Kérdések és válaszok: Mérgek csorognak a Dunába az Óbudai Gázgyárnál

Budapest, 2018. október 19. – A Greenpeace Magyarország 2018 októberében mintákat vett a rendkívül alacsony vízállású Duna medréből a volt Óbudai Gázgyár mellett. Az alacsony vízállás során jól láthatóan szennyezett víz szivárgott a talajból a Dunába. A mérési eredmények kimutatták: egyes rákkeltőnek minősített szennyezők több százszorosan, más súlyos mérgek pedig több ezerszeresen haladták meg a talajvízre megengedett határértéket. [1] A környezetvédő szervezet követeli, hogy sürgősen kezdődjön meg a sok éve elmaradó teljes kármentesítés, és a hatóságok lépjenek fel a Dunába ömlő illegális szennyezés ellen.

A teljes sajtóközleményt lásd itt.

A mintavétel körülményei és az eredmények  
  • Pontosan mikor, hol és hány mintát vett a Greenpeace?

    2018. október 9-én kora délután, három szivárgóvíz-mintát és egy üledékmintát vettünk, a volt Gázgyár melletti Duna-parton, a Graphisoft Parktól 100-150 méterre északra. A mintavétel szigorú nemzetközi standardoknak megfelelően, nem akkreditált módon történt.

    Az 1a minta vételének pontos koordinátái: 47°33'41.4"N 19°03'34.1"E. A 2a mintát ettől a ponttól 10 méterre északra vettük, míg az 1b-t az 1a mellett vettük egy másik kifolyásból.

    A két legtávolabbi vízmintát minden lehetséges szennyezőre bevizsgáltattuk, az üledékmintát pedig csak fémekre.

  • Mi történt a területen vett mintákkal?

    A Greenpeace Magyarország által vett mintákat a Wessling Környezetanalitikai Laboratórium vizsgálta be. Az akkreditált laboratórium teljes vizsgálati jegyzőkönyve elérhető a honlapunkon.

  • Miért a talajvíz-határértékeket vettük alapul?

    Mert a szennyezés a talajból szivárgott ki, így szakmailag a felszín alatti vízre megadott határérték használata jó összehasonlítási alap. Felszíni vízre megadott határérték lényegesen kevesebb vegyületre van – de amelyik vegyületre létezik ilyen, ott azt is feltüntettük.

A szennyezés előzményei   A szennyezés következményei   Mi a megoldás?  
  • Nem lenne olcsóbb és egyszerűbb megoldás lezárni a területet és hagyni, hogy kifolyjon végre minden méreg a folyóba?

    Természetesen nem, hiszen a szennyezés így a Duna élővilágát és a vízbázisokat károsítaná. Sok szennyező, mint például a PAH-vegyületek ráadásul felhalmozódnak az élő szervezetekben. Nem véletlen, hogy az EU vízkeretirányelve alapján mindent meg kell tenni az ilyen szennyezések ellen.

  • A Greenpeace Magyarország szerint mennyibe kerülne a terület megnyugtató módon történő teljes kármentesítése? Kinek a feladata ennek a végrehajtása és finanszírozása?

    A kármentesítés költségét 20-25 milliárd forintra becsülik. A kármentesítés az NKM Földgázszolgáltató (a volt Fővárosi Gázművek) feladata lenne, a Fővárosi Önkormányzattal közösen.

  • Mi a felelőssége Óbuda önkormányzatának, a Fővárosnak, a kormánynak ebben az ügyben?

    Óbuda önkormányzatának feladata, hogy tájékoztassa a lakosokat a kockázatokról, valamint, hogy mindent tegyen meg a kármentesítés érdekében.

    A Főváros felelőssége igen jelentős: egy volt fővárosi cég a szennyezés gazdája, mégse intézkedik annak érdekében, hogy megkezdődjön a kármentesítés a területen. Pedig a kármentesítést már sok éve meg kellett volna kezdenie a volt Fővárosi Gázműveknek, a mostani NKM Földgázszolgáltatónak. A lerakott veszélyes hulladék évtizedek óta szennyezi a talajvizet és a talajt, és alacsony vízállás esetén a Dunába ömlik. A helyzet jelenleg olyan súlyos, hogy a gázmassza már a Budapest számára létfontosságú ivóvízbázisokat is veszélyezteti.

    A kormány felelőssége, hogy érvényt szerezzen a Kormányhivatal által elrendelt kármentesítésről szóló határozatnak és mindent tegyen meg az évtizedes, illegális szennyezés megszüntetéséért. A Dunába jelenleg ömlő szennyezés uniós jogszabályt is sért. A kormányzat feladata továbbá, hogy végre érvényesítse „a szennyező fizet”-elvet. A hazai jogszabályi környezet a mai napig hiányos e téren: nem kérnek olyan pénzügyi garanciát a veszélyes anyagokkal, hulladékokkal és kockázatos technológiákkal dolgozó cégektől és üzemeltetőktől, amely például egy baleset vagy csőd esetén is fedezni tudná a károkat és a hulladék megsemmisítését. Tapasztalataink szerint a hatóságoknak nincs eszköze arra, hogy hatékonyan fellépjenek a szennyezőkkel szemben, így sem a rendőrség, sem a bíróságok nem tudják kielégítően érvényesíteni „a szennyező fizet”-elvet.

    A Greenpeace Magyarország azonnali intézkedést vár a hatóságoktól, és felszólítja az illetékes szerveket: sürgősen hozzák nyilvánosságra a kármentesítési terveket, ütemezéssel, határidőkkel, és a szennyezők felelősségre vonásával.