{"id":10810,"date":"2024-03-04T09:00:00","date_gmt":"2024-03-04T08:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/?p=10810"},"modified":"2024-03-04T13:10:19","modified_gmt":"2024-03-04T12:10:19","slug":"a-galapagos-szigetek-az-elo-pelda-arra-hogyan-vedhetjuk-meg-az-oceanokat","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/blog\/10810\/a-galapagos-szigetek-az-elo-pelda-arra-hogyan-vedhetjuk-meg-az-oceanokat\/","title":{"rendered":"A Gal\u00e1pagos-szigetek az \u00e9l\u0151 p\u00e9lda arra, hogyan v\u00e9dhetj\u00fck meg az \u00f3ce\u00e1nokat"},"content":{"rendered":"\n

A Greenpeace csapata febru\u00e1rban ism\u00e9t kihaj\u00f3zott a ny\u00edlt vizekre, hogy felt\u00e9rk\u00e9pezze a vil\u00e1g egyik legcsod\u00e1latosabb tengeri rezerv\u00e1tum\u00e1t. K\u00f6zel egy \u00e9vvel azut\u00e1n, hogy a vil\u00e1g nemzetei meg\u00e1llapodtak az \u00f3ce\u00e1nv\u00e9delmi egyezm\u00e9nyr\u0151l, az Arctic Sunrise nev\u0171 haj\u00f3nk a Gal\u00e1pagos-szigetekhez l\u00e1togatott, hogy bemutasson egy kiv\u00e1l\u00f3 p\u00e9ld\u00e1t arra, hogyan v\u00e9dhetj\u00fck meg sikeresen a tengerek \u00e9l\u0151vil\u00e1g\u00e1t.<\/strong><\/p>\n\n

\"K\u00e9pek
\u00a9 Markus Mauthe \/ Greenpeace<\/div><\/figcaption><\/figure>\n\n

A Gal\u00e1pagos-szigetek F\u00f6ld\u00fcnk mesebeli szeglete. Egy olyan k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9l\u0151hely, ahol \u00f3ri\u00e1si, \u0151sl\u00e9nyszer\u0171 tekn\u0151s\u00f6k bolyonganak \u00e9s egzotikus tengeri legu\u00e1nok mer\u00fclnek az \u00f3ce\u00e1nfen\u00e9kre \u00e9lelem\u00e9rt. Itt sz\u00fcletett meg az evol\u00faci\u00f3 elm\u00e9lete, \u00e9s ez a f\u00f6ldi paradicsom 2024-es haj\u00f3t\u00far\u00e1nk els\u0151 \u00e1llom\u00e1sa. <\/p>\n\n

Az\u00e9rt utaztunk el a Csendes-\u00f3ce\u00e1ni szigetcsoportra, hogy bemutassuk a Gal\u00e1pagosi Tengeri Rezerv\u00e1tum siker\u00e9t \u2212 az \u00f3ce\u00e1nok v\u00e9delm\u00e9nek egyik legjobb gyakorlati p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t. A mintegy 133 000 km2<\/sup>-nyi tengeri ter\u00fcletet az ecuadori korm\u00e1ny nyilv\u00e1n\u00edtotta v\u00e9dett\u00e9 1998-ban. <\/p>\n\n

Ez a rezerv\u00e1tum ad mened\u00e9ket t\u00f6bb ezer tengeri fajnak, p\u00e9ld\u00e1ul a hatalmas cetc\u00e1p\u00e1nak, a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges levestekn\u0151snek, a p\u00f6r\u00f6lyfej\u0171 c\u00e1p\u00e1nak \u00e9s a j\u00e1t\u00e9kos gal\u00e1pagosi medvef\u00f3k\u00e1knak. A tengerv\u00edz itt nem egyszer\u0171en csak k\u00e9k, hanem k\u00e1pr\u00e1zatosan sz\u00ednpomp\u00e1s a cs\u00e1sz\u00e1rhalak, papag\u00e1jhalak \u00e9s holdhalak t\u00f6megeit\u0151l.<\/p>\n\n

\"K\u00e9pek
\u00a9 Markus Mauthe \/ Greenpeace<\/div><\/figcaption><\/figure>\n\n

