Kérdések és válaszok

A szavazáshoz elsődlegesen a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi fejlesztésének kérdéseiről készült Összehasonlító szakértői értékelés állt rendelkezésre, mely a Duna-parti és a Nánási út–Királyok útjára tervezett mobilgát nyomvonalait hasonlította össze. Előbbi nyomvonaltervei máig nem ismertek, sőt a nyilatkozatok alapján máig nem véglegesek. Az utóbbi nyomvonal 55 oldalas megvalósíthatósági tanulmánya csak néhány napja került nyilvánosságra.

Az összehasonlító tanulmány több ponton hiányos, és a tanulmány szerzői is elismerik, hogy a két nyomvonalváltozat kidolgozottsági szintje teljesen más (egyikük máig nem nyilvános, illetve nem végleges), ezért valójában nem összehasonlíthatóak.

Mindezek tükrében az összehasonlító tanulmány alapján nem lehet felelős döntést hozni.

Az összehasonlító tanulmány több ponton hiányos. Nem vizsgálja a különböző nyomvonalak eltérő árvízi biztonságát Óbuda lakóterületei vonatkozásában, pedig a Csillaghegyi-öblözetben élők számára ez a legfontosabb kérdés. A tanulmány emellett nem tartalmazza árvíz esetén a felkészülési idők összehasonlítását, a településszabályozási környezet összevetését, a kártalanítási kérdések vizsgálatát vagy a parton és a Nánási út–Királyok útján választott műszaki megoldás kockázatainak (hidraulikus talajtörés, statikai állékonyság) vizsgálatát, nem tárja fel a haváriaeseteket, nem fejti ki részletesen a költségeket és nem ismerteti a természetvédelmi kérdéseket. A tanulmánynak nincs továbbá műszaki tervnek minősíthető munkarésze, nincsenek nyomvonal-tervek és alternatíváik, minta-keresztszelvények, hossz-szelvények, helyszínrajz, amelyek egyértelművé tennék a beavatkozások mélységét és tervezett műszaki részleteket.

A tanulmány szerzői nem szakértői számos olyan területnek, melyekben szakértőként nyilvánulnak meg. A tanulmányt két geotechnikai szakember jegyzi, azonban az anyag 60 szempontot vizsgál, amelyből mindössze 22 szempont esetén van a geotechnikai szakértőknek kompetenciája. A tanulmány által vizsgált további 38 szempont olyan út- és közműépítési, zöldfelületi, környezetvédelmi, természetvédelmi, társadalmi, urbanisztikai, gazdasági, biztosítási, jogi kérdésekben nyilvánítanak véleményt, amelyeket illetően sem tervezői, sem szakértői szinten nem nevezhetők kompetensnek a geotechnikai szakemberek.

Semmi sem bizonyítja, hogy a parti nyomvonal biztonságosabb lenne, mint egy védmű a Nánási út-Királyok útján. Az összehasonlító tanulmány nem vizsgálta a parti nyomvonalat az árvízi biztonság szempontjából, és nem tartalmaz kockázatelemzést a parti nyomvonalra.

A parti mobilgát ökológiai, természetvédelmi, rekreációs és urbanisztikai szempontból káros. A kijelölt nyomvonal koncepcióterv szerinti 12 méteres sávjában minden fát ki kéne vágni, a víz felől pedig az alapozást védő partvédelmet kéne kiépíteni a gát sérülékenysége és az előirányzott mélyépítési munkák miatt. Így a partközeli vegetáció legalább fele, a tervező szerint sem végleges fafelmérés szerint 600-900 db parti fa, és a kavicsos föveny tetemes része visszafordíthatatlanul eltűnne, a kialakult sétány mentén a későbbi növénytelepítés is lehetetlenné válna. Így Budapest egyik utolsó természetközeli Duna-partja szűnne meg.

Az összehasonlító tanulmány nem tér ki arra, hogy az árvízvédelmi falas megoldás jelenleg is komoly műszaki problémákkal küzd pontosan a talajrétegzettségi viszonyok miatt, amelyeket nem sikerült eddig orvosolni. A 2016-os terveket készítő Keviterv-Akva pontosan ezért állt el a tervezés folytatásától, ez pedig alapvetően hatással van az árvízi biztonságra. A 2016-os terv az alapozást vasbeton résfallal kívánta megoldani, amely azonban ennek tetemes mélysége, ebből fakadó óriási súlya és a teherhordó kiscelli agyagrétegre való lekötetlensége miatt magában hordozta a hidraulikus talajtörés lehetőségét.

