Kövesd a Greenpeace Magyarország munkáját!
Legtöbben valószínűleg soha nem fogunk eljutni az Északi-sarkvidékre. Ez a távoli vidék mégis hatással van a mindennapjainkra úgy, hogy valószínűleg nem is tudunk róla.
Megállítottuk a Shellt, és perre vittük a norvégiai sarkvidéki olajfúrásokat
A sarkvidék megmentéséért folyó küzdelemben óriási győzelmet arattunk 2015-ben, amikor 7,5 millió ember összefogásának ereje megállította a Shellt. De nem a Shell az egyetlen, aki sarkvidéki olajat akar! A BP, a Rosznyeft, a Gazprom és a norvég állam tulajdonában lévő Statoil mind elszántan versengenek a sarkvidéki olaj- és földgázkitermelésért. A Greenpeace és a norvég Natur og Ungdom be is perelte a norvég államot a sarkvidéki olajfúrások engedélyezése miatt. A történelmi jelentőségű perhez te is csatlakozhatsz!
A Jeges-tenger mindaddig nincs bizonságban a klímaváltozás hatásaitól és az olajfúrásoktól, míg hosszú távú védelmet nem kap. Az Északi-sarkvidéket mindörökre olaj- és gázkitermeléstől védett övezetté kell nyilvánítani. (Ehhez hasonló védelemre példa a Déli-sarkvidéket védő Antarktisz-egyezmény 1991-es környezetvédelmi jegyzőkönyve.)
Olvadó sarki jég = fokozódó klímaválság
Az Északi-sarkvidék kritikus szerepet játszik Földünk hőmérsékletének és éghajlati rendszerének szabályozásában. Hogyan? A sarkvidéki jégtakaró hűti a bolygónkat azáltal, hogy visszaveri a napsugárzást. A klímaválság miatt azonban emelkedik a hőmérséklet – a bolygó átlagos felmelegedésénél sokkal gyorsabb ütemben –, ezért a sarkvidéki jég egyre jobban olvad. A jég helyén maradó, sötétebb talaj- és vízfelszín pedig nem visszaveri a napfényt, hanem elnyeli azt. A folyamat tehát egy gyorsuló ördögi kör. Ahogy bolygónk melegszik, úgy a jég egyre intenzívebben olvad.
A jégtakaró olvadása miatt a sarkvidék napról napra vonzóbb célpont az olajvállalatoknak, mivel a terület ásványkincsei hozzáférhetőbbé váltak. Azoknak az olajválallatoknak, akik nagy erőkkel készülnek a sarkvidéki fúrásokra, óriási felelősségük van a klímaváltozásban. Azzal, hogy több olajat akarnak felszínre hozni, tovább súlyosbítják a felmelegedést.
Emberek a sarkvidéken
Az Északi-sarkvidék veszélyeztetése azt a 4 millió embert is veszélybe sodorja, akik a szűkebben vett Északi-sarkvidék lakói. A sarkvidéken több mint negyven különböző etnikai és kultúrájú csoport él. Ahogy változnak az idők, úgy változik az életmódjuk, változnak az általuk beszélt nyelvek, és megváltozik a föld is, amit őseiktől örököltek. Az itt élő közösségek azonban még ma is teljes egészében a természeti környezetüktől függnek. Évszázadok óta ez biztosítja élelmüket és minden más erőforrást is, amelyek az életben maradásukhoz szükségesek. Amikor egy nemzet elveszíti a jogát arra, hogy saját élelmét előállíthassa, az mindannyiunkat érint. Az északi-sarkvidéki olajkitermelés az ott élő embereket tekintve egyenlő lenne egy humanitárius katasztrófával.
Páratlan vadvilág
Az Északi-sarkvidék olyan különleges állatok otthona, melyek nagy része sehol máshol nem fordul elő a világon. A Jeges-tengerben bálnák, fókák, rozmárok és narválok élnek, a szárazföldön pedig jegesmedvék, sarki rókák, rénszarvasok és pézsmatulkok, melyek mindannyian veszélybe kerültek. Túlélésük a tengert borító jégtakarótól függ. Alóluk azonban a szó szoros ételmében kicsúszik a talaj, illetve a jég.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a jegesmedvék 100 éven belül eltűnhetnek a Föld színéről, ha nem teszünk azonnali lépéseket a megmentésükért.
A sarkvidéki vadvilág megmentésének legbiztosabb módja az, ha ott tartjuk a fosszilis tüzelőanyagokat, ahol vannak: a Föld mélyén. A világ összes kormányának és vállalatának meg kell tiltani a sarkvidék ásványkincseinek kitermelését.