Orosz rulett – A Roszatom kockázatai

Sajtóközlemény - október 6, 2014
Budapest, 2014. október 6. – A Greenpeace a mai napon mutatta be A Roszatom kockázatai című új jelentését. [1] A kiadvány hosszas kutatómunkával összegyűjtött tényei alapján kijelenthetjük, hogy az orosz állami atomenergetikai vállalat megkérdőjelezhető üzleti partner: átláthatatlanul működik, kérdéses az atomerőművek építéséhez és üzemeltetéséhez szükséges szaktudásának minősége. Valamint nem veszi figyelembe az alapvető emberi jogokat, súlyosan károsítja a környezetet és a létesítményei környékén élő emberek egészségét. Ezért a Greenpeace felszólítja a magyar kormányt, hogy álljon el a Roszatommal és az orosz állammal kötött paksi paktumtól.

Átláthatatlan Roszatom

Állami támogatások: A Roszatom egyáltalán nem piaci alapon működik: csak 2012-ben 2,97 milliárd euró állami támogatást kapott. Emellett egyéb, közvetett támogatásokban is részesül: például a lazán szabályozott hulladékkezeléssel is óriási összegeket nyer.
Állami kontroll: A Roszatomot alapvetően az orosz elnök és az orosz kormány irányítja. A vezérigazgatót és a vállalat felügyelő bizottságának összes tagját közvetlenül az elnök nevezi ki.
Hadititkok: Oroszország és a Roszatom ma titokban tartott nukleáris birodalommal rendelkezik, amelyben alig különül el egymástól a hadászati nukleáris program és az atomenergia villamosenergia-termelésre történő hasznosítása.
Törvények felett: A Roszatom tevékenységeire, kiadásaira, vagyonfelhasználására vonatkozó adatait nem köteles közzétenni. A vezérigazgató emellett – az orosz szövetségi jog szerint – jogosult bármely adat vagy információ államtitokká minősítésére.

Alkalmatlan Roszatom

A Roszatom reaktorépítési projektjeit nem csupán a megfelelő biztonsági ellenőrzési mechanizmusok hiánya és biztonsági aggályok, de késedelmek és költségtúllépések is jellemzik – csakúgy, mint a nukleáris iparág minden más szereplőjét a világ bármely részén. Azokban az esetekben, ahol a befektetők a saját pénzükből finanszírozták a projektet, és nem hagyták a Roszatomra a finanszírozást, a potenciális ügyfelek vagy arra az energiára várnak, amelyről azt hitték, hogy már évekkel korábban hozzájutnak, vagy költségeik elképesztő méretű növekedésével küzdenek. Például Bulgária esetében, ahol végül leállították a projektet, amikor rádöbbentek, hogy a költségek időközben az eredetileg tervezett összeg kétszeresénél is nagyobbra nőttek.

A külföldi építkezésekkel kapcsolatban a Roszatom a valóságosnál több olyan reaktorról beszél, amely építés alatt áll. 2012-ben 30 építés alatt álló vagy aktív projektnek minősülő külföldi reaktorfejlesztésről számolt be. 2014-re nyilvános honlapján már csupán 13 kivitelezés alatt álló reaktort említ. A valóságban a Roszatom által felsoroltak közül mindössze 4 áll építés alatt: kettő Kínában, egy Indiában, egy pedig Fehéroroszországban. Hasonló a helyzet az oroszországi belföldi projektekkel is: a 2008-as 42 reaktorról szóló tervhez képest jelenleg csak 9 blokk épül.

Embertelen Roszatom

A kiégett fűtőelemek Roszatom általi újrafeldolgozása a környezet nagyarányú radioaktív elszennyezéséhez, az egész lakosság egészségének fokozott veszélyeztetéséhez, súlyos balesetek bekövetkezésének kockázatához és a szennyező anyagok még nagyobb mértékű szétterjedéséhez vezet. A reprocesszálásnak az egyetlen eredménye az, hogy megnövekedik a nukleáris fegyverek elterjedésének kockázata, a fegyvergyártásra alkalmas plutónium oroszországi készleteinek folyamatos növekedése révén.

„Majak környékén, Muszlimovóban 4-szer gyakoribb a rákbetegség és 25-ször több a genetikai rendellenesség, mint Oroszország többi részén, valamint a lakosság nagy többsége legalább 5 súlyos betegségben szenved egyszerre (szívbetegség, magas vérnyomás, asztma stb.). [3] Ennek ellenére 2014 augusztusában Magyarország további kiégett fűtőelemeket küldött Majakba a háborús Ukrajnán át, ami elképesztő felelőtlenséget és kockázatot jelent” – mondta Mező János, a Greenpeace kampányfelelőse.

A Roszatom mint üzleti partner minden szempontból komoly aggályokat vet fel. Pénzügyi, biztonsági, politikai és védelmi szempontból a társaság belföldi és nemzetközi nukleáris terjeszkedési ambíciói szükségtelen és elfogadhatatlan kockázatokat jelentenek mind a lakosságra, mind pedig a potenciális ügyfelekre nézve.

A Greenpeace felszólítja ezért a magyar kormányt, hogy álljon el minden Majakba induló szállítástól, és a paksi bővítéstől. Valamint felszólítjuk az Országos Atomenergia Hivatalt (OAH), a felelős kormányszerveket és mindkét paksi atomerőművi céget, hogy hozzák nyilvánosságra: milyen bizonyítékaik vannak arra, hogy a Magyarországról kiszállított sérült és kiégett fűtőelemek reprocesszálása során nem kerül radioaktív szennyeződés a környezetbe.

Fotók és infografikák:
https://secure.flickr.com/photos/greenpeacehu/sets/72157648429981702

Hivatkozások
[1] A jelentés angol és magyar nyelven is elérhető honlapunkon.

[2] A Roszatom számos szörnyű történettel rendelkező létesítményt örökölt meg jogelődjeitől: többek között Csernobilt és Majakot is.

1957. szeptember 29-én jelentős baleset történt a dél-uráli Majak hulladékfeldolgozó üzemben. Egy radioaktív hulladékkal töltött nagyméretű tároló robbant fel: a robbanás hatalmas, mintegy 15-20 ezer km² területet szennyezett el és 23 település 10 ezer lakosát kellett kitelepíteni. A baleset helyszínének környékén mintegy 180 km²-nyi terület hivatalosan a mai napig nem megközelíthető.

[3] http://www.greenpeace.org/russia/Global/russia/report/energy/nuclear/Mayak_A%2050-Year%20Tragedy.pdf

Sajtókapcsolat
Schmidt Hajnalka
+36 20 525 3500

Kategóriák