Földárverések: Kérdések és válaszok az Ángyán-tanulmány kapcsán

Budapest, 2016. április 7. – A Greenpeace szerint bebizonyosodott, hogy a 2015 őszén indított földárverések ténylegesen veszélyeztetik a magyar vidék jövőjét, az ott élő emberek megélhetését; megfosztják a kis- és családi gazdálkodókat a földhöz jutás valódi esélyétől; és tovább rontják az ökológiai gazdálkodás amúgy is kritikus helyzetét. A ma bemutatott Ángyán-jelentés tényekkel támasztotta alá, miként lettek a földárverések igazi vesztesei Fejér megyében a helyi kis- és családi gazdálkodók.
A földeladásokról általában  
  • Mi köze van a földeladásoknak a környezetvédelemhez?

    A mezőgazdaság nemcsak mindannyiunk alapvető élelmezése miatt, hanem környezetvédelmi szempontból is kulcsfontosságú ágazat. Az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának feléért a jelenlegi, hibás élelemiszer-előállítási rendszer a felelős. A jelenlegi ipari mezőgazdaságban használt technológiák, többek között a mérgező vegyszerek miatt a vadon élő növény- és állatfajok 20-30%-a veszélyeztetetté vált, és a termőnövényeket beporzó rovarok száma is rohamosan csökken.

  • Mi a baj az ipari mezőgazdasággal?

    A jelenlegi ipari mezőgazdasági módszerekkel számtalan alapvető környezeti, természeti és egészségügyi probléma van. Jellemző példa erre a különféle mérgező vegyszerek nagy mennyiségben való használata. Ezek hosszú távon megmaradhatnak a talajban, vizeinkben, és felhalmozódhatnak a vadon élő állatok szervezetében is, elpusztítva, megbetegítve őket. A rovarölő szerek pedig elpusztítják, drasztikusan csökkentik a legtöbb madárfaj táplálékforrásait. Ezért át kell térnünk a természettel együttműködő, helyi kis és családi gazdaságokra. A most zajló földrablás ezt lehetetleníti el.

  • Mi a baj a földeladásokkal?

    A 2015 őszén elindított állami földkiárusítás tönkreteszi a magyar vidéket: bebetonozza a sokszor tisztességtelen földbérleti pályázatokon földhöz jutott bérlőket, és ezzel talán örökre elveszi a lehetőséget a kis helyi gazdák elől. Ráadásul nem garantálja a Natura 2000-es területek természeti értékeinek megőrzését sem, és tovább rontja az ökológiai gazdálkodás amúgy is kritikus helyzetét.

    Mindezek tetejében az állami földek eladása szándékosan siettetve, és valós társadalmi egyeztetés nélkül indult el. A Greenpeace mindezeket az aggályokat már 2015 októberében, még a földeladások megkezdése előtt jelezte.

Az Ángyán-tanulmányról   Mi a megoldás a Greenpeace szerint?  
  • Miért támogatja a Greenpeace a földeladás leállítását célzó népszavazást?

    Eddig a földárverések első és második köre történt meg. Nem lehet tudni, hogy meddig fog tartani az állami földvagyon, a közvagyon eladása. Ennek leállítására indult a népszavazási kezdeményezés. Álláspontunk szerint az állami földek eladásának megakadályozása az egész társadalom közös érdeke. Ugyanis a kormány által siettetett módon, valós társadalmi egyeztetések nélkül elindított földárverések:
    • veszélyeztetik a magyar vidék jövőjét, azt ott élő emberek megélhetését; ellehetetlenítik az ország élelmiszer-ellátását válsághelyzet esetén;
    • megfosztják a kis- és családi gazdálkodókat a földhöz jutás valódi esélyétől;
    • nagymértékű közvagyon sorsáról szóló döntések, melyek a társadalmi egyeztetés és átláthatóság teljes hiányában zajlanak;
    • tovább rontják az ökológiai gazdálkodás amúgy is kritikus helyzetét.

    Mi és számos más szervezet ezért arra bátorítjuk az állampolgárokat, hogy éljenek demokratikus jogaikkal, és segítsék aláírásukkal, hogy összegyűljön a népszavazás kiírásához szükséges 200 000 támogató aláírás.

  • Mit tehetek átlagemberként, hogy megállítsuk a földeladásokat?

    Támogasd a népszavazási kezdeményezést, és menj el szavazni is. Bátran állj ki az igazságért, természeti erőforrásainkért, a közvagyonért.

  • Mit kellene tenni az állami földekkel, ha nem privatizáljuk őket?

    Az állami földek az összes magyar állampolgár közös tulajdonát képezik. Ezért ezeknek állami tulajdonban kellene maradniuk, és a társadalom egésze számára hasznos módon kéne hasznosítani őket, a környezeti, társadalmi és gazdazási szempontokat együttesen figyelembe véve. Például ezeken a területeken elő kell írni az ökológiai gazdálkodást, vagy az önkormányzatok számára felajánlani földterületeket közösségi, szociális funkciókra. A föld értékét növelni kell azzal, hogy vegyszermentes kezeléssel megőrzik a talaj egészségét, amely az egyik legfontosabb természeti erőforrásunk.

  • Miért gondolja a Greenpeace, hogy a helyi kis- és családi gazdaságoknak kéne földet szerezniük, szemben a nagyüzemi élelmiszer-termesztéssel?

    Nemcsak mi mondjuk, hanem az ENSZ-hez tartozó UNCTAD jelentése is. Helyben termelve, főleg helyi fogyasztásra, diverz rendszerrel több és jobb minőségű élelmet lehet előállítani, mint a konvencionális mezőgazdasági módszerekkel.