A Tatai Környezetvédelmi Zrt. a vörösiszap befedésére hivatkozva – amit több mint 20 éve nem fejez be – évek óta veszélyes hulladékok tömegét rakja le a Natura 2000 ökológiai hálózat részének számító Duna-part melletti területre. Az engedély szerint a VII-es kazettára évi 132 000 tonna veszélyes hulladék és 280 000 tonna nem veszélyes hulladék szállítható.
A cég a speciális hulladékkezelési módszereinek, „egyedi filozófiájának” köszönhetően a többszáz-féle beszállítható hulladékot összekeverik, „komposztálják”. Nem érthető, miként vélheti úgy akárki is, hogy például fémtartalmú ásványok, kőtörmelék, salakok, öntőmagok, zománcozási hulladékok, veszélyes anyagot tartalmazó építési és bontási hulladék, kavics, stb. együtt, keverve – akármilyen arányban is! – biológiailag hasznosíthatóak, és ennek következtében „mesterséges talaj” állítható elő belőlük. A cég azt állítja, hogy akár mezőgazdasági felhasználása is lehetne a komposztjuknak, még sincs információ ilyen jellegű felhasználásról. Különösen, hogy a „komposzt” megengedett toxikus elem tartalma több összetevőnél a talaj határérték tízszerese, higany esetében például hússzorosa.
A zöldek által felkért független osztrák hulladékgazdálkodási igazságügyi szakértő, Professzor Karl E. Lorber, a loebeni egyetem professzora szerint nem játszódnak le a komposztálódásra jellemző folyamatok a tározóban. A szakértő álláspontja szerint a több mint 160 féle veszélyes hulladék és egyéb hulladékok keverésével, majd a szigeteletlen tározóba való kihelyezésével a környezeti kockázat jelentősen nő.
Nyilvánvaló, hogy hosszú távon a tározóra lerakott toxikus anyagok is a talajvízbe, a környezetbe, esetleg a Dunába jutnak. A Greenpeace a Duna alacsony vízállása során mintákat vett a part melletti töltésekből. Az akkreditált laboratóriumban végzett mérések szerint a határértéket sokszorosan meghaladja az arzén és a molibdén mennyisége, melyek jellemzően a vörösiszap szennyezői. A toxikus arzén koncentrációja a megengedett 15 mg/kg helyett 324 mg/kg volt a part menti talajban.
Az eddigi események idővonala:
2016. 05. 12. Már egy teljes éve lejárt az engedélye az almásfüzitői veszélyeshulladék-tározónak, de egy jogi kiskapunak köszönhetően az tovább működhet. A Greenpeace a Legfőbb Ügyészséghez fordult, hogy megakadályozza a további veszélyeshulladék-szállítást Almásfüzitőre.
2015. 07. 30. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal első fokon elutasította az almásfüzitői vörösiszap-tározón tevékenykedő Tatai Környezetvédelmi Zrt. működési engedélyének meghosszabbítását
2015. 06. 18. Az Európai Bizottság új szintre emelte a Magyarország ellen korábban indított kötelezettségszegési eljárást Almásfüzitő ügyében. Magyarországnak két hónapja van megtenni a szükséges lépéseket, különben a Bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet.
2012. 05. 08. A Magyar Tudományos Akadémia szerint is súlyos veszélyt jelentenek az almásfüzitői tározók
2012. 01. 25. Brüsszelbe viszi az almásfüzitői tározók ügyét a Greenpeace / Az Európai Bizottsághoz fordultunk az almásfüzitői hetes vörösiszap-tározóban folyó tevékenységek miatt.
2012. 01. 18. Újabb jogi szakvélemény a Greenpeace mellett Almásfüzitő ügyében
2012. 01. 14. Dr. Bándi Gyula Jogi szakvéleménye a Tatai Környezetvédelmi Zrt. részére kiadott 392-6/2010. sz. egységes környezethasználati engedély és környezetvédelmi működési engedély kapcsán.
2012. 01. 09. Dr. Szabó Máté, alapvető jogok biztosának írt levelünk az almásfüzitői tározók ügyében
2012. 01. 06. Simon Gergely Greenpeace vegyianyag-szakértő cikke a Népszabadságban
2011. 12. 12. Válaszlevél Almásfüzitő polgármesterének a vörösiszap-tározók ügyében
2011. 12. 08. Perindítási indítvány a Győri Városi Ügyészségnek a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-vel szemben
2011. 11. 16. A Greenpeace levele Almásfüzitő polgármesterének
2011. 11. 12. Vay Márton és Droppa György válasza Szabó Gábor nyakig komposztban című HVG-ben megjelent cikkére
2011. 11. 14. Az Országos Környezetvédelmi Főfelügyelőség válasza környezeti kockázatok csökkentésére tett intézkedéséket firtató szeptember elejei kérdéseinkre
2011. 11. 08. Illés Zoltán környezeti államtitkár válaszolt levelünkre,
melyben jelzi, hogy az engedély kivizsgálását Fazekas miniszter úr kérésére megkezdték.
2011. 10. 26. A győri felügyelőség harmadszor is módosította az egyedi
szennyezettségi határértékek emeléséről szóló határozatát
2011. 10. 22. Beszélgetés Záray professzorral a Magyar Rádióban. (cikk)
2011. 10. 20. Illés Zoltán: "A Greenpeace-nek teljesen igaza van" (cikk)
2011. 10. 19. Greenpeace-aktivisták lezárták a győri Környezetvédelmi Felügyelőség épületét az almásfüzitői engedélyek miatt. A hatósági határértékek emelése nem szünteti meg a szennyezést.
2011.10.14. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség válasza a Greenpeace szeptember 8-ai levelére
2011. 09. 30. Dr. Fülöp Sándornak írt levelünk az almásfüzitői tározókban zajló tevékenységek kivizsgálásáról
2011. 09. 08-án és 09.09-én az alábbi levelet nemcsak az észak-dunántúli, hanem az összes hazai környezetvédelmi felügyelőségnek elküldtük Kolontár utáni változásokat kérdezve