A Greenpeace novemberben jelentést tett közzé a Kárpátok erdeinek riasztó állapotáról. A jelentés vezetői összefoglalója alább olvasható. A teljes angol nyelvű jelentés itt található.
„Változtatnunk kell — most — és véget kell vetnünk a természet elleni értelmetlen és öngyilkos háborúnak.”
António Guterres, ENSZ-főtitkár
Vezetői összefoglaló
A Kárpátok Európa második leghosszabb hegyvonulata, amely fenséges erdeivel és egyedülálló élővilágával létfontosságú természeti terület egész Európa számára. Egy olyan földrészen, amelynek csupán egyharmadát borítják összefüggő fás területek, és ezek nagy része is ember által kezelt, egyszerű szerkezetű erdő, a Kárpátok jelentik az utolsó ősi vadont a skandináv és orosz tajgán kívül. A Kárpátok vonulata a kontinentális Európa nyolc országát szeli át és területe több mint ötszöröse Belgium területének.
A Kárpátok vonulata különféle élőhelyek mozaikja, amely egyben Európa legnagyobb barnamedve-állományának otthona, leszámítva az orosz területeket. Erdeiben a medvék mellett hiúzok, farkasok, vadmacskák és európai bölények kóborolnak, a fákat és az eget háromszáz madárfaj példányai népesítik be, vizeiben pedig rengeteg halfaj, gőte és béka található. A Kárpátok erdei kulcsfontosságú szerepet játszanak a klímavészhelyzet kezelésében. Az idős erdők nagy mennyiségű szenet tárolnak, megtartják a vizet, védenek az árvizek, aszályok és más időjárási szélsőségek ellen. A helyi közösségek nagyban függenek az erdőktől, hisz ezek által jutnak tiszta levegőhöz és friss vízhez, továbbá az erdők védik a talajt az eróziótól és sokaknak biztosítanak megélhetést.
A Greenpeace által most közreadott jelentés azt vizsgálja, hogy milyen mértékben érintette a Kárpátok erdeit a fakitermelési szempontok által vezérelt erdőgazdálkodás és milyen természetvédelmi intézkedéseket hoztak azért, hogy megőrizzék Európának ezt az ikonikus természeti örökségét. A Kárpátok pótolhatatlan szövetségesünk abban, hogy megküzdjünk a klímaváltozás és az élővilág összeomlása okozta válságokkal, és mint ilyen, Európa legjobban védett régiói közé kellene tartoznia. Papíron oda is tartozik. A Kárpátok erdeinek fele a Natura 2000 hálózat része, és az erdők többsége a 90-es évek óta valamilyen szintű védelem alatt áll. A valóság azonban megdöbbentően más: ennek épp az ellentéte.
Az új technológiákkal az ember az erdők mélyére is képes behatolni és ezzel az elmúlt száz évben alaposan meg is változtatta az erdőket. Még ma is hihetetlen ütemben és óriási léptékben építenek ki új erdészeti utakat, hogy olyan helyeken végezhessenek fakitermelést, amelyek korábban elérhetetlenek voltak. Nagyon sok feltérképezetlen, érintetlen, ősi állapotú erdő tűnik el a szemünk láttára. Az elmúlt két évtizedben több mint 7350 km2-nyi lombkoronát vesztett el a Kárpátok a fakitermelés miatt hét ország területéről, amelyek közül öt uniós tagállam. Az elveszett erdőterület kétszer nagyobb, mint Párizs, Berlin, Róma, Budapest, Brüsszel és Varsó együttvéve.
Műholdfelvételekből, terepszemlékből és szakértők beszámolóiból kiderült, hogy a térségben elterjedt erdőgazdálkodási gyakorlat a faanyagtermelést helyezi előtérbe a természetvédelemmel szemben. Ez a szemlélet jelentősen csökkenti az életképes erdei életközösségek olyan kulcsfontosságú összetevőit, mint amilyenek a holtfák és a nagy, idős fák, amelyeket anyafáknak hívunk amiatt, hogy rengeteg föld alatti kapcsolattal rendelkeznek. A profit hajszolása miatt a valódi erdők önfenntartást biztosító tulajdonságai sérülnek: csökken a változatosság, a fák koreloszlása közel azonossá válik és egyre kevesebb fafaj alkotja az erdőket. Mindez együttvéve megváltoztatja a tájat, feldarabolja az élőhelyeket és életközösségeket, növeli az eróziót, elmozdítja a patakmedreket és elpusztítja a ritka állat- és növényfajok otthonát.
