Lakóépületek alatti szennyezés Soroksáron

Oldal - december 12, 2016
Rákkeltő vegyületek, robbanásveszélyes vegyszerek, nehézfémek és növényvédő szerek maradványai (pl. DDT) vannak a talajban, valamint egy lakóépület alatti pincében. A terület elsősorban a nem megfelelő vegyszer- és hulladéktárolás miatt szennyeződött. Előfordult, hogy az itt tevékenykedő kisiparos a kertbe ásott gödrökbe öntötte a feleslegessé váló vegyszereket. Halála után nem szállították el maradéktalanul az összes vegyi anyagot. A vegyszerek tárolására szolgáló pince eltemetődött, majd később az ott tárolt vegyi anyagok robbanása miatt a felszínre került.

 

Alapadatok


A szennyezett terület helye:
1238 Budapest, Soroksár, Grassalkovich út 3., illetve az Ékes utca 11. sz. alatti területek

Iparág: vegyipar

 

Írd alá a petíciót: Méregmentes Magyarországot!

Fotók a helyszínről

https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/albums/72157673346810964

Milyen szennyeződés van a területen?

Rákkeltő vegyületek (klórfenolok, dioxinok, policiklikus aromás szénhidrogének), robbanásveszélyes vegyszerek (pikrinsav), nehézfémek és növényvédő szerek maradványai (DDT, atrazin) vannak a talajban, valamint egy lakóépület alatti pincében. A terület elsősorban a nem megfelelő vegyszer- és hulladéktárolás miatt szennyeződött. Előfordult, hogy az itt tevékenykedő kisiparos a kertbe ásott gödrökbe öntötte a feleslegessé váló vegyszereket. Halála után nem szállították el maradéktalanul az összes vegyi anyagot. A vegyszerek tárolására szolgáló pince eltemetődött, majd később az ott tárolt vegyi anyagok robbanása miatt a felszínre került.

Milyen hatásai lehetnek ennek a környezetre és a környéken lakókra?

A területen jelenleg nem él senki, ám a szomszédos ingatlanok lakói ki vannak téve ezen káros anyagokkal szennyezett talaj porának. Egy korábbi lakónál jóindulatú agyalapimirigy- és mellékvese-daganat jelentkezett, illetve egy gyermeknél ekcéma. Az összefüggés a betegségek és a szennyeződés között egyelőre nem bizonyított.

Mik a tennivalók, és mennyire sürgős a beavatkozás?

  • El kell végezni a szennyező anyagok lehatárolását a talajban.
  • A lehatárolás után a szennyezett talajt el kell távolítani, majd ártalmatlanítani. A lakóépületeket valószínűleg el kell bontani, a keletkező bontási hulladékot pedig, mivel veszélyes hulladék, szintén ártalmatlanítani kell (kb. 550 tonna).
  • A kialakult munkagödröket igazoltan tiszta talajjal kell feltölteni.

A szennyezés története

A területet 1957-től 1979-ig, haláláig Wilhelm Gyula vegyész kisiparos használta. A talaj már az ő tevékenysége során is szennyeződött, halála után pedig a nem szakszerűen tárolt vegyszerek a környezetbe kerültek.

1987-ben a XX. Kerületi Tanács megbízta a Rejuvena GMK-t, hogy gyűjtse össze és szállítsa el a veszélyes anyagokat.

1988-ban a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat nehézfém-vizsgálatokat végzett és megállapította, hogy a talaj a felszín közelében fémekkel (ólom, nikkel, cink, réz) szennyezett. Javasolta az érintett területen a talaj felső 50 cm-es rétegének eltávolítását. Hasonló eredményekre jutott egy későbbi vizsgálat is, amelyet az Atlasz Kisszövetkezet végzett 1993-ban.

A terület még ugyanabban az évben,  1993-ban egy magánszemély, Fekete László Gyula tulajdonába került azzal a feltétellel, hogy a javasolt mentesítési munkálatokat elvégzi. A kármentesítés a rendelkezésre álló dokumentáció szerint meg is történt.

A Nemzeti Környezetügyi Intézet (NEKI) által készített „Tényfeltárási záródokumentáció és beavatkozási terv” szerint: „Az adásvételi szerződésben rögzítésre került, hogy a vevő kötelezettséget vállal a szennyezés – termőföldcserével történő – felszámolására, ami a Felügyelőség által is elfogadott dokumentáció alapján megtörtént.” [1]

10 év múlva, 2003-ban Fekete László Gyula eladta az ingatlant az Olimpia Kft.-nek. A cég két, egyenként háromlakásos társasház építésére kért és kapott építési engedélyt az önkormányzattól, melyeket fel is épített.

2010. június 18-án, majd 21-én a társasház lakói egy-egy robbanást észleltek. A robbanás hatására felszínre került egy régi pince, melyből lyukas hordók és vegyszeres üvegek kerültek elő. A pince a lakóépület alatt is folytatódott, ezért az épületet életveszélyesnek minősítették. Jelenleg mindkét társasház üresen áll.

A robbanást követő felmérések szerint a talaj helyenként 4,5 m mélységig rákkeltő anyagokkal (klórfenolok, dioxinok, policiklusos aromás szénhidrogének), valamint növényvédő szerekkel (DDT, atrazin) szennyezett, a talajvízben pedig triazint találtak. A robbanást a szintén kimutatott pikrinsav, régebbi nevén TNP okozta,  amely egy TNT-hez hasonló robbanóanyag.