Az exped\u00edci\u00f3nk azonban nem mer\u00fcl ki a v\u00e9dett ter\u00fcletek megl\u00e1togat\u00e1s\u00e1ban. Utunk sor\u00e1n felt\u00e9rk\u00e9pez\u00fcnk  egy v\u00edz alatti \u201eszupersztr\u00e1d\u00e1t\u201d, amelyet rengeteg gal\u00e1pagosi r\u00e9gi\u00f3ban tal\u00e1lhat\u00f3 \u00e1llatfaj haszn\u00e1l v\u00e1ndorl\u00e1sra \u00e9s ez az \u00fatvonal a rezerv\u00e1tum hat\u00e1rain k\u00edv\u00fcl esik, ahol a hal\u00e1szhaj\u00f3k ipari m\u00e9rt\u00e9kben hal\u00e1sznak \u00e9s k\u00edm\u00e9letlen m\u00f3dszereikkel puszt\u00edtj\u00e1k az \u00e9l\u0151vil\u00e1got.<\/p>\n\n

\u00c9ppen ez\u00e9rt s\u00fcrg\u0151sen sz\u00fcks\u00e9g van a tengeri \u00e9l\u0151l\u00e9nyek v\u00e9delm\u00e9re ezen a v\u00edz alatti v\u00e1ndorl\u00e1si \u00fatvonalon is. Az \u00f3ce\u00e1ni szupersztr\u00e1da Ecuadorhoz, Kolumbi\u00e1hoz, Costa Ric\u00e1hoz \u00e9s Panam\u00e1hoz tartoz\u00f3 vizeken fut kereszt\u00fcl. Az \u00e9rintett korm\u00e1nyok m\u00e1r tettek ugyan n\u00e9h\u00e1ny konkr\u00e9t l\u00e9p\u00e9st part menti vizeik v\u00e9delm\u00e9re, de ez \u00f6nmag\u00e1ban nem el\u00e9g. A 2023-ban elfogadott \u00f3ce\u00e1nv\u00e9delmi egyezm\u00e9ny nyom\u00e1n most egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 lehet\u0151s\u00e9g\u00fcnk van arra, hogy megv\u00e9dj\u00fck a nemzetk\u00f6zi vizek leg\u00e9rt\u00e9kesebb ter\u00fcleteit is, \u00e9s elz\u00e1rjuk azt az ipari hal\u00e1szflott\u00e1k el\u0151l. <\/p>\n\n

Hogy megmutassuk, mennyire fontos az \u00faj v\u00e9dett ter\u00fcletek l\u00e9trehoz\u00e1sa, a fed\u00e9lzeten vel\u00fcnk utaz\u00f3 tud\u00f3sok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kutat\u00e1sokat fognak v\u00e9gezni, p\u00e9ld\u00e1ul eDNS (k\u00f6rnyezeti DNS) vizsg\u00e1latokat. Ez bonyolultnak hangzik, de egy\u00e1ltal\u00e1n nem az. A v\u00edzben \u00e9l\u0151 szervezetek genetikai anyagot tartalmaz\u00f3 sejteket bocs\u00e1tanak ki, ugyan\u00fagy, ahogy p\u00e9ld\u00e1ul mi, emberek is vesz\u00edt\u00fcnk el a b\u0151r\u00fcnkr\u0151l sejteket. Amikor a tengerv\u00edzb\u0151l mint\u00e1t vesznek \u00e9s elemzik, a benne tal\u00e1lhat\u00f3 genetikai anyagok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel m\u00e9rni tudj\u00e1k egy ter\u00fclet biol\u00f3giai sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9t, azaz l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik mennyire gazdag az \u00e9l\u0151vil\u00e1g. A rezerv\u00e1tumb\u00f3l \u00e9s a v\u00e9dett ter\u00fcleteken k\u00edv\u00fcli vizekb\u0151l vett eDNS mint\u00e1k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel azt szeretn\u00e9nk el\u00e9rni, hogy miel\u0151bb jel\u00f6ljenek ki egy \u00faj \u00e9s a jelenlegin\u00e9l sokkal kiterjedtebb v\u00e9dett tengeri \u00f6vezetet a Csendes-\u00f3ce\u00e1non. <\/p>\n\n

\n
\n

1 \u00e9ves az ENSZ \u00f3ce\u00e1nv\u00e9delmi egyezm\u00e9nye<\/h2>\n\n\n\n
\"A
\u00a9 POW \/ Greenpeace<\/div><\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

