part050-appj.html
[5] http://www.sugarvedelem.hu/sugarvedelem/docs/V4i1/Dem_V4_I1_final.pdf
[6] http://cleantechnica.com/2016/01/13/almost-33-german-electricity-came-renewables-2015/