A rovarbeporzás az egyik legalapvetőbb és teljességgel nélkülözhetetlen ökológiai szolgáltatás. Friss nemzetközi kutatás bizonyítja: a neonikotinoid alapú növényvédő szerek nemcsak laboratóriumi, hanem szabadföldi körülmények közt is károsítják a méheket. A nemzetközi kutatásban magyarországi területeket is vizsgáltak: a hazai repceföldeken 24%-kal csökkent a méhkolóniákban a méhek száma. A kutatók azt is megállapították, hogy a méhcsaládok neonikotinoidoknak való kitettsége csökkenti annak esélyét, hogy a rákövetkező évben megfelelően gyarapodjanak. [2]
„Évtizedes probléma, hogy meggyengülnek a méhcsaládok a repce- és napraforgóföldeken: eltájolnak a méhek, nem találnak haza, csökken a méhek száma a kaptárakban – mondta Nagyernyei Attila, a Tolna Megyei Méhész Egyesület elnöke. – A méhészfórumokon is folyamatosan visszaköszön ez a probléma: »sétálnak« a méhek az ilyen földeken” – tette hozzá Nagyernyei.
A magyar kormány korábban nem támogatta a neonikotinoidok uniós tilalmát, sőt felmentéseket és eseti engedélyeket kért a vegyszer használatára. A kormány kiemelt érve eddig az volt, hogy amíg a neonikotinoidokról nincsenek szabadföldi vizsgálatok, addig nem tudják elfogadni a szernek a csak laboratóriumi körülmények között kimutatott méhveszélyességét. [3] Ezt az érvelést azonban most épp egy iparág által finanszírozott kutatás eredményei cáfolják meg. [2]
2014-ben a Bayer CropScience és a Syngenta kérte fel a brit CEH ökológiai és hidrológiai központot (Centre for Ecology & Hydrology), hogy végezzen független szabadföldi vizsgálatokat két neonikotinoiddal. A kutatók ezekkel az anyagokkal kezelt repcét ültettek, majd monitorozták a közeli méheket.
A két éven át tartó kutatás 2,8 millió fontba (több mint egymilliárd forintba) került. A tudósok összesen 33 nagy-britanniai, magyarországi és németországi repceültetvényen vizsgálták a mézelőméh-, poszméh-kolóniákat és a vadméheket, és összevetették a neonikotinoiddal csávázott földek, illetve a nem kezelt földek rovarállományát. A kutatásban a magyar és a brit méhek károsodtak, míg a németek nem – feltehetően a jobb környezeti körülményeik miatt. [4]
A neonikotinoidok mezőgazdasági haszna is megkérdőjelezhető, ugyanis az MTA által korábban közzétett szakmai nyilatkozat szerint: „...a neonikotinoidok negatívabban érinthetik a hasznos szervezeteket, mint a kártevőket, ami miatt a vegyszeres kezelések akár nettó terméscsökkenést is okozhatnak.” [5] A méhgyilkos vegyszerek használata ráadásul teljesen indokolatlan. Az elmúlt években neonikotinoidok használata nélkül is rekordtermések születtek itthon. [6]
„Most, hogy hazai szabadföldi kísérletek is igazolják különösen a klotianidin nevű neonikotinoid veszélyességét, úgy gondoljuk, hogy nem tartható tovább a kormány vegyszerpárti álláspontja. Ezért arra kérjük a döntéshozókat, hogy kövessék a hazai környezet- és természetvédő civil szervezetek közös állásfoglalását, és állítsák meg ezen szerek hazai használatát [7]” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
A neonikotinoidok európai engedélyezéséről szóló tagállami szavazás legkésőbb ősszel várható. A zöld szervezetek azt várják dr. Fazekas Sándor földművelésügyi minisztertől:
-
hazánk támogassa a neonikotinoid rovarirtó szerek tilalmának kiterjesztését, szavazzák meg az Európai Bizottság márciusi előterjesztését [8];
-
Magyarország ne kérjen további szükséghelyzeti eseti engedélyt a neonikotinoidok már tiltott felhasználásra;
-
hazánk támogassa az ökológiailag elfogadható gyakorlatokat, azok terjedését, fejlesztését.