Az egész Kárpátokban felelőtlen erdőgazdálkodás zajlik, még az egyes nemzeti parki területeken és különböző fokú védelem alatt álló védett erdőkben is. Összességében a Kárpátoknak legfeljebb 3,5%-a olyan terület, ahol egyáltalán nem lehet fákat kivágni és nem alakíthatnak ki új erdészeti utakat sem. Ennek a számnak azonban sokkal nagyobbnak kéne lennie, különösen akkor, ha az Európai Unió el akarja érni a Biodiverzitás Stratégiájában kitűzött célt, miszerint a szárazföldi és vízzel borított területek 10%-a fokozottan védett terület lesz 2030-ra. Nincs idő várni, hisz óránként több mint 4 hektárnyi erdőt veszítünk el a fakitermelés miatt a Kárpátokban.
A mostani ütemben a 2000-es években még meglévő erdőborítottság 20%-a el fog tűnni 2050-re. Elsőként azokat a nem védett, öreg erdőket vágják ki, amelyek fontosak lennének a rosszabb állapotú élőhelyek helyreállításához és létfontosságú élőhelyei számos veszélyeztetett fajnak. Egy emberi élet hossza sem lesz elég arra, hogy az érintett területeken visszaállítsák azokat az összetett erdei életközösségeket, amelyek most elpusztulnak.
Eddig minden védelmi intézkedés – a fokozottan védett erdőrezervátumokat és teljesen beavatkozásmentes érinthetetetlen zónákat kivéve – kudarcot vallott. Egyik sem tudta megállítani a gyorsuló erdőirtást. A régóta várt Natura 2000 hálózat sem jelentetett védelmet, még a Kárpátok EU-tagországaiban sem, sőt nemcsak hogy a fakitermelést nem állította meg, de a fajokra nehezedő egyéb antropogén terhelést sem tudta enyhíteni. A Greenpeace Kárpátok-jelentése az elmúlt két évtized felelőtlen erdőirtását mutatja be, és feltérképezi azokat a megoldásokat, amelyekkel meg lehetne állítani a pusztítást, és meg lehetne gyorsítani a sérülékeny életközösségek gyógyulását, amelyektől mi is függünk. Ennek érdekében a Greenpeace felszólítja az Európai Bizottságot és a nemzeti hatóságokat, hogy sürgősen dolgozzanak ki egy nemzetközi cselekvési tervet és tegyenek mellé elegendő uniós pénzügyi forrást is, hogy a természetvédelem és a helyi közösségek jóléte fontosabbá váljon, mint a kizsákmányoló erdőgazdálkodás.
A természet válságban van – nemcsak Európában, hanem világszerte. Ha nem védjük meg az olyan területeket, mint a Kárpátok, és eltűnik a biológiai sokféleségük, akkor a klímaválság következményei még súlyosabbak lesznek. Lehetőséget kell adnunk a természetnek a gyógyulásra és a megújulásra. Az európai vezetők feladata, hogy megtegyék az első lépéseket: meg kell tiltaniuk a felelőtlen fakitermelést a Kárpátok erdeiben és tízéves moratóriumot kell elrendelni az új erdészeti utak létesítésére. Ezután lehet létrehozni a régióban azoknak az érintetlen területeknek a hálózatát, amelyek mindenféle emberi beavatkozástól mentesek.
A fentiek megvalósítása Magyarországon is alapvető cél kell hogy legyen. A mi felelősségünk is, hogy megmentsük a Kárpátok erdeit, hisz az Északi-középhegység a Kárpátok része. A felelőtlen fakitermelés, amire a Greenpeace jelentése rávilágít, nálunk is általánossá vált: az erdeink tele vannak tarra vágott foltokkal. Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol még a fokozottan védett területeken is gazdasági célú fakitermelés zajlik. Ezt tovább súlyosbítja a kormány augusztusban kiadott tűzifarendelete, ami fellazította a fakitermelés természetvédelmi korlátozásait, és még most is érvényben van. A Kárpátok erdeinek megmentése a mi ügyünk is. A küszöbön álló ökológiai összeomlás és a klímaválság minket, magyar embereket és a gyermekeinket is fenyeget. A magyar kormánynak ezért mindent el kell követnie, hogy a rombolás helyett óvja és védje az erdeinket és a minket is fenntartó élővilágot!
Védjük meg a Kárpátok erdeit, Európa vadvilágának utolsó menedékét. Állj ki azért, hogy betiltsák a felelőtlen fakitermelést és az új erdészeti utak létesítését a Kárpátok erdeiben!