A Budapesti Környezeti Program 2017-2021 (BKP 2021) a Főváros környezetvédelemmel kapcsolatos négyéves terveit ismerteti. Első lépésként helyzetfelmérést tesz fővárosi környezetünk állapotáról, a budapesti levegő-, víz- és talajminőségről, zöldterületeink állapotáról, hulladék- és energiagazdálkodásunkról, valamint közlekedésünkről. Ezt követően a felismert problémákra vázol fel megoldási lehetőségeket az adott területeken. Üdvözöljük, hogy a Főváros megbízásából készült program szerzői őszintén leírják a Budapesten tapasztalható visszásságokat, mivel ez elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy valódi megoldások születhessenek.
Annak érdekében, hogy a fővárosunk következő 4 évét meghatározó környezetvédelmi program valóban a város zöldülését hozza, a Greenpeace Magyarország az alábbiakban összegyűjtötte javaslatait, melyek biztosítanák, hogy 2021-re Budapest egy élhetőbb és egészségesebb várossá váljon.
1. Új közparkok és közkertek kellenek Budapestre
A BKP 2021 reálisan mutatja be a jelenlegi helyzetet és a városi zöldterületekkel kapcsolatos trendeket. Külön értéke, hogy röviden, de hangsúlyosan foglalkozik egy gyakran elfeledett ténnyel: Budapest nagy biodiverzitású helyen alakult ki, és ebből a sokféleségből mára is sok megmaradt. Az anyagban ugyanakkor hangsúlyosabb lehetne, hogy a város belsejének zöldfelületi rendszerére sokkal kevésbé lehetünk büszkék. A zöldfelület-intenzitás 1990 és 2010 között 4%-kal csökkent, ennek a csökkenésnek legnagyobb része 2000 és 2010 között következett be. A 14 négyzetméter/fő átlagos zöldterületi index önmagában nem tragikus, de egészségvédelmi szempontból kiemelendő, hogy a város belsejében nem áll rendelkezésre elegendő közpark és közkert a lakosság számára. Javasoljuk, hogy Budapest 100 év után újra létesítsen új közparkokat és közkerteket, valamint a főváros átmeneti zónájában kezdődjenek meg újabb városi nagyparkok, illetve lakóterületi közkertek kijelölési, terveztetési, előfásítási lépései; a belső városrészekben pedig a közműhelyzet rendezésével teremtsék meg a fásíthatóság feltételeit.
2. Felelős gazdára, városi tájépítészre van szüksége Budapestnek
A 20. oldalon az elemzők nagyon helyesen tárják fel azt a problémát, hogy Budapesten a zöldfelületek tulajdonosa és kezelője sok esetben elválik egymástól, ami megnehezíti a zöldfelületekkel való hatékony gazdálkodást. Erre megoldásként javasoljuk, hogy a fővárosnak legyen a zöldfelületekkel stratégiai szinten is foglalkozó városi tájépítésze. E szakember feladata lenne, hogy végrehajtsa a zöldfelületi reformot, továbbá a fejlesztési döntéseknél érdemben beleszóljon a meglévő és tervezett zöldfelületi elemek alakulásába, legyen kezdeményezője új zöldterületek kialakításának, valamint felügyelje azt, hogy a közmű-, út-, közlekedési, építészeti fejlesztések, ideiglenes területfelhasználások, ad hoc fesztiválok, városi sportversenyhelyszínek ne tegyék tönkre a meglévő zöldfelületi értékeket, illetve a zöldfelületek használatából befolyó bevétel a zöldfelületek fenntartására és fejlesztésére fordítódjék.