A tanulmány ennek ellenére továbbra is opcióként tekint a megoldásra. A mostani 2017-es FCSM–Tér-Team tervek ezt a résfalat acél szádfallal váltanák ki, amely azonban az őt érő háttér víznyomás miatt nem lesz síktartó (kimozdulhat), az átnedvesedett kavicsrétegben késpengeként megsüllyedhet, így a szádfal és a vasbeton alapgerenda csatlakozásánál az egész szerkezet elmozdulhat, ami hatalmas biztonsági kockázatot jelent. A szádfal és a vasbeton alapgerenda összeépítése a mobilfalas technológiában mindenképpen kísérletinek tekinthető, ezért felelőtlenség ezt 3 km-es hosszúságban először kipróbálni. A problémára egy jóval megnyugtatóbb megoldást kéne találni, mielőtt bármelyik nyomvonalon megkezdődne az árvízvédelmi fal megépítése, mivel a tanulmány mindkét nyomvonalra a fent leírt műszaki megoldást vizsgálja.

Az Országos Vízügyi Tudományos Tanács 2014-es műszaki összehasonlítása biztonságosabbnak minősítette a Nánási út–Királyok úti védelmet, mint a partit, mert az a jeges ár, uszadéktalálat, magasabb fekvés, parttól való nagyobb távolság miatt védhetőbb pozícióban van.

A jelenlegi összehasonlító tanulmány alapján a parti mobilgát olcsóbb, de ezek az összegek nem részletezettek. Jelenleg 18 milliárd forintra kalkulálják a parti és 25 milliárd forintra a Nánási úti nyomvonalat úgy, hogy az utóbbira semmilyen részletesebb műszaki terv nem készült. A korábbi összehasonlítás (2013-as Erbo-plan anyagok) ezzel szemben – még közműkiváltással együtt is – csupán 8 milliárd forintra taksálta a Nánási úti változatot. Három év alatt ez az összeg 25 milliárd forintra nőtt, amit még az 1 méterrel magasabb mértékadó árvízszint sem indokol.

A nyilvánosságra hozott Nánási út–Királyok útjára tervezett mobilgátra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányból kiderül, hogy a Nánási út–Királyok úti nyomvonalra kalkulált 15 milliárd forint + áfa értéket egy 35%-os projektirányítási tényezővel felszorozták. Ez teljesen megmagyarázatlan és indokolatlan, hiszen így a költségeknek csupán 38%-a műszaki létesítmények megvalósítása, a további 62% a rárakodó egyéb költségek (lebonyolítás + áfa).

Nem világos, hogy a partrendezés, közművesítés költségei milyen mértékben számolódtak be egyik vagy másik nyomvonal költségvetés-kalkulációjába, továbbá az alapozási mélységek is bizonytalanok. Mindez arra enged következtetni, hogy a két változat bekerülési költségei valójában sokkal közelebb állhatnak egymáshoz.

A 2005-ös Thesis-Konstruktőr-tanulmány még a Nánási út–Királyok útja menti gát költségét jóval alacsonyabbra (2,8 milliárd Ft) becsülte, míg a part menti gát költségét 4,6 milliárd Ft-ra, amely jobban megfelel annak a ténynek, hogy a Nánási út–Királyok útja mentén alacsonyabb gátat kell építeni. A most kihozott 7 milliárd forintos különbözet a parti gát javára tehát számos kérdést felvet, jelen formájában azért elfogadhatatlan becslés.

A parti mobilgát részlegesen elpusztítaná a kerületi városrendezési és építési szabályzatban (ÓBVSZ) védett (őshonos puhafás fehérnyáras-fehérfüzes ártéri galériaerdőket) őshonos fűz-nyár ártéri erdőket.

A Nánási út–Királyok útján jelentős számban találhatóak invazív gyomfajok, mint az ezüst juhar, akác, zöld juhar, bálványfa. Ezek a földgáton magzottak fel annak következtében, hogy a Fővárosi Csatornázási Művek elmulasztotta a földgát karbantartását. Árvízvédelmi művön fát telepíteni tilos, a felnőtt fák a gát állékonyságát veszélyeztetik.

A Nánási út–Királyok útján és a védőtávolsággal érintett hullámtéri előkertekben emellett honos juharok, hársak, tölgyek, és egzóta kertészeti fajok, pl. platánok, jegenyenyárak, japánakácok találhatóak. Ezek közül a platánok fővárosi védelmet élveznek, ám mivel az utca nyugati oldalán állnak, ezért kívül esnek a 10 méteres védőtávolságon.

A parti sáv tehát természetközeli, az invazív fajok aránya csekély, közülük csupán a zöld juhar van jelen az állományban. A két terület zöldfelületi és ökológiai értéke tehát jelentősen eltér, a parti sokkal értékesebb, mely természetvédelmi szempontból megőrzendő.

A jelenlegi összehasonlító tanulmány mindkét esetben közel azonos, 700 körüli fa kivágását prognosztizálja, amely nem megalapozott adat.

