{"id":11162,"date":"2024-07-01T13:48:50","date_gmt":"2024-07-01T11:48:50","guid":{"rendered":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/?p=11162"},"modified":"2024-07-01T15:17:39","modified_gmt":"2024-07-01T13:17:39","slug":"eleg-az-almegoldasokbol-4-dolog-ami-nem-fogja-megoldani-a-muanyagkrizist","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/blog\/11162\/eleg-az-almegoldasokbol-4-dolog-ami-nem-fogja-megoldani-a-muanyagkrizist\/","title":{"rendered":"El\u00e9g az \u00e1lmegold\u00e1sokb\u00f3l: 4 dolog, ami nem fogja megoldani a m\u0171anyagkr\u00edzist"},"content":{"rendered":"\n

A m\u0171anyagszennyez\u00e9s m\u00e1r a vil\u00e1g legt\u00e1volabbi r\u00e9szeit is \u00e9rinti<\/a>, \u00e9s jelen van az emberi testben<\/a>.  Ez kifejezetten probl\u00e9m\u00e1s a bolyg\u00f3nkra, az \u00e9l\u0151vil\u00e1gra \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcnkre n\u00e9zve, \u00e1m a m\u0171anyaggy\u00e1rt\u00e1s m\u00e9rt\u00e9ke az 1950-es \u00e9vek \u00f3ta tov\u00e1bbra is t\u00f6retlen\u00fcl emelkedik<\/a>, ami rendk\u00edv\u00fcl aggaszt\u00f3. Olyan nagy a baj, hogy minden olyan megold\u00e1st kiemelt figyelem k\u00eds\u00e9r, amely azt \u00edg\u00e9ri, hogy seg\u00edt megszabad\u00edtani bolyg\u00f3nkat a m\u0171anyagszennyez\u00e9st\u0151l. Ezek t\u00f6bbs\u00e9ge azonban nem m\u00e1s, mint a probl\u00e9ma terel\u00e9se, vagyis \u00e1lmagold\u00e1sok sora.<\/p>\n\n

A m\u0171anyagipar \u00e9s a legnagyobb szennyez\u0151k \u2013 ilyenek p\u00e9ld\u00e1ul az \u00fcd\u00edt\u0151s c\u00e9gek, de a fosszilis- \u00e9s petrolk\u00e9miai v\u00e1llalatok is ide tartoznak \u2013 gyakran t\u00e1mogatnak olyan megold\u00e1snak \u00e1lc\u00e1zott kezdem\u00e9nyez\u00e9seket, amelyek lehet\u0151v\u00e9 teszik sz\u00e1mukra, hogy ugyan\u00fagy m\u0171k\u00f6djenek tov\u00e1bb, ahogyan eddig is<\/a>, mik\u00f6zben b\u00fcntetlen\u00fcl szennyezik tov\u00e1bb a F\u00f6ldet. Ezekre az \u00e1lmegold\u00e1sokra mutatunk most n\u00e9gy p\u00e9ld\u00e1t \u2013 ilyen t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1s \u00e9s a leboml\u00f3 m\u0171anyagok haszn\u00e1lata is. Ut\u00e1na pedig bemutatjuk azt is, hogy mi lehet a val\u00f3di megold\u00e1s a m\u0171anyagkr\u00edzis kezel\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n\n

1. \u00dajrahasznos\u00edt\u00e1s<\/strong><\/h2>\n\n

A nagy c\u00e9gek, mint a Coca-Cola, a PepsiCo, a Nestl\u00e9 \u00e9s az Unilever<\/a> \u00e9vtizedek \u00f3ta azt hangoztatj\u00e1k, hogy az \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1ssal cs\u00f6kkenteni lehet a m\u0171anyaghullad\u00e9k mennyis\u00e9g\u00e9t. <\/p>\n\n

A val\u00f3s\u00e1g azonban enn\u00e9l j\u00f3val \u00e1rnyaltabb k\u00e9pet mutat. Hiszen a vil\u00e1gon legy\u00e1rtott m\u0171anyagoknak csup\u00e1n 9%-\u00e1t hasznos\u00edtj\u00e1k \u00fajra<\/a>, a marad\u00e9kot el\u00e9getik, el\u00e1ss\u00e1k, hullad\u00e9ktelepeken vagy a legrosszabb esetben erdeinkben, \u00f3ce\u00e1njainkban v\u00e9gzik. A h\u00e1ztart\u00e1sokban \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt m\u0171anyaghullad\u00e9k \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1si ar\u00e1nya m\u00e9g az e t\u00e9ren legfejlettebb orsz\u00e1gokban is gyakran j\u00f3val 50% alatt van, \u00e9s m\u00e9g enn\u00e9l is kevesebb\u0151l lesz \u00fajra csomagol\u00f3anyag. R\u00e1ad\u00e1sul az \u00fajrahasznos\u00edtott m\u0171anyag min\u0151s\u00e9ge sok esetben rosszabb, ami kev\u00e9sb\u00e9 teszi k\u00edv\u00e1natoss\u00e1 ezek haszn\u00e1lat\u00e1t a gy\u00e1rt\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra. Jellemz\u0151 a downcycling, azaz hogy sokkal alacsonyabb rend\u0171 az \u00fajrahasznos\u00edtott m\u0171anyag felhaszn\u00e1l\u00e1sa. Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul az, amikor \u00fat\u00e9p\u00edt\u00e9sben haszn\u00e1lj\u00e1k az \u00fajrahasznos\u00edtott m\u0171anyagot.\u00a0<\/p>\n\n

Ha tov\u00e1bbra is jellemz\u0151en az \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1sra hagyatkozunk, az a jelenlegi \u201evedd el-gy\u00e1rtsd le-dobd el\u201d fogyaszt\u00e1si modellt \u00e1lland\u00f3s\u00edtja , ami pedig m\u00e9g tov\u00e1bb n\u00f6veli m\u0171anyaghullad\u00e9k mennyis\u00e9g\u00e9t. A probl\u00e9m\u00e1t teh\u00e1t m\u00e9giscsak a gy\u00f6ker\u00e9n\u00e9l kellene kezelni, azaz v\u00e9get kell vetni a t\u00faltermel\u00e9snek \u00e9s a t\u00falfogyaszt\u00e1snak.<\/p>\n\n

\u00a9 Juan Pablo Eijo \/ Greenpeace<\/div>” alt=”Hullad\u00e9kgazd\u00e1lkod\u00e1s \u00e9s \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1s a kolumbiai Bogot\u00e1ban.
\u00a9 Juan Pablo Eijo \/ Greenpeace<\/div>” class=”wp-image-11165″\/>
Hullad\u00e9kgazd\u00e1lkod\u00e1s \u00e9s \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1s a kolumbiai Bogot\u00e1ban.
\u00a9 Juan Pablo Eijo \/ Greenpeace<\/div><\/figcaption><\/figure>\n\n

A hagyom\u00e1nyos \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1s mellett l\u00e9tezik a gyakran forradalmi megold\u00e1sk\u00e9nt emlegetett k\u00e9miai \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1s is. Ez azt jelenti, hogy a m\u0171anyagot molekul\u00e1ris \u00f6sszetev\u0151ire bontj\u00e1k, hogy azokb\u00f3l \u00faj anyagokat hozzanak l\u00e9tre. A folyamat azonban rendk\u00edv\u00fcl energiaig\u00e9nyes \u00e9s bonyolult k\u00e9miai reakci\u00f3kra \u00e9p\u00fcl, ami aggodalmakