Greenpeace-aktivisták a kishantosi földárverés épületének tetején – Kérdések és válaszok

Hatalmas, 25 méteres „Földrablás” feliratot festettek a kishantosi földek árveréseinek helyet adó épület tetejére Székesfehérváron, és egy „El a kezekkel Kishantostól!” feliratú óriási transzparenst lógatnak le az árverés termének ablakába. Az aktivisták az egyik árverés termébe is bejutottak, ahol asztalokhoz és egy radiátorhoz láncolták magukat. A tetőn lévő aktivisták később egy óriási, „El a kezekkel Kishantostól!” feliratú transzparenssel ereszkedtek az ablakok elé, ahonnan folyamatosan hangosbeszélővel akadályozták az árverés lefolytatását. Két délutáni licitet ezért a szervezőknek át kellett helyezniük egy másik terembe, ahol behúzott függönyök és zárt ajtók mögött tartották meg az árveréseket.

Vízbázisú, biológiailag lebomló festéket, amely néhány hét elteltével eltűnik, és a környezetbe jutva sem okoz semmilyen kárt.

A magyar állam olyan kishantosi földeket árusít ki, amelyekkel kapcsolatban jelenleg is több per zajlik a bíróságokon. Sőt egy nagyon fontos, jogerős ítélet már meg is született arról, hogy a bíróságnak újra meg kell vizsgálnia az NFA által a kishantosi földekre kiírt korábbi földbérleti pályázatok jogszerűségét. Véleményünk szerint amíg ezek a perek nem zárultak le, és a bíróság nem hoz végső döntést az egész eddigi eljárás törvényességéről, addig nem lehetne árverésre bocsátani Kishantos földjeit.

A Greenpeace-nek környezetvédő szervezetként egyik legfontosabb küldetése, hogy támogassa a fenntartható, egészséges, vegyszermentes, ökológiai mezőgazdaság terjedését.

Kishantos a magyar ökológiai gazdálkodás egyik legjelentősebb itthoni példája, egyik szimbóluma. Nemcsak a gyakorlatban bizonyítja, hogy a szántóföldi ökológiai gazdálkodás működik, hanem oktatja is azt. Kishantos méltán lett a kormány által elfogadott, jelenleg is érvényben lévő Darányi Ignác vidékstratégiában is említett jó példa. Az állam feladata az ökológiai földművelés terjesztése lenne, nem az ellehetetlenítése. A Greenpeace ezért 2013 óta folyamatosan támogatja Kishantos harcát az igazságért.

2013 óta többek között: felhívtuk a széles nyilvánosság figyelmét Kishantos ügyére; a Greenpeace védjegyének számító, jogkövető, békés demonstrációkat, közösségi eseményeket, rendezvényeket tartottunk, jogi segítséggel támogattuk Kishantost, és több szervezet összefogásában petíciót indítottunk, melyhez több mint 300 civil szervezet és 25 000 magánszemély csatlakozott.

Az események teljes idővonalát lásd a greenpeace.hu/kishantos oldalon.

A Greenpeace elítéli a szándékosan siettetett, valós társadalmi egyeztetés nélkül megindított állami földeladásokat. Értékelésünk szerint az állami földkiárusítás bebetonozza a sokszor tisztességtelen földbérleti pályázatokon földhöz jutott bérlőket, és ezzel talán örökre elveszi a lehetőséget a kis helyi gazdák elől. Ráadásul nem garantálja a Natura 2000-es területek természeti értékeinek megőrzését sem, és tovább rontja az ökológiai gazdálkodás amúgy is kritikus helyzetét. Elvárjuk, hogy a kormány vegye komolyan saját mezőgazdasági stratégiáit, és állítsa le a földeladásokat. Bővebben lásd korábbi sajtóközleményünket.

A nemzetközi hírű Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Magyarország legnagyobb alapterületű, 452 hektárnyi biogazdasága. Kishantos 21 éven át termelt vegyszermentesen az ország egyik legértékesebb földjén, és másfél évtizede – Magyarországon egyetlenként – ingyenes elméleti és gyakorlati oktatással is segíti az ökológiai gazdálkodás elterjedését.

Kishantos nem véletlenül vált a magyar biogazdálkodás szimbólumává. Hiszen nekik Kishantosnak köszönhetően Magyarországon egyre többen juthatunk egészséges, a szervezetet és a természetet nem károsító élelmiszerekhez.

Kishantos a gazdálkodáshoz a magyar államtól bérelt szántóföldet, egészen 2013-ig. Mindenki megdöbbenésére azonban a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) ekkor úgy döntött, hogy hiába a társadalmi hasznosság és a nemzetközi ismertség, nem hosszabbítja meg újra Kishantos bérleti jogát, hanem a földeket egy vitatott, jogsértő pályázat során másoknak ítélte. Kishantos a döntést bíróságon támadta meg, számos más kapcsolódó perrel együtt ezek tárgyalásai jelenleg is zajlanak.

Az ügyben érintett 452 hektáros terület mindig is a Magyar Állam tulajdonában állt. Az állami földek mint közvagyon kezelése a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) feladata.