A robbanások után a soroksári önkormányzat határozatban kötelezte a lakókat arra, hogy készíttessenek szakértői szakvéleményt és szüntessék meg az életveszélyes állapotot. Nem sokkal később az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség is eljárást  kezdeményezett a lakók ellen illegális hulladéklerakás miatt.  Ennek jogosságát a lakók vitatják, hiszen ők abban a hiszemben költöztek be, hogy a területet megtisztították, a megtisztítást pedig a Környezetvédelmi Felügyelőség elfogadta. A lakók ezért pert indítottak az állam, az önkormányzat, a korábbi tulajdonos, az építtető és a kivitelező ellen. Összefoglalónk írásakor, 2016 őszén még nem zárultak le a perek, és a szennyezés sem szűnt meg.

A kormány 2017 elején komoly sajtóvisszhang, civil nyomás, és Baranyi Krisztina, az Együtt politikusának fellépését követően határozott arról, hogy a lakókat állami forrásból valamelyest kártalanítják, a szennyezett területet pedig megtisztítják.

Főbb szennyezők

  • Klórfenolok: vegyipari alapanyagok, például a növényvédőszer-gyártásban.
  • Dioxinok: nagyon kis mennyiségben is rákkeltő, hormonrendszert károsító anyagok, klórozott műanyagok égésekor is keletkeznek.
  • Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH): a csoportba több mint száz különböző vegyület tartozik. Ebből az öt-tíz leggyakrabban előfordulót vizsgálják rendszeresen.  Vannak közöttük immunkárosító, rákkeltő és géneket károsító anyagok.
  • DDT:1968 óta tiltott, nem lebomló, emberben felhalmozódó rovarirtó szer. Magzatkárosító, valamint összefüggésbe hozták rákos megbetegedésekkel és terméketlenséggel.
  • Atrazin: betiltott gyomirtó, hormonrendszert károsító hatással.
  • Pikrinsav: kevéssé stabil robbanóanyag.
  • Triazin: vegyipari, például gyomirtó gyártási alapanyag; önállóan is gyógyszer, gyomirtó.
  • Nehézfémek: különböző fémek, eltérő kockázatokkal. A higany például sejt- és idegméreg, gátolja egyes enzimek működését.

Vonatkozó határértékek

További információ a szennyező anyagokról és a szennyezés mértékéről

(Bálint Analitika Kft. 2010-es mérése alapján – a NEKI Tényfeltárásából)

Talajban

  • Dioxin – a felszínközeli rétegben (0-0,5 m) a határérték 100-szorosát meghaladó, mélyebben (0,5-1,0 m) a határérték 300-400-szorosát meghaladó szennyeződés.
  • PAH – 1,5 m mélységig határérték feletti szennyeződés (helyenként 30-szoros).
  • Klórfenolok – 1,5 m mélységig határérték feletti szennyeződés (helyenként 170-szeres).
  • Higany – helyenként 13,6-szoros határérték-túllépés.

Talajvízben

Jelentős határérték-túllépés nincs.

Volt-e dokumentumokkal igazolható kármentesítés?

  • 1994-ben a talaj felső 50 cm-es rétegét elszállíttatta az akkori tulajdonos.
  • 2011-ben a Felügyelőség elszállíttatott 20 m3 talajt és 2 m3 sittet, valamint vegyszeres üvegeket.

Hatósági egyéb mérési eredmények

  • Bálint Analitika Kft., 2014. [1]

Milyen hatósági intézkedések voltak?

  • A NEKI tényfeltárást és beavatkozási tervet készített 2014-ben. [1]
  • A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség még ugyanebben az évben, 2014 júliusában kötelezte a NEKI-t (amelynek utódja a Herman Ottó Intézet része) a tényfeltárás folytatására [2], valamint arra, hogy talajkitermeléssel akadályozza meg a szennyezés továbbterjedését, mértékét pedig csökkentse a határérték alá. Az intézetnek kármentesítési monitoringtervet is le kellett volna adnia 2015. augusztus 31-ig. Az előírt kármentesítési feladatok azonban nem teljesültek.
  • A kormány 2017 elején határozott arról, hogy gondoskodnak a volt lakók lakhatási feltételeiről, valamint tényfeltárást és beavatkozási tervet készítenek 80 millió forintból a központi költségvetés terhére. A határozat azt is rögzíti, hogy a kármentesítési beavatkozást az Országos Környezeti Kármentesítési Program keretében 2018. január 30-i hatállyal megkezdik.

Bevonódott-e az ügybe helyi vagy országos civil szervezet?

Az érintett lakosok jogi eszközökkel és minden felmerülő lehetőséget kihasználva próbálják elérni, hogy megtisztítsák a területet, hiszen a lakásokat abban a hiszemben vették meg, hogy ott szennyezés már nincs. Tudomásuk volt arról, hogy a területen talajcserét végeztek, valamint a hatóság jóvá is hagyta a kármentesítést.

 

Hivatkozások

[1] Budapest, Grassalkovich u. 3. sz. alatti ingatlan, Tényfeltárási záródokumetáció és beavatkozási terv, Nemzeti Környezetügyi Intézet (NEKI), 2014. április

[2] A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség határozata a tényfeltárás folytatására való kötelezésről, 2014. július 9.

Néhány, az üggyel kapcsolatban megjelent cikk

Kategóriák