Kapcsolódó sajtóközleményünk itt található.
Mit lehet eddig tudni az Illatos úti szennyezésről?
Legalább 2000 tonna különféle veszélyes anyagot és hulladékot tároltak a helyszínen, főleg hordókban. Az anyagok jó része veszélyes anyag, de nem felhalmozódó vagy rákkeltő.
A talajvízben nagyon magas a benzol (emberre rákkeltő hatású), a klórbenzol, és egyéb szennyező anyagok szintje. Mérések szerint a benzol és a klórbenzol akár mintegy 100 000-szeresen is meghaladja a határértékeket. Az úgynevezett „B” szennyezettségi határérték 1 μg/l; a telephelyre ennél magasabb, külön engedélyezett eseti határérték van megadva. A mérések itt találhatók.
2003-ban már készült egy szakértői kockázatfelmérés, amely számos környezeti és egészségügyi kockázatot tárt fel.
Mérések szerint a Vegyiművek területének talajában a DDT és bomlástermékei meghaladják a határérték sok százszorosát, de más veszélyes vegyületek is kimutathatók.
A katasztrófaközeli állapot valóban megszűnt azzal, hogy elkezdték elhordani a hordókat, így az azok szakszerűtlen tárolásából fakadó közvetlen tűz- és robbanásveszély elhárult. A területen azonban a talaj és a talajvíz az éveken át tartó szakszerűtlen tárolás miatt jelentősen elszennyeződött, és ez érintheti az üzem közelében élő lakosságot.
De hát a hordókat már elhordták, vagyis megoldódott az ügy, nem?
A katasztrófaközeli állapot valóban megszűnt azzal, hogy elkezdték elhordani a hordókat, így az azok szakszerűtlen tárolásából fakadó közvetlen tűz- és robbanásveszély elhárult. Ám a probléma ezzel nem szűnt meg:
- Egyrészt a több ezer tonnányi veszélyes hulladék egy része még a helyszínen van.
- Másrészt ha az elhordás nem szakszerűen történik, akkor a hordók felemelése és felpakolása során az alattuk és környékükön összegyűlt vegyi anyagok felkavarodhatnak és felkaphatja őket a szél. Ezáltal nemhogy csökken a környék szennyezése, de növekszik.
- Harmadrészt a terület talaja és talajvíze az éveken át tartó szakszerűtlen tárolás miatt jelentősen elszennyeződött, amely érintheti az üzem közelében élő lakosságot. Ezért mielőbb meg kell kezdeni a terület teljes kármentesítését.
Eddig mit tett a Greenpeace?
2015 áprilisában felhívtuk a döntéshozók, a média és a lakosság figyelmét az Illatos úti helyzet, illetve a konkrétan tárolt egyes anyagok veszélyeire, kockázataira. Levelet írtunk az illetékes minisztereknek: dr. Pintér Sándor belügyminiszternek és dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek, amelyben hárompontos intézkedési programot javasoltunk. Bejelentést tettünk a Katasztrófavédelemnél, és adatokat kértünk tőlük, valamint szóban többször egyeztetettünk a Kormányhivatallal is. A hivatalos csatornákon túl tájékoztattuk a nemzetközi nyilvánosságot, és részletes háttérinformációkkal segítettük a témával foglalkozó médiumokat.
2015 júniusában a környéken tartott tyúkok tojásait teszteltük, hogy megvizsgáljuk, kijuthatott-e a szennyezés a Budapesti Vegyiművek telephelyéről lakott területre.
Közérdekű adatkérést nyújtottunk be a Kormányhivatal felé.
Mit vizsgált most a Greenpeace? Mi volt a teszteléssel a célja?
11 pormintákat vizsgáltunk a Budapesti Vegyiművek volt Illatos úti telephelyének környékén, hogy feltérképezzük, kijuthattak-e az ott tárolt vegyi anyagok, illetve a terület szennyezett talajában lévő vegyületek az üzem környezetébe.
Mit találtak pontosan a pormintákban és ez mit jelent?
A 11 mintából 10 esetben kimutatható volt (különböző mennyiségekben) a DDT vagy bomlástermékei.
A DDT és bomlástermékei származhattak a volt BVM telephelyéről, hiszen ott korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy ez az anyagcsoport a határérték több mint 500-szorosában van jelen a talajban. A DDT-t még az 1968-as betiltása után is széles körben használta a mezőgazdaság, ezért kiskerti használata is előfordulhatott, ez azonban a lakótelepeken és lakásokban nem volt jellemző. A Levegő Munkacsoport 2012-es vizsgálatai azt mutatták, hogy az átlagos budapesti épületek belterének kis hányadában (9 mintából 2 esetben) van csak jelen a DDT vagy bomlástermékei.