Egy államnak elemi érdeke, hogy egy jól működő, a természet és az emberek egészségét szolgáló biogazdaság működését minden erejével támogassa. Minden rációval szembe megy, hogy 21 évnyi zavartalan működés után 2013-ban az NFA úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg újra Kishantos bérleti jogát, hanem egy vitatott, jogsértő pályázat során szétszabdalta, és másoknak ítélte a földeket.

A pályázati kiírás tartalmát a Greenpeace és a kishantosiak is kifogásolták, mivel az nem tartalmazta a további biogazdálkodás kikötését. A pályázat eredményhirdetését követően a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ jogorvoslattal élt a pályáztatás módja ellen. A földművelésügyi tárca által „helyieknek” és „gazdáknak” minősített „új bérlők” között bálásruha-kereskedők és építési vállalkozók is vannak.

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ azóta a mintagazdaság újraindításán dolgozik. Emellett továbbra is zajlanak a birtokvédelmi perek. Kishantos emellett az NFA egész pályázati eljárásának jogszabálysértő volta miatt, és hűtlen kezelés tárgyában is pert indított.

A földművelésügyi tárca által „helyieknek” és „gazdáknak” minősített „új bérlők” között bálásruha-kereskedők és építési vállalkozók is vannak.

Jogerős bírósági ítélet támasztja alá, hogy Kishantos mindig minden fizetési kötelezettségnek eleget tett. A Kishantos elmaradt bérleti díjairól szóló félrevezető állítás forrása az (akkori nevén) Vidékfejlesztési Minisztérium volt.

A Kúria 2015. november 25-én harmadfokon jogerős ítéletben mondta ki: a Vidékfejlesztési Minisztérium megsértette a Kishantosi Nonprofit Kft. jó hírnévhez fűződő jogát. Dr. Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár félrevezette a magyar közvéleményt Kishantos ügyében, mert Kishantosnak soha nem volt bérletidíj-elmaradása; nem igaz, hogy megkárosította az államot; nem igaz, hogy fejlesztéseket vállalt, amit nem teljesített.

A Kúria harmadfokon is megerősítette, helyben hagyta a Fővárosi Ítélőtábla döntését, amelyben a minisztériumot a további jogsértéstől másodfokon jogerősen eltiltotta, és elégtétel adására kötelezte; ezt – jóval az előírt határidőn túl – teljesítették.

Maga a központ épülete és a körülötte lévő néhány hektár Kishantos tulajdona, tehát ezt nem vehették el tőlük. De az oktatóközpont az ökológiai mintagazdaság bevételeiből működött, ezért a gazdaság elvesztésével a népfőiskola működése is veszélybe került. A kiesett bevételeket új tevékenységek beindításával próbálják pótolni: képzéseket, rendezvényeket szerveznek, illetve a megmaradt egyhektárnyi területen termelnek zöldségeket.

Kishantos 21 éven át bio módon termelt egészséges élelmiszert, a legszigorúbb BioSuisse minősítésnek megfelelően. Nem szennyezte a talajt, a levegőt, a vizeket, nem pusztította az élővilágot. Az „új bérlők” károkozásai – a műtrágyázás, a vegyszeres permetezés stb. – miatt a minősítés újbóli elnyerése hosszú évek szívós munkájával lesz csak elérhető. Ám Kishantos egyszer már felépült: a biogazdaság tagjai készen állnak arra, hogy újraépítsék.

A kormány idén novemberben kezdte meg 380 ezer hektárnyi, állami vagyonban lévő értékes termőföld kiárusítását. Ezek voltak az állam utolsó termőföldjei: ezeken kívül már csak erdők, tavak, nemzeti parki földek és egyes honvédségi területek maradnak állami tulajdonban. Így a vidékfejlesztés egyik fontos kormányzati eszköze szűnik meg.

A Greenpeace elítéli a szándékosan siettetett állami földeladásokat. Ezek ugyanis:
- Tovább rontják az ökológiai gazdálkodás amúgy is kritikus helyzetét.
- Natura 2000-es területeket is érintenek, ezért veszélyeztetik a természetvédelmi területek állapotát.
- Megfosztják a kis- és családi gazdálkodókat a földhöz jutás valódi esélyétől.
- A társadalmi egyeztetés teljes hiányában indultak meg; az átláthatóság és a nyilvánosság védelme pedig a földárveréseken sem garantált.

Bővebben lásd korábbi sajtóközleményünket.

A Greenpeace már októberben felszólította a kormányt, hogy állítson le minden földeladással kapcsolatos előkészületet, valamint:
- Vegye komolyan a saját terveit: a gyakorlatban valósítsa meg mind a Darányi Ignác Terv – A Nemzeti Vidékstratégia (2014-2020), mind az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére alkotott saját stratégiáját.
- Garantálja a Natura 2000-es területek megfelelő természetvédelmi kezelése szempontjából legbiztonságosabb gazdálkodást.
- Biztosítsa a társadalmi részvételt a döntéshozatalban, hiszen a magyar vidék jövőjére nézve végzetes lehet, hogy egy ekkora horderejű döntést ilyen elhamarkodva, és az érintettek kizárásával hoztak meg.
Októberi állásfoglalásunkat a kormánynak is elküldtük, november 23-án pedig a magyar vidék szimbolikus eltemetésével demonstráltunk a Földművelésügyi Minisztérium előtt.