2023. m\u00e1rcius 4-\u00e9n New-York-ban t\u00f6rt\u00e9nelmi jelent\u0151s\u00e9g\u0171 meg\u00e1llapod\u00e1s sz\u00fcletett a tengerek v\u00e9delm\u00e9vel kapcsolatban. Az ENSZ \u00f3ce\u00e1nv\u00e9delmi egyezm\u00e9ny\u00e9nek keret\u00e9ben a vil\u00e1g vezet\u0151i meg\u00e1llapodtak arr\u00f3l, hogy 2030-ig a ny\u00edlt tengerek 30%-\u00e1t v\u00e9dett\u00e9 kell nyilv\u00e1n\u00edtani. Erre az\u00e9rt van sz\u00fcks\u00e9g, hogy meg\u0151rizz\u00fck \u00e9s helyre\u00e1ll\u00edtsuk az \u00f3ce\u00e1nok \u00e9l\u0151vil\u00e1g\u00e1t, hiszen en\u00e9lk\u00fcl nem maradhat fenn a sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00e9let sem.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00f3ce\u00e1nv\u00e9delmi egyezm\u00e9ny egy olyan eszk\u00f6z a korm\u00e1nyok kez\u00e9ben, amelyet felhaszn\u00e1lhatnak \u00faj v\u00e9dett ter\u00fcletek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra. Ehhez azonban mindenekel\u0151tt ratifik\u00e1lniuk kell, azaz t\u00f6rv\u00e9nybe kell foglalniuk a szerz\u0151d\u00e9st a saj\u00e1t orsz\u00e1gukban is. Az eltelt egy \u00e9vben ez csup\u00e1n k\u00e9t orsz\u00e1gnak, Chil\u00e9nek \u00e9s Palaunak siker\u00fclt. Egyes orsz\u00e1gok elind\u00edtott\u00e1k ugyan a folyamatot, de t\u00fal lassan haladnak, m\u00e1sok pedig m\u00e9g el sem kezdt\u00e9k. Ahhoz, hogy ez a vil\u00e1grasz\u00f3l\u00f3 meg\u00e1llapod\u00e1s t\u00e9nyleg el\u00e9rje a c\u00e9lj\u00e1t, legal\u00e1bb hatvan orsz\u00e1gnak ratifik\u00e1lnia kellene azt. Vannak olyan orsz\u00e1gok is, amelyek a tengerek v\u00e9delm\u00e9nek bajnokak\u00e9nt t\u00fcntetik fel magukat, a val\u00f3s\u00e1gban azonban nem sok mindent tesznek: a Greenpeace t\u0151l\u00fck is \u00e9s minden nemzett\u0151l elv\u00e1rja, hogy halad\u00e9ktalanul k\u00f6vess\u00e9k Chile \u00e9s Palau p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t, \u00e9s l\u00e9pjenek a tettek mezej\u00e9re, am\u00edg nem k\u00e9s\u0151. <\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n\n

A gal\u00e1pagosi r\u00e9gi\u00f3ban egy \u00faj, nagyobb ter\u00fcletet \u00e9rint\u0151 rezerv\u00e1tum l\u00e9trehoz\u00e1sa hatalmas l\u00e9p\u00e9s lenne a k\u00f6z\u00f6s c\u00e9l el\u00e9r\u00e9s\u00e9\u00e9rt, hogy 2030-ra az \u00f3ce\u00e1nok 30%-a v\u00e9dett\u00e9 v\u00e1lhasson! <\/p>\n\n

Cselekedj!<\/p>\n\n

Ha m\u00e9g nem tetted, \u00edrd al\u00e1 a pet\u00edci\u00f3t<\/a>, \u00e9s k\u00e9rd te is a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3kat, hogy l\u00e9ptess\u00e9k \u00e9letbe az ENSZ \u00f3ce\u00e1nv\u00e9delmi egyezm\u00e9ny\u00e9t, valamint jel\u00f6ljenek ki v\u00e9dett tengeri \u00f6vezeteket.<\/p>\n\n

Tov\u00e1bbi inform\u00e1ci\u00f3k \u00e9s h\u00e1tt\u00e9ranyagok:<\/strong><\/p>\n\n