Van azonban két szennyező, amelyeket ugyan kis mennyiségben találtunk, de szinte biztos, hogy a BVM területéről jutottak ki. Ezeknek ugyanis nincs hétköznapi használatuk, a BVM területén azonban nagy mennyiségben tárolták őket. Ezek a DNBS (4-klór-3,5-dinitro-benzoesav), illetve a trifluorometil-benzaminok (más néven amino-benzotrifluoridok). Ezen veszélyes anyagok irritatívak, lenyelve mérgezőek.
Honnan vették a pormintákat?
Részletes térképek:
A kül- és beltéri pormintákat magánlakásokból és egy cég telephelyéről vettük az Illatos úti telep által érintett három kerületben, összesen 11 helyszínről. Ezek közül hat mintát a IX. kerületben vettünk (Gubacsi út és József Attila lakótelep BVM felé eső része: Távíró utca, Epreserdő utca, Napfény utca, valamint két Illatos úti helyszín); két mintát a XIX. kerületi Wekerle-telepen (Álmos utca, illetve Hungária út); három mintát pedig a XX. kerület telephelyhez közeli pontjain (Kun utca, Nádor utca, Köteles utca).
A mintákat emeleti erkélyekről, sufnikból, padlásterekből, ezeken belül légkondicionálók és bútorok tetejéről, illetve bútorok alól, ablakpárkányokról, ablakközökből, kerítések és tárolók tetejéről vettük. 5 mintát beltérből, 5 mintát kültérből, egy mintát pedig vegyesen (ablak külső és belső része) vettünk. A minták zöme frissebb por volt, míg néhány esetben több év alatt összegyűlt porból vettünk mintát. Egy-egy minta körülbelül 0,5-2 grammnyi volt.
Mikor vették a mintákat, és mikor érkezett meg az eredmény?
A mintákat szeptember 17-én, 21-én és 22-én vettük. A mintákat a Bálint Analitika akkreditált laboratórium vizsgálta be. Az eredmények 2015. október 15-én érkeztek meg
Miért éppen pormintákat vettek?
A különböző ideig gyűlt kiülepedett porminták jó képet adnak a BVM múltbeli szennyezéséről.
Azt kerestük, mennyire jelennek meg az egykori Budapesti Vegyiművek területén tárolt anyagok, illetve a terület szennyezett talajában lévő vegyületek az üzem környékén lévő lakott területeken, és mennyire kerülhettek kapcsolatba azokkal az ott lakó és dolgozó emberek.
Kiket tájékoztattak az eredményekről?
Tájékoztattuk a Pest megyei Kormányhivatalt, Ferencváros polgármesterét, illetve az érintett önkormányzati képviselőket. Utóbbiak vállalták, hogy értesítik mind a képviselő-testületüket, mind a helyi lakosokat.
Mi a Greenpeace javaslata?
További vizsgálatokra van azonban szükség a szennyezettség okának, és a Budapesti Vegyiművek által okozott szennyezés kiterjedésének megállapítására.
A Greenpeace ezért azt kéri a kormánytól, hogy:
- Haladéktalanul vizsgálja ki, hogy az Illatos út mérgei veszélyeztetik-e a környéken élő lakosokat – és ha igen, hogyan.
- Tegyen meg mindent azért, hogy az egykori BVM területén mielőbb megkezdődjön a teljes kármentesítés. Fontos, hogy a hatóságok garantálják: ne történjen az elszállítás során kiporzás, mert a felszedett hordók alatt és környékén maradt vegyi anyagokat szabadon kiviheti a szél.
- Követeljen meg valós pénzügyi garanciát a veszélyes anyagokkal, technológiákkal dolgozó cégektől. Ez szavatolná „a szennyező fizet” elvének gyakorlati érvényesítését, és a károkért felelős vállalkozások pénzügyi helytállását a környezetben általuk okozott károkért. Egy ilyen jogszabály biztosítaná, hogy a jövőben ne menjen el sok tízmilliárd forintnyi közpénz olyan kármentesítésekre, amikor az állam áll helyt a valódi felelősök helyett.
Hogyan kerülhetem el a szennyezést?
Kérje a Kormányhivataltól a szennyezettség teljes körű felmérését.
Takarítson rendszeresen, ne hagyja a port felgyülemleni. Ha rossz szag jön a Budapesti Vegyiművek felől, zárja be az ablakot.