3. Számon kérhető programra, részletes végrehajtási tervre van szükség
A Budapesti Környezetvédelmi Program 4.2.1. pontban (35. oldal) és további munkarészekben kifejtett zöldterületi elképzeléseit a Greenpeace Magyarország jónak látja. Azonban elengedhetetlen, hogy az elképzelésekhez számon kérhető végrehajtási terv társuljon projektekre lebontott feladatokkal, ütemezésekkel, felelősségi körökkel, anyagi forrásokkal. Ezzel, illetve a végrehajtás ellenőrzési módszerének kidolgozásával Budapest Környezetvédelmi Programjának egésze, ezen belül a zöldfelületi program is nagyon sokat erősödne. A Környezetvédelmi Programban meghatározott általános célokat csak akkor lehet végrehajtani, ha 4 éves periódusoknál hosszabb időszakra történik a tervezés felelős, forrás és cselekvési terv hozzárendelésével. Ezért javasoljuk, hogy a Környezetvédelmi Programot egészítsék ki felelősökkel, forrásokkal, cselekvési pontokra lebontott, 4 évente ellenőrizhető listával, mely a mérföldköveket is pontosan megjelöli. Javasoljuk továbbá, hogy a következő ciklusban Budapest készítse elő az Európa Zöld Fővárosa pályázatát, amelyet benyújthat a ciklus végére. A pályázatból a főváros csak profitálhatna, ugyanis olyan ösztönző pontok szerepelnek a programban, amelyek abban az esetben is segítenék a város zöldfelület-fejlesztését, ha a pályázatból végül nem Budapest kerülne ki nyertesen.
4. Pozitív szabályozási elemek szükségesek
A zöldmezős kompenzációs eszközök, a zöldinfrastruktúra fejlesztési alap létrehozása, a tulajdonrendezés, az állami beruházások zöldfelületi szempontú átgondolása, a fasorok jogszabályi védelme, a biológiai sokféleség megőrzése, a közterületi faállomány megújítása mind-mind támogatandó. A Greenpeace Magyarország a zöldfelületek védelmét célzó kiáltványában és szakmai javaslatcsomagjában is foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Ám a fentiekre is igaz, hogy kizárólag akkor valósíthatóak meg, ha biztosított az erős szakmai irányítás, és a kijelölt városi tájépítész a program megvalósítására jogkörökkel járó felhatalmazást kap. Mindezek érdekében szükségesnek tartjuk, hogy támogatást kapjanak a környezeti szempontból értékes fejlesztések és a magánszemélyek általi kezdeményezések, továbbá településrendezési szerződés keretében koordinálják a fejlesztőket, és biztosítsanak számukra ajánlatcsomagokat.
5. Zöldtetők adhatnának védelmet a hőszigetek ellen
A Greenpeace Magyarország hiányolja a BKP 2021 programból a fővárosi zöldtetők gyarapításának szükségességét, pedig ez fontos eszköze lehetne a városi hőszigetek elleni küzdelemnek. A zöldtetők vízvisszatartó képességük révén csökkentenék a csatornák terhelését, temperálnák a lakásokat, növelnék a páratartalmat, télen-nyáron természetes hőszigetelőként működnének, ezáltal csökkenne a lakások energiafogyasztása. Létesítésük költséges, ám az extenzív tetők fenntartása már kevésbé az. Javasoljuk, hogy a főváros építésügyi szabályozásába építse be a zöldtetők létrehozásának szükségességét, ezáltal ösztönözze elterjedésüket. Természetesen ez nem történhet a meglévő talajkapcsolatos zöldfelületek kárára. Az új építésű, lapos vagy közel lapos tetős épületeknél lehet előírni kötelező létesítésüket, illetve a szintterületi engedmények segíthetik a zöldtetők elterjedését. Javasoljuk azon német városok (pl. Stuttgart, München, Berlin) szabályozásának áttekintését, ahol egy évtized alatt komoly eredményeket értek el a városökológia szempontjából jelentős zöldtetők kialakítása terén.
6. A meglévő zöldterületeknek szigorú védelmet kell biztosítani
A zöldfelületi programnak része kell legyen a meglévő zöldterületek generális védelme, más célra való felhasználásuk korlátozása, tilalma is. Ma már olyan fázisba jutott a fővárosi zöldterület-hálózat, hogy több parkot és közkertet semmilyen beépítés kedvéért sem áldozhatunk fel. Javasoljuk, hogy a BKP 2021 programban kapjon helyet a meglévő zöldterületeink, zöldfelületben gazdag közintézményi kertjeink és városképi jelentőségű fasoraink védelméről szóló konkrét javaslat. Javasoljuk, hogy a közparki és közkerti területeket ne lehessen más célra átminősíteni, aláépíteni, területükön a kialakult beépítési arányt növelni.
