Olyan gát kell, amely a lakosságot és a Római-part ártéri erdejét egyaránt megvédi

Sajtóközlemény - március 28, 2017
Budapest, 2017. március 28. – A Római-parti mobilgát eddig napvilágra került tervei sértik az érvényben lévő, a partszakaszt védő III. kerületi és fővárosi szabályzatokat, az aktuális terv pedig, amelyről a Fővárosi Közgyűlés heteken belül döntene, nem nyilvános. A Greenpeace Magyarország állásfoglalásában [1] összegzi a parti mobilgáttal kapcsolatos problémákat, és egy olyan megoldást javasol, mellyel Budapest egyik utolsó természetközeli Duna-partja is megmaradhat, és a környéken lakók biztonsága is garantálható. A zöld szervezet petícióban [2] kéri a budapesti városvezetőket, hogy mindaddig ne döntsenek a Római-part sorsáról, amíg nem vonták be érdemben a lakosságot, és nem dolgoztak ki természetvédelmi, urbanisztikai, egészségvédelmi és műszaki szempontokat egyaránt tartalmazó alternatív terveket.

A Római-part árvízvédelméről eddig nyilvánosságra került tervekben szereplő mobilgát sérti Óbuda-Békásmegyer Városrendezési és Építési Szabályzatát (ÓBVSZ) [3] és Budapest Főváros Településszerkezeti Tervét (TSZT). [4] Nem ismert továbbá olyan műszaki dokumentáció, mely kielégítően bizonyítaná, hogy a parti mobilgát ellen tud állni a klímaváltozással egyre intenzívebbé váló árvizeknek.

A Greenpeace állásfoglalásában [1] felhívja a figyelmet a Római-part tízezrek által közkedvelt rekreációs területének és különleges folyóparti ökoszisztémájának védelmére. A partélre tervezett mobilgát az itt található part menti galériaerdő háromnegyedét, valamint a part menti kavicsos föveny élővilágát pusztítaná el. A parti mobilgáttal a jelenlegi hullámtér továbbá átminősülne mentett ártérre, mely felvinné a terület ingatlanárait, és várhatóan intenzív építkezéseket indítana el a partszakaszon, megszüntetve a Római jelenlegi pihenőhely-funkcióját.

Műszaki szempontból megfelelő lenne a Nánási út–Királyok útja mentén húzódó védvonal is, ahogy erre a Főváros megrendelésére készült „Összehasonlító szakértői értékelés a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi kérdéseiről” című dokumentum [5] is rámutat. A jelenlegi széles hullámtér növénysávja extra védelmet tud nyújtani árvíz idején, és egy magasabban, a folyótól távolabb eső gát több időt hagy a védekezésre.

A Greenpeace Magyarország ezért petícióban kéri a Fővárosi Közgyűlés tagjait, hogy ne támogassák a parti mobilgátat és ne szavazzanak a Római-part árvízvédelméről mindaddig, amíg nem történt meg a lakosság érdemi bevonása, és nem születtek megfelelően kidolgozott alternatív tervek, melyek a műszaki szempontok mellett számolnak a területen található ártéri erdő és kavicsos föveny egészségvédelmi, rekreációs és ökológiai funkcióinak megőrzésével is.

„Olyan árvízvédemi megoldásra van szükség, amely megőrzi Budapest egyik utolsó természetközeli Duna-partját, és közben megfelelő védelmet is nyújt a környéken lakó 55 000 embernek. Arra kérjük a Fővárosi Közgyűlés tagjait, hogy mandátumuknak megfelelően találják meg ennek a módját és a környéken élők bevonásával döntsenek a Római jövőjéről” – nyilatkozta Gadó György Pál, a Greenpeace Magyarország zöldterület-kampányának felelőse.

Jegyzetek:

[1] A Greenpeace Magyarország állásfoglalása a Római-part és a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelméről: http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/A-Greenpeace-Magyarorszag-allasfoglalasa-a-Romai-part-es-a-Csillaghegyi-oblozet-arvizvedelmerl/

Az Állásfoglalást támogató szervezetek: Levegő Munkacsoport, Város és Folyó Egyesület, Maradjanak a FÁK a Rómain, Aquincum-Mocsáros Egyesület, Civilek a Rómaiért, Óvjuk meg a Római-part szépséges fáit, Természetesen szeretjük a Rómait

[2] A Fővárosi Közgyűlés tagjainak címzett petíció: Álljunk ki együtt a Római-partért!: www.greenpeace.hu/romai

[3] ÓBVSZ 32§ (7): „A Római part és a Kossuth Lajos üdülőpart árvízvédelmi töltéssel nem védett partszakaszán a partmenti fás ligeteket, galériaerdőket meg kell óvni. A partrendezés során előnyben kell részesíteni a partvédelem biológiai és kertészeti eszközökkel való megvalósítását." http://obvsz.obuda.hu/wp-content/uploads/2016/01/OBVSZ_2015_december.pdf

[4] A 2015-től hatályos TSZT a területet hullámtérként tartja nyilván, melynek jelenlegi építésjogi státusza: különleges rekreációs terület és közpark. A TSZT Védelmi és korlátozási tervlapjában az elsőrendű védvonal helye a Nánási út-Királyok útján van kijelölve. https://geoportal.budapest.hu/varosrendezes/tszt2015/

[5] Összehasonlító szakértői értékelés a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi fejlesztésének kérdéseiről (2017. március): http://budapest.hu/Documents/%C3%96SSZEHASONL%C3%8DT%C3%93_SZAK%C3%89RT%C5%90I_%C3%89RT%C3%89KEL%C3%89S_Csillaghagyi-%C3%B6bl%C3%B6zet_%C3%A1rv%C3%ADzv%C3%A9delme_BME.pdf

Kategóriák