A rendezvényről készült fotók az alábbi oldalon lesznek elérhetőek 13:30-tól: flickr.com/greenpeacehu
Hivatkozások, háttérinformációk:
[1] Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) javaslatára 2013-ban az Európai Unió három neonikotinoid (az imidakloprid, a klotianidin és a tiametoxám) részleges, ideiglenes tilalmát vezette be a méhek számára vonzó termények (repce, kukorica, napraforgó) esetén. Az Európai Bizottság 2017. márciusi javaslata szerint az Unió teljesen betiltaná a méhgyilkos vegyszereket a szabadföldi termesztésben, és kizárólag üvegházas használatukat engedélyezné. Erről az EU-tagországok várhatóan idén ősszel szavaznak. http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Az-Europai-Bizottsag-vedene-a-meheket-de-a-dontes-a-tagallamok-kezeben-van/
[2] Woodcock, B.A., Bullock, J.M., Shore, R.F., Heard, M.S., Pereira, M.G., Redhead, J., Ridding, L., Dean, H., Sleep, D., Henrys, P., Peyton, J., Hulmes, S., Hulmes, L., Sárosspataki, M., Saure, C. & Pywell, R.F., ‘Country-specific effects of neonicotinoid pesticides on honeybees and wild bees,’ Science, VOL 356, ISSUE 6345, DOI: 10.1126/science.aaa1190, 30 June 2017.
http://science.sciencemag.org/content/356/6345/1393.full
[3] VM: Magyarországon nem fordult elő méhpusztulás a neonikotinoid alapú növényvédő szerek használatakor - Agroinform.hu, 2013. március 21.
https://www.agroinform.hu/allattenyesztes/vm-magyarorszagon-nem-fordult-elo-mehpusztulas-a-neonikotinoid-alapu-novenyvedo-szerek-hasznalatakor-10891
Magyarországon nem pusztultak méhek csávázószerek miatt - Index.hu, 2013.03.19.
http://index.hu/belfold/2013/03/19/magyarorszagon_nem_pusztultak_mehek_csavazoszerek_miatt/
[4] „Richard Pywell, a CEH ökológusa szerint a német méhek valószínűleg azért viselhették el jobban a növényvédő szereket, mert általában egészségesebb kolóniákban éltek, mint a másik két ország méhei. A német mezők közelében növő vadvirágok pedig olyan plusz erőforrásokat jelentettek, amelyek ellenállóbbá tették az állatokat.”
Károsítják a méheket a neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerek - Origo.hu, Tudomány rovat, 2017. június 30.
http://www.origo.hu/tudomany/20170630-a-hazi-es-a-vadmeheket-is-karositjak-a-neonikotinoid-hatoanyagu-novenyvedo-szerek.html
[5] Fölöslegesen pusztítják a beporzókat az európai akadémikusok szerint http://old.mta.hu/tudomany_hirei/feleslegesen-pusztitjak-a-beporzokat-az-europai-akademikusok-szerint-neonikotinoid-elemzes-136208/
[6] 2014-ben, a neonikotinoidok korlátozásának első évében egész Európában kimagasló kukorica- és napraforgó-terméseredmények születettek – holott a neonikotinoidos csávázószerek korlátozása miatt az iparág jelentős visszaesést jósolt. A Magyarországon betakarított kukorica mennyisége mintegy 9 millió tonna volt, 33%-kal meghaladva az azt megelőző 5 év termésmennyiségét. A napraforgó 2,65 tonna/hektáros termésátlaga is az azt megelőző évek rekordja volt.
http://www.hirado.hu/2014/11/06/czervan-a-9-millio-tonnat-is-elerheti-a-kukoricatermes/
A 2015 őszén vetett, tiltott készítményekkel nem csávázott repce 2016. nyári betakarításakor Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter úgy nyilatkozott: a magyar mezőgazdaság termelése 2016-ban történelmi rekordokat ért el. http://www.agronaplo.hu/hirek/a-repce-es-a-napraforgo-is-csucsot-dontott-iden
Korábbi nemzetközi Greenpeace-sajtóközlemény a neonikotinoidokkal használatának szabályozásával kapcsolatban, 2017. március 23.: http://www.greenpeace.org/eu-unit/en/News/2017/Commission-takes-major-step-to-ban-three-neonics/
[7] A Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek 2017. évi Országos Találkozójának („Zöld OT”) állásfoglalása egyes méhveszélyes rovarirtó szerek korlátozásáról: http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Zold-OT-allasfoglalas-2017-rovarirto-szerek/
[8] Az Európai Bizottság védené a méheket, de a döntés a tagállamok kezében van http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Az-Europai-Bizottsag-vedene-a-meheket-de-a-dontes-a-tagallamok-kezeben-van/