7. A lakosságot be kell vonni a tervezésbe
A fővárosnak a jelentős zöldfelületi programok esetén általános gyakorlattá kellene szélesítenie az érintettek korai bevonását a tervezési programba. Ezzel sok későbbi félresikerült fejlesztést és lakossági tiltakozást el lehetne kerülni, és valóban a valós igényeknek megfelelő fejlesztések jöhetnének létre. Épp ezért javasoljuk, hogy a programban kapjon helyet a lakosság bevonását megcélzó konkrét keretrendszer, mely a helyi lakosságot érintő zöldfelületekkel kapcsolatos minden nagy változásnál és fejlesztésnél biztosítékot ad arra, hogy a lakosság elmondhassa véleményét. Fontosnak tartjuk, hogy az érintettek véleményét a megvalósítás során a beruházásokba valóban be is építsék. Erre lehetőséget adnak a közösségi, bevonó, participatív tervezési elemek, melyek pozitív, követendő hazai példája a 8. kerületi Teleki tér vagy a 13. kerületi Országbíró sétány (Angyalzöld projekt) közösségi tervezése. Részletes javaslatainkról háttéranyagunk 5. pontjában írtunk. A nem részvételi tervezés politikai és gazdasági ára néhány jelenlegi projektnél is számszerűsíthetően nyomon követhető (pl. Liget Budapest projekt). Ezért javasoljuk, hogy a 100 millió Ft beruházási érték feletti közparki és közkerti összes fejlesztés csak a részvételi tervezés és az érintettek korai bevonásán alapuló tervezési program alapján történhessen meg, a bekerülési érték minimum 1, maximum 3%-át pedig az érintettek bevonására, fórumaira, a közvélemény megkérdezésére, kutatására fordítsák a főváros összes ilyen projektjében.
8. A szennyezett területek sürgős felszámolására van szükség
A kármentesítési programban prioritást kell, hogy kapjon a lakott területeket és a vízbázisokat veszélyeztető szennyezések felszámolása. A Cséry-telep és az Óbudai Gázgyár kármentesítésén túl fontos, hogy a Fővárosi Önkormányzat ösztönözze a felelősségi körébe tartozó összes szennyezett terület kármentesítését, valamint a kármentesítésekhez anyagilag is járuljon hozzá. Ennek érdekében elengedhetetlen a veszélyes szennyezések szisztematikus felkutatása, melyhez szakmai és anyagi erőforrásokat is kell rendelni. Kiemelt feladat továbbá azon területek megtisztításának előmozdítása, mely szennyezések felszámolására a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kért ajánlatot 2014-ben (2014/S 163-292314), de aztán források híján a felszámolásra végül nem került sor. A Budapesti Vegyiművek volt Illatos úti és Kén utcai telephelye alatt például igen jelentős, a „B” szennyezettségi határértékeket akár 5 nagyságrenddel meghaladó mértékű rákkeltőanyag-szennyezettség található a talajban és a talajvízben. A volt Naplás-bányák területére a korábbi évekből megmaradt szennyezés mellett az elmúlt években is került veszélyes hulladék. Azt várjuk a döntéshozóktól, hogy tegyenek meg mindent az illegális veszélyeshulladék-lerakók felszámolására, és kövessenek el mindent, hogy megakadályozzák újabbak kialakulását. Illegális lerakók esetén szükség van a nyomozati munka ösztönzésére, valamint általánosságban a „szennyező fizet” elv érvényesítésére.
