Budapest, 2014. július 17. – A Greenpeace hétfőn indított „Csípem a méheket!” kampányának keretében már közel 4000 méhecskét fogadtak örökbe a www.csipemameheket.hu oldalon. Egy méhecske örökbefogadása 250 forint. A támogatások segítségével a környezetvédelmi szervezet 100 darab méhmenedékeket helyez ki szerte az országban, és folytatja a méhgyilkos vegyszerek betiltásáért való küzdelmet. „Nagyon örülök annak, hogy egyre többen ismerik fel a méhek munkájának jelentőségét, és segítik a mi munkánkat is a beporzók megmentése érdekében” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.
Itt a barackszezon. Bevásárlás közben azonban ritkán gondolunk arra, hogy ezt a gyümölcsöt is méheknek köszönhetjük. Az őszibarackot, a meggyet, a cseresznyét, a mandulát, az almát és a szilvafát mind a méhek teszik termővé. A zöldségekről nem is beszélve! Csak Európában 4000 zöldségfajta léte függ a beporzó rovarok munkájától, és csak az európai mezőgazdaságban munkájuk értéke 22 milliárd euróra tehető.
A méhek azonban riasztó tempóban pusztulnak az egész világon. A klímaváltozás, a monokultúrás gazdálkodás és a méhgyilkos vegyszerek alkalmazása mind veszélyt jelentenek a méhekre.
A Greenpeace kutatói eddig hét olyan általánosan elterjedt vegyszert azonosítottak, amelyek kiemelten veszélyesek a beporzókra. Egy év alatt a nemzetközi környezetvédelmi szervezet elérte, hogy a hét legveszélyesebb vegyszerből négynek a használatát már korlátozta az Európai Bizottság.
„Számos olyan tényező játszik szerepet a méhek eltűnésében, amelyet nehéz rövid úton megváltoztatni vagy befolyásolni. Ilyenek például a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebbé váló időjárás, vagy a monokultúrás gazdálkodás. A beporzó rovarokra káros növényvédő szerek használatát azonban megszüntethetjük. A Greenpeace célja, hogy a méhekre leginkább káros vegyszereket teljesen betiltsák, különösen, hogy a rovarok folyamatos mérgezése – a legújabb kutatások szerint – a madarak puszulásához is vezet [1]” – tette hozzá Simon Gergely.
Mindenki saját környezetében is tehet valamit a méhekért:
- A kiskerttulajdonosok például ültethetnek sokféle, más-más időben virágzó növényt, ahonnan a méhek folyamatosan táplálkozhatnak. Érdemes magról nevelni a virágokat, hiszen sajnos a nagyáruházakban kapható, kiültetendő növények szinte mindig tartalmaznak méhgyilkos vegyszereket. [2]
- A városi zöldterületeken, gazdaságokban és a kiskertekben is érdemes kitenni méhmenedékeket. Ezek természetes anyagokból készített egyszerű építmények, mely a magányosan élő méhek és más hasznos rovarok számára kínálnak megfelelő szaporodási és áttelelési lehetőséget.
- Fontos hogy megóvjuk a tiszta, vegyszermentes természeti környezet, például a nemzeti parkokat és más védett területeket, mert ezek fontos bázisok a beporzó rovarok számára.
- Vásárláskor nem csak a méhek miatt, hanem saját egészségünkért is válasszuk inkább az ökogazdálkodásból származó élelmiszereket.
- A kertünkben szintetikus rovarölő, szúnyogirtó szerek helyett használjunk természetes riasztókat.
Aki szeretne csatlakozni a Greenpeace méhmentő kampányához, az a www.csipemameheket.hu oldalon megteheti.
Fotók: https://secure.flickr.com/photos/greenpeacehu/sets/72157645687115276/
További érdekes adatok és ábrák:
http://www.csipemameheket.hu/kerdesek-es-valaszok
http://www.greenpeace.hu/kv-a-mehmenedekekrol/
Jegyzetek:
[1] A Nature-ben megjelent írás szerint a neonikotinoid rovarirtók nem csak a méhpusztulásért lehetnek felelősek, hanem számos madárfaj egyedszámának csökkenéséhez is hozzájárulnak. http://www.nature.com/nature/journal/vaop/ncurrent/full/nature13531.html
[2] A Greenpeace Toxic Eden című riportja szerint a az Európa-szerte vizsgált 86 dísznövény virágzatának 79 százaléka tartalmazott méhek számára káros vegyszereket. A legszennyezettebb virág magyar boltból származott. http://sos-bees.org/wp-content/uploads/2014/04/A-Toxic-Eden.pdf
A kutatás alapján készült magyar nyelvű cikk az Origo-n: http://www.origo.hu/kornyezet/20140516-csavazoszer-neonikotinoid-mehek-barkacsaruhaz-meregkoktelt-talaltak-a-kerti-viragokon.html