Az összehasonlító tanulmány szerzői szerint a parti gát kialakítása 6-900 fát érintene, azonban a fafelmérés még az ő véleményük szerint sem ért véget. A korábbi tervek 1500 fa kivágásával számoltak hasonló nyomvonalon. Egyelőre nem tisztázott, mi történne a mintegy 800 db fát számláló északi limány területén.

A Nánási út–Királyok útja nyomvonal esetében a tanulmány 716 db kivágandó fával számol. Azonban ha a nyugati oldalon helyezik el a gátat, elég lenne jóval kevesebb, 310 db fát kivágni, melyek többsége a jelenlegi gát oldalából invazív módon nőtt bálványfák, akácok, ezüst- és zöld juharok (nem a keleti oldalon található platánfák, melyekkel az összehasonlító tanulmány számol).

A civilek saját felméréseik és a korábbi tervek alapján a parti változat esetében 1500 fa kivágásával számolnak (+300 fa a Nánási út–Királyok útján, az elbontott korábbi töltés területén), míg a Nánási út–Királyok úti változat esetén kb. 400 fa kivágását tekintik reálisnak. Ebben az esetben a part érintetlen marad.

A közvetlen Duna menti kavicsos sáv a Duna változó vízdinamikájának köszönhetően számos Natura 2000- jelölőfaj élettere, ívóhelye, halbölcsője, vízimadarak táplálkozóhelye. A kavicságy csigák, és a sokáig kipusztultnak hitt dunavirág lárváinak élőhelye. A parton a WWF Magyarország sikeres hazai visszatelepítési programjának köszönhetően újra megjelent a hód is. 2013-ban a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a partszakaszt fővárosi védelemre alkalmasnak minősítette.

A hullámtérben jelenleg 40 db eredetileg is lakóépületnek épült épület, sporttelepek, néhány szálloda és több száz üdülőingatlan található. A telkek 30%-a lakatlan vagy beépítetlen. A 2001 után épült lakóparkokat, valamint a vállalati üdülők, szállók zömét úgy tervezték, hogy lábakon állnak, illetve az árvízszint fölé töltötték fel a telkeket. Ezek ma is védettnek minősülnek az árvizekkel szemben.

Ahol viszont úgy alakították ki a földszintet, hogy az eltért a szabályoktól, vagy régen épült, ott az elöntésveszély folyamatos. A szabálytalanul épített épületek esetében az elöntés anyagi kockázatával a tulajdonosnak kell szembenéznie, a két világháború között szabályosan épült 40 db lakóingatlant azonban jog szerint megilleti a közpénzen megvalósított egyedi védelem.

Számos alternatív megoldás lehetséges. A rendezett, közel egy szintbe hozott parti sétányon elképzelhető olyan időszakosan felállított, alapozás nélküli tömlősgát védelem, amelyet a Margitszigeten a szakemberek már sikerrel vetettek be 2013-ban. Ez a megoldás az árvizek zömétől képes a hullámtéri ingatlanokat is megvédeni, egyetlen fa kivágásával sem jár, csak a mértékadóhoz közeli, extrém magas, elvben 100 évenként egyszeri elöntést képtelen megakadályozni.

A már magasparttal kialakított lakóparkokat és a lábakon álló ingatlanokat jelenleg nagyon magas árvízszint esetében sem fenyegeti elöntés.

A hullámtéri telkeket telken belül létesített nyúlgátakkal, vagy a kerítés helyén létesített árvízvédelmi falakkal is védeni lehet, amely nem helyettesítheti az elsőrendű védvonalat a Nánási út–Királyok útján. A be nem épült, hasznosítatlan, átalakításra váró telkek, ingatlanok esetében a földszinti helyiségek egyedi árvízálló, árvízkapukkal kialakított kialakítása, a lábakra helyezés, a lebegő szerkezetek alkalmazása, a telken belüli feltöltés, magaspart kialakítása mind-mind létező opciók, amelyeket az építési szabályok jelenleg is megengednek. Ezekben az esetekben viszont a költségviselő teljes mértékben a beruházó kell, hogy legyen.

A két világháború között szabályosan, lakóingatlanként épült házcsoport esetében a különleges státuszú tömb egyedi védelme vagy az ingatlantulajdonosok kisajátítással történő kártalanítása a Főváros felelőssége. Mérlegelés és jövőkép kérdése, hogy a Főváros melyik variáció mellett dönt.

A part infrastruktúrája felújításra szorul, ezt azonban kizárólag az ártéri erdő és a többi természeti érték megtartásával lehet elvégezni. A költségeket fedezni lehet a Római-parton működő vendéglátóegységek, szállodák iparűzési adójából, valamint a befizetett üdülési illetékből. Mivel a Római-part kezelője a Főváros, előbbi a Fővárosi Önkormányzathoz, utóbbi a terület tulajdonosához, a III. kerülethez folyik be.