9. Levegőminőség: csökkenteni kell a légszennyezést
Az emberi egészséget károsító részecske-légszennyezés forrásait sürgősen és hatékonyan szabályozni kell. Felvilágosító kampányra és szankciók bevezetésére van szükség a kályhákban történő illegális hulladékégetés megszüntetése érdekében. Emellett hatósági eszközökkel fel kell lépni a lignitégetés és a nedves fa árusítása ellen. Annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű állampolgároknak ne kelljen a szennyezés és a hideg között választani, javasoljuk a szociális tűzifaprogram kiterjesztését azzal a megjegyzéssel, hogy ez a megoldás a tűzifa porszennyezése miatt csak szükségintézkedésként fogadható el. Előnyben kell részesíteni a hatékony és tiszta energiafelhasználásra vonatkozó intézkedéseket, támogatási programokat, és meg kell vizsgálni, miképpen lennének bevonhatók ezekbe a programokba a szociális alapú energiatámogatásban résztvevők.
A dízeljárművek légszennyezésének visszaszorítása érdekében vagy különadókkal vagy egyéb gazdasági intézkedésekkel kell korlátozni a részecskeszűrő nélküli dízel-, valamint a kétütemű járműveket (a robogókat is beleértve). A német környezetvédelmi zónák mintájára nem szabadna beengedni a városba az EURO 4 besorolásúnál rosszabb járműveket. Buszok esetén a gázüzemű járműveket kell elterjeszteni, a szennyező turistabuszokat azonnali hatállyal korlátozni kell. Szintén német mintára korlátozni szükséges a szennyező, elavult dunai hajókat is.
10. Az éghajlatváltozással összefüggő feladatok koordinációjára van szükség
A stratégiai jelentőségű dokumentumok esetében elvárható, hogy hosszabb távú vízióból induljanak ki, és ne pusztán már aktuális, előkészítés-megvalósítás alatt álló projektek felsorolására, illetve azok szükségességének igazolására szolgáljanak. A Környezeti Programnak – ahogy az ilyen természetű programoknak – az lesz a mércéje, hogy mi valósul meg belőle. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a BKP 2021 garanciákat is tartalmazzon a stratégia megvalósulására, amelyek mentén számon kérhető lesz a Környezeti Programban leírt tervek megvalósulása.
Üdvözöljük, hogy a program kiterjedten foglalkozik a klímaváltozás hatásaival, és hogy a kibocsátáscsökkentés szükségessége mellett az alkalmazkodással összefüggő feladatoknak is nagy figyelmet szentel. Ennek ellenére az 52. oldalon leírt megfogalmazást – „a településtervezésnek (mind a fejlesztés, mind a rendezés tekintetében) fel kell készülnie a klímaváltozás kihívásainak kezelésére, a hatékony alkalmazkodás érdekében megfelelő várospolitikai eszközöket kell kialakítania” – nem tartjuk elég konkrétnak. Hiányoznak a konkrét intézkedések, felelősségi körök, a végrehajtási keretrendszer. A programban csak a különböző részintézkedések találhatóak, de nem láthatóak garanciák arra nézve, hogy koordináltan foglalkoznának a kérdéssel. Erre pedig nagy szükség lenne, mert a klímaváltozás emberéleteket veszélyeztető, súlyos gazdasági károkat okozó, már most jelentkező probléma, és a klímaváltozás hatásai várhatóan még akkor is súlyosbodni fognak az évszázad végéig, ha a klímaváltozás elleni nemzetközi összefogás sikeres lesz. Ezért javasoljuk az intézményrendszeren belül egy külön szervezet létrehozását, amely a klímaváltozással kapcsolatos fővárosi tevékenységeket fogja össze.
11. Csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátást
A 2020-ra vállalt (2005. évi bázisértéken számított) legalább 21%-os CO₂-kibocsátáscsökkentési cél minimuma már közel teljesült (a jelenlegi CO₂-kibocsátás mintegy 19%-os csökkenési szintnek felel meg). Az épületekben, a távfűtés korszerűsítésében, a közlekedésben és a megújulóenergia-használatban rejlő óriási potenciál miatt meredekebb kibocsátáscsökkentési pálya is elérhető lenne. Javasoljuk a további kibocsátáscsökkentési potenciál vizsgálatát, számszerűsítését, valamint a nemzetközi vállalásoktól független, ambiciózus célok kitűzését 2021-ig.
