Nagy európai almaföldteszt: Kérdések és válaszok

Az alma az egyik legnépszerűbb gyümölcs nemcsak nálunk, de egész Európában is. Termesztése azonban a legvegyszerigényesebb mezőgazdasági ágazatok közé tartozik. A Greenpeace ezért talaj- és vízmintákat vett 12 európai ország almáskertjeiből, hogy felmérje az azokban meglévő növényvédőszer-maradványokat.

Európa-szerte 2015 tavaszán vettük a mintákat, időjárástól és virágzástól függően; almatermesztő vidékeken, almáskertek talajában, az almafák tövében 12 európai országban (Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Szlovákia, Spanyolország, Svájc és Magyarország). Az almáskertekben álló (pl. pocsolya), vagy onnan lefolyó felszíni vizeket (pl. vízelvezető csatorna) is megvizsgáltuk.

A magyarországi talajmintákat 2015. április 15-én vettük.

Független, akkreditált németországi laboratórium vizsgálta a 12 országban vett, összesen 85 talaj- és vízmintát.

85 talaj- és vízmintában 53-féle növényvédőszer-maradványt. Ezek 70%-a erősen toxikus az emberre vagy az élővilágra. A talajminták 78%-a, a vízminták 72%-a tartalmazott növényvédőszer-maradványt.

A fellelt vegyszerek közül 7 használata jelenleg nem engedélyezett az EU-ban, és csak kivételes tagállami jóváhagyással alkalmazhatók. Ezek lehetnek korábban használt szerek maradványai is, de ez nem változtat azon, hogy az almatermesztés jelenlegi gyakorlata óriási környezetterheléssel jár Európában. A földmintákban talált 2 növényvédő szer igen mérgező hatású a gilisztákra, 8 pedig ugyanilyen hatással van a méhekre és más beporzó rovarokra.

A magyar mintákban az 1968-ban betiltott, ám a talajban azóta is jelenlévő DDT-n kívül nem találtunk nem engedélyezett növényvédő szert.

Az alma a legnépszerűbb európai gyümölcs: mind termelése, mind fogyasztása kiemelkedő jelentőségű. Emellett ismert, hogy vegyszerintenzív növénykultúra. A termesztési körülményeken szeretnénk változtatni, hogy minél nagyobb mértékben terjedjen el az ökológiai mezőgazdaság Európában.

Nem az alma gyümölcsöt, hanem az almatermesztés körülményeit vizsgáltuk: európai almáskertek talaját és az arról lecsorgó felszíni vizeket. Ezek elsősorban a termesztés helyszínén okoznak környezeti, egészségügyi kockázatot, de azt szeretnénk, ha ezeket a vegyszereket eleve nem is vinnék be a termesztés folyamatába.

Itt Magyarországon elsősorban a helyi, magyar almát javasoljuk fogyasztásra. Minőségén túl az is mellette szól, hogy az itthoni almát éretten szedik le, nem pedig félig éretten, vagy akár éretlenül, mint az ezer kilométerekről ideszállított külföldit. Az utóbbi így nemcsak kevesebb értékes anyagot tartalmaz, de a szállítással járó levegőszennyezés miatt extra terhelést okoz a környezetnek és a klímának is. A magyar alma fogyasztásával ráadásul a hazai, amúgy is nehéz helyzetben lévő almatermelőket támogatjuk.

Az alma gyümölcsöt jelenleg nem vizsgáltuk, csak almáskertek talaj- és vízmintáit. Vizsgálatunk alapján azt lehet megállapítani, hogy az európai almatermesztésben nagyon sokféle növényvédő szert használnak, és a magyar almáskertek talaja európai összehasonlításban a jobbak közé tartozik. Példának okáért: több olyan talaj- és vízminta is előfordult más európai országban, amiből 13 (!) növényvédőszer-maradvány jelenlétét lehetett egyszerre kimutatni, a három olaszországi mintában pedig összesen 18-féle vegyszer volt jelen. Volt azonban számos olyan talaj- és vízminta is, ami egyáltalán nem tartalmazott növényvédőszer-maradványt.

A magyarországi talajmintákban három vegyszer maradványát mutatta ki a független, akkreditált laboratórium, melyek közül kettő használata engedélyezett. Az almafa gyümölcse, az alma tehát lehet teljesen vegyszermaradvány-mentes, vagyis a peszticidek elsősorban a gazdálkodóra, gazdaságára és környezetére, a közvetlen környezetében élőkre jelenthetnek kockázatot. Erről bővebben a Greenpeace friss, „A növényvédő szerek hatásai az emberi egészségre” című jelentése számol be.

A DDT jelenlétéről azt gondoljuk, hogy évtizedekkel ezelőtti használat következménye. A DDT (diklór-difenil-triklóretán) egy rovarölő szer, amelyet az 1940-es évek óta használtak itthon rovarirtásra. Magyarországon 1968-ban tiltották be.

A 6 hazai mintából 5 tartalmazta az egyébként teljesen legálisan használt, engedélyezett tebukonazol gombaölő hatóanyag szermaradványát, amely az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) szerint „lehetséges rákkeltő” besorolású, és rajta van az EU hormonrendszert károsító anyagokról szóló listáján is.

A tetrakonazol gombaölő hatóanyagot is legálisan használták, engedélyezett. Az amerikai Környezetvédelmi Hivataltól (EPA) „valószínűleg rákkeltő” besorolást kapott.

A szintén kimutatott DDT nevű rovarölő szer valószínűleg sokkal korábbi eredetű, hiszen 1940-es évektől használt, alacsony rákkockázatú vegyszer nagyon hosszú ideig nem bomlik le. Noha az anyagot itthon 1968-ban betiltották, még jó pár éven át jelentős mértékben használták, így sok hazai talajban máig jelen van, sőt az anyatejben is kimutatható országszerte. A DDT-t a 2004-ben életbe lépett stockholmi egyezmény világszerte betiltotta. Ennek ellenére pár Európán kívüli országban – például a szúnyogok és a malária elleni harcra hivatkozva – a mai napig használják.

A Greenpeace agrárprogramja keretében szúrópróbaszerűen továbbra is vizsgálni fogja az ipari mezőgazdaság által szennyezett környezeti elemeket (talaj, víz, élőlények) és az ezekből származó élelmiszereket. Az ökológiai mezőgazdaság segítségével ezek használatát el lehet kerülni úgy, hogy eközben a Föld gyarapodó lakosságának élelmezése is biztosított maradjon.

Azt szorgalmazzuk, hogy az EU tagállamai első lépésként:
• Vezessék ki a szintetikus-vegyi eredetű peszticidek használatát a mezőgazdaságból. Elsősorban azokat a peszticideket kell betiltani, amelyek rákkeltő tulajdonságokkal rendelkeznek, mutagének vagy szaporodási képességeinket, hormonrendszerünket károsítják, illetve az idegrendszert károsító tulajdonságokkal rendelkeznek.
• Támogassák és helyezzék előtérbe a szintetikus növényvédőszer-használat alternatíváinak kutatását és fejlesztését a kártevő-mentesítésben, különösen az ökológiai gazdálkodási gyakorlat terjesztésére fókuszálva.

A jelentés angol nyelvű változata itt érhető el.

A magyar nyelvű változat várhatóan ősszel kerül kiadásra, és a Greenpeace Magyarország honlapján lesz elérhető (www.greenpeace.hu).