A forgatókönyv szerint a század közepére akár 88%-os kibocsátás-csökkentést is elérhetünk Magyarországon az 1990-es szinthez képest, ha az energiahatékonyság és a megújuló energia technológiái mellett tesszük le a voksunkat.Az Energia[Forradalom] öt fő alapelven alapszik:
Az Energia[Forradalom] öt fő alapelve a következő:
- megújuló energiára épülő, bizonyított megoldások alkalmazása, decentralizált energiarendszereken keresztül;
- a természeti korlátok figyelembe vétele az erőforrások és a kibocsátások tekintetében;
- a szennyező, nem fenntartható energiaforrások (atomenergia, illetve a CCS technológiát is alkalmazó szénenergia) fokozatos kivezetése;
- az erőforrásokhoz való hozzáférés igazságosabbá tétele;
- az emberi jólét növelése fosszilis energiahordozók használata nélkül.
A nukleáris és a megújuló technológiákkal való áramtermelés nem fér meg együtt, választanunk kell a két út között. A rugalmatlan, alaperőműként termelő atom- és szénerőművek mind gazdasági, mind technikai okokból ellehetetlenítik a tiszta, megújuló áramtermelés nagyarányú rendszerbe illesztését. 2012-ben, amikor még mindig tart a fukusimai atomkatasztrófa és Európa országai sorra távolodnak el az atomenergiától, a megújuló energia ágazata pedig óriási ütemben gyarapodik, itthon is rá kell térjünk arra a nem egyszerű, de lehetséges útra, amelyen haladva kiválthatjuk elöregedett és veszélyes paksi reaktorainkat és a fő szennyező szénerőműveket.
A Progresszív Energia[Forradalom] forgatókönyvének eredményei Magyarországra nézve:
- A jelenlegi óriási energiahatékonysági potenciál kiaknázása által primerenergia-igények a jelenlegi 1085 PJ/évről (2010) 796 PJ/év-re csökkenthetőek 2050-re, ami azt jelenti, hogy mintegy harmadával javíthatjuk energiahatékonyságunkat.
- A villamosenergia-ágazat válik a megújuló energiák úttörőjévé. 2050-re az áram körülbelül 78%-ban megújulókból fog származni. Az okos hálózatok bevetésével csökkenni fog az áramtermelés során keletkező felesleg, és kiegyensúlyozottabbá válik az energiaellátás.
- A hőtermelő szektorban a megújulók részesedése 2050-re 93%-ra emelkedik. A fosszilis tüzelőanyagokat egyre inkább kiszorítják a hatékonyabb, korszerű technológiák, különösen a fenntartható biomassza, a napkollektorok és a geotermikus energia.
- A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő (CHP) erőművek használatának terjedése szintén javítja az ellátási rendszer energiaátalakítási hatékonyságát, egyre nagyobb arányban megújulókat használva.
- A közlekedési szektor villamosításának aránya a végső energiafelhasználásban 2050-re eléri a 65%-ot. A teherszállításban fokozódik az átállás a közútról a vasútra.
- A megújuló energiaforrásokkal meghajtott elektromos járművek 2020-tól kezdve egyre nagyobb teret hódítanak. A bioüzemanyagok mennyiségét korlátozza a fenntartható nyersanyagok elérhetősége.
- 2050-re a primerenergia-igények 75%-át a megújuló energiaforrások fogják kielégíteni.
Gazdasági hatások és munkahelyteremtés
A Progresszív Energia[Forradalom] alapján hosszú távon kifizetődőbb lesz az energiahatékonyság és a megújuló energiák felé haladnunk, hiszen így válhatunk teljesen függetlenné az energiaellátásban. A kezdeti beruházások költségei ráadásul sokszorosan megtérülnek majd, mivel a megújulóknak nincsen szükségük üzemanyagokra (ellentétben a hagyományos energiatermelési módokkal). Az energiahatékonysághoz és a megújuló energiákhoz kapcsolódó beruházások ráadásul rengeteg új, zöld munkahelyet is teremtenek. A gazdaság tehát már akár rövid és középtávon is bővülést élvezhet, ha a tisztább megoldásokat választjuk.