12. Városökológiai jelentőségű zöldfelületet
A klímaváltozás okozta hatások csökkentése érdekében kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az adaptációs stratégiában is fordítsanak figyelmet a közterek kialakítására és megőrzésére, melyek enyhítik a lakosság hőérzetét a hőhullámok idején. Az árnyékolás, a növényzet, a víz együttes alkalmazásával hűvösebb mikroklímájú köztereket kell létrehozni. Javasoljuk, hogy rendeljenek garanciákat a Programban leírt tervek (meglévő zöldfelületek megőrzése, karbantartása, újak létrehozása, a szilárd burkolatú területek csökkentése stb.) megvalósulásához.
13. Energetikai, éghajlatváltozási szemléletformálást kell nyújtani a lakosságnak
Fontos lenne, hogy a Főváros – bár a kerületekhez képest korlátozott kapcsolata van a lakossággal – ne pusztán a cégein keresztül vegyen részt a megújulókkal, energiahatékonysággal, éghajlatváltozással kapcsolatos tájékoztatásban, szemléletformálásban. Javasoljuk a Városházán belül egy információs pont létrehozását, amely tájékoztatást adna a főváros és intézményei energetikai és éghajlatváltozási szemléletformálással kapcsolatos terveiről, a végzett tevékenységekről és eredményekről, továbbá a pályázati lehetőségekről és egyéb kezdeményezésekről.
14. A fővárosi épületek energetikai felújítására van szükség
Javasoljuk, hogy az energiahatékonyság javítása, a megújulók alkalmazása a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában, illetve kezelésében lévő épületekre is terjedjen ki. Az épületek energetikai felújítása (energiahatékonysági és -takarékossági intézkedések, illetve a megújulók alkalmazása) a szemléletformálás terén is megfelelő eszköz lehet: a felújított, megújulókat alkalmazó (pl. napelem, napkollektor) épületekben a kifüggesztett energiatanúsítvány mellett valós idejű információs táblák tájékoztathatnának az épület aktuális megújulóenergia-termeléséről, a felújítással megtakarított CO₂-mennyiségről (mint például a Bajor Környezetvédemi Minisztérium épületében). Különös jelentőséggel bírnak ezen a téren azok az intézmények, amelyek közvetlenül szolgálják ki a lakosságot.
15. Támogatni kell a közösségi megújulós kezdeményezéseket
Javasoljuk, hogy kapcsolják össze a megújuló energiaforrások arányának növelésére (33. oldal), illetve a barnamezős területek funkcióváltására, megújítására (39. oldal) irányuló szándékokat. A Főváros a közösségi, megújulóenergia-termelésre létrehozott szerveződések ösztönzőjeként, támogatójaként léphetne fel azzal, hogy a saját kezelésében lévő, arra alkalmas barnamezős területeket átadja megújulóenergia-termelésre, a nem a kezelésében lévő területeknél pedig felajánlja a folyamatok facilitálását.
16. Profilbővítés a távhőnél
A távhőrendszerek felújítása során a további fosszilisenergiahordozó-felhasználás csökkentése érdekében meg kell vizsgálni a megújulók további (HUHA-II.-n felüli) alkalmazásának, az azokra való áttérésnek a lehetőségét. A Főtáv az elszivárgó ügyfelek, a csökkenő energiafelhasználás okozta csökkenő bevételei ellensúlyozására új szolgáltatásokkal bővítheti profilját: például a távhőszolgáltatásból kilépő és a megújulók alkalmazására áttérő lakóépületek rendszereinek üzemeltetésével, karbantartásával, valamint épületenergetikai tanácsadással. Ezen felül meg kell vizsgálni a megújulók terjedése nyújtotta lehetőségeket is, amely a hagyományos energetikai cégeknek is kínál terjeszkedési, transzformációs esélyeket. Példa erre a dán Dong Energy, amely korábban fosszilis energiahordozók kitermelésével és kereskedésével foglalkozott, mára azonban teljes zöld fordulatot hajtott végre.