{"id":10279,"date":"2023-03-08T08:08:52","date_gmt":"2023-03-08T07:08:52","guid":{"rendered":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/?p=10279"},"modified":"2023-03-08T08:08:54","modified_gmt":"2023-03-08T07:08:54","slug":"tortenelmi-megallapodas-szuletett-az-oceanok-vedelmeben","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/cikkek\/10279\/tortenelmi-megallapodas-szuletett-az-oceanok-vedelmeben\/","title":{"rendered":"T\u00f6rt\u00e9nelmi meg\u00e1llapod\u00e1s sz\u00fcletett az \u00f3ce\u00e1nok v\u00e9delm\u00e9ben"},"content":{"rendered":"\n

2023. m\u00e1rcius 4-\u00e9n a New-York-i ENSZ k\u00f6zpontban majdnem k\u00e9t \u00e9vtizedes k\u00fczdelem \u00e9s a c\u00e9legyenesben 38 \u00f3r\u00e1s maratoni t\u00e1rgyal\u00e1s ut\u00e1n megsz\u00fcletett az ENSZ \u00f3ce\u00e1nv\u00e9delmi egyezm\u00e9nye. Csaknem 200 nemzet vezet\u0151i meg\u00e1llapodtak arr\u00f3l, hogy 2030-ig a ny\u00edlt tengerek 30%-\u00e1t v\u00e9dett\u00e9 lehet nyilv\u00e1n\u00edtani. Ez az ar\u00e1ny a tud\u00f3sok szerint minim\u00e1lisan sz\u00fcks\u00e9ges ahhoz, hogy meg\u0151rizz\u00fck \u00e9s helyre\u00e1ll\u00edtsuk az \u00f3ce\u00e1nok \u00e9l\u0151vil\u00e1g\u00e1t, ami az\u00e9rt is l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa, mert a tengeri \u00e9l\u0151vil\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl nem maradhat fenn a sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00e9let sem.<\/strong><\/p>\n\n

\"\"
Fot\u00f3: POW \/ Greenpeace<\/figcaption><\/figure>\n\n

A Greenpeace \u00f3ce\u00e1nv\u00e9delmi kamp\u00e1ny\u00e1nak helysz\u00ednen l\u00e9v\u0151 munkat\u00e1rsa, Laura Meller elmondta: \u201eEz egy t\u00f6rt\u00e9nelmi nap a term\u00e9szetv\u00e9delemben, amely bizony\u00edtja, hogy m\u00e9g ebben a megosztott vil\u00e1gban is k\u00e9pesek vagyunk \u00f6sszefogni \u00e9s a term\u00e9szetv\u00e9delem, valamint az emberek \u00e9rdekei gy\u0151zelmet arathatnak a geopolitikai \u00e9rdekek felett. Ez okot ad a rem\u00e9nyre. Dics\u00e9ret illeti a nemzeteket, ami\u00e9rt kompromisszumokat kerestek, f\u00e9lretett\u00e9k a n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9seket \u00e9s olyan szerz\u0151d\u00e9st fogalmaztak meg, amellyel megmenthetj\u00fck az \u00f3ce\u00e1nokat, er\u0151s\u00edthetj\u00fck az \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1ssal szembeni ellen\u00e1ll\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00fcnket, \u00e9s biztos\u00edthatjuk emberek milli\u00e1rdjainak az \u00e9lelm\u00e9t \u00e9s meg\u00e9lhet\u00e9s\u00e9t.<\/em>\u201d<\/em> <\/em><\/p>\n\n

A munka java azonban m\u00e9g most k\u00f6vetkezik. Minden meg\u00e1llapod\u00e1s annyit \u00e9r, amennyit betartanak bel\u0151le, \u00fagyhogy most azon kell dolgoznunk, hogy ezt az egyezm\u00e9nyt val\u00f3ban v\u00e9grehajts\u00e1k. A k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9s, hogy a nemzetek min\u00e9l el\u0151bb ratifik\u00e1lj\u00e1k a szerz\u0151d\u00e9st \u00e9s elkezdj\u00e9k kijel\u00f6lni a v\u00e9dett ter\u00fcleteket, hogy ez\u00e1ltal megv\u00e9dhess\u00fck az \u00f3ce\u00e1nokat \u00e9s azok \u00e9l\u0151vil\u00e1g\u00e1t a k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra!<\/p>\n\n

\"\"<\/figure>\n\n

Mi\u00e9rt olyan fontos ez nek\u00fcnk itt Magyarorsz\u00e1gon, amikor nincs is tenger\u00fcnk? Az\u00e9rt, mert tengeri \u00e9l\u0151l\u00e9nyek n\u00e9lk\u00fcl nem maradhat fenn az \u00e9let a sz\u00e1razf\u00f6ld\u00f6n sem. A tengeri fitoplanktonok termelik a l\u00e9gk\u00f6ri oxig\u00e9n 50%-\u00e1t, \u00e9s a tengerek n\u00e9lk\u00fcl 50%-kal magasabb lenne a leveg\u0151ben a sz\u00e9n-dioxid mennyis\u00e9ge \u2013 azaz a F\u00f6ld lakhatatlan lenne. <\/p>\n\n

Az \u00f3ce\u00e1nok \u00e9l\u0151vil\u00e1ga \u00f3ri\u00e1si vesz\u00e9lyben van. A hal\u00e1llom\u00e1nyok 93%-a m\u00e1r t\u00falhal\u00e1szott, vagy annak a k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n \u00e1ll. <\/a>Ez azt jelenti, hogy a halak nem k\u00e9pesek olyan gyorsan szaporodni, hogy p\u00f3tolj\u00e1k a vesztes\u00e9get. Az \u00f6sszes ragadoz\u00f3hal, k\u00f6zt\u00fck a tonhalak, t\u0151kehalak \u00e1llom\u00e1nyainak nagy r\u00e9sz\u00e9t m\u00e1r lehal\u00e1szt\u00e1k, a k\u00e9k\u00fasz\u00f3j\u00fa tonhal k\u00f6zvetlen\u00fcl a kipusztul\u00e1s sz\u00e9l\u00e9re ker\u00fclt. A legpuszt\u00edt\u00f3bb hal\u00e1szati m\u00f3dszereket, a fen\u00e9kh\u00e1l\u00f3kat \u00e9s a \u201ehal\u00e1lf\u00fcgg\u00f6ny\u00f6knek\u201d is nevezett, majdnem l\u00e1thatatlan nejlon h\u00e1l\u00f3kat m\u00e9g mindig haszn\u00e1lj\u00e1k. A m\u0171anyag hullad\u00e9kok k\u00e9tszer akkora fel\u00fcleten bor\u00edtj\u00e1k a tengert, mint az USA ter\u00fclete. Mostanra 400 oxig\u00e9nhi\u00e1nyos \u201ehalott z\u00f3na\u201d<\/a> j\u00f6tt l\u00e9tre a tengereinkben az \u00e9l\u0151vil\u00e1g elpuszt\u00edt\u00e1sa \u00e9s a m\u0171tr\u00e1gy\u00e1k bemos\u00f3d\u00e1sa miatt.<\/p>\n\n

Mit tett a Greenpeace az \u00f3ce\u00e1nok megment\u00e9s\u00e9\u00e9rt?\u00a0<\/h3>\n\n

Ez\u00e9rt a meg\u00e1llapod\u00e1s\u00e9rt rengeteg ember \u00e9s sz\u00e1mos term\u00e9szetv\u00e9delmi szervezet \u2013 k\u00f6zt\u00fck a Greenpeace is \u2013 dolgozott \u00e9vtizedeken \u00e1t rend\u00fcletlen\u00fcl. Az els\u0151 olyan anyag, amit err\u0151l a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l \u00edrtunk, m\u00e9g 2005-ben k\u00e9sz\u00fclt. Az\u00f3ta az egyezm\u00e9ny sokf\u00e9le munkan\u00e9ven futott, de a l\u00e9nyeg ugyanaz maradt \u2013 sz\u00fcks\u00e9g van az \u00f3ce\u00e1nok v\u00e9delm\u00e9re! <\/p>\n\n

Az elm\u00falt \u00e9vekben, \u00e9vtizedekben haj\u00f3inkkal bej\u00e1rtuk a vil\u00e1got \u00e9s r\u00e9szletesen dokument\u00e1ltuk az \u00e9rt\u00e9kes tengeri \u00e9l\u0151vil\u00e1g \u00e9s a tengeri \u00e9l\u0151helyek pusztul\u00e1s\u00e1t, mik\u00f6zben kem\u00e9nyen szembesz\u00e1lltunk\u00a0 az \u00f3ce\u00e1nokra vesz\u00e9lyt jelent\u0151 ipar\u00e1gakkal, p\u00e9ld\u00e1ul a nagy\u00fczemi hal\u00e1szattal,\u00a0 a tengeri olajf\u00far\u00e1sokkal \u00e9s a m\u00e9lytengeri b\u00e1ny\u00e1szattal.<\/p>\n\n

\"\"<\/figure>\n\n

Felh\u00edvtuk az emberek figyelm\u00e9t a probl\u00e9m\u00e1kra \u00e9s glob\u00e1lis pet\u00edci\u00f3ban k\u00f6vetelt\u00fck a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3kt\u00f3l, hogy tegyenek hat\u00e1rozott l\u00e9p\u00e9seket az \u00f3ce\u00e1nok megment\u00e9s\u00e9\u00e9rt! A pet\u00edci\u00f3 \u00f6t \u00e9s f\u00e9lmilli\u00f3 al\u00e1\u00edr\u00f3ja k\u00f6z\u00f6tt sokan voltak Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l is. <\/p>\n\n

Biodiverzit\u00e1skamp\u00e1ny-felel\u0151s\u00fcnknek, dr. Rodics Katalinnak kor\u00e1bban fontos szerepe volt abban is, hogy az EU megreform\u00e1lta a hal\u00e1szati politik\u00e1j\u00e1t, \u00e9s ma m\u00e1r jobban t\u00e1mogatja az \u00f6kol\u00f3giai \u00e9s gazdas\u00e1gi szempontb\u00f3l egyar\u00e1nt fenntarthat\u00f3 hal\u00e1szatot. <\/p>\n\n

Tudj meg t\u00f6bbet a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l:<\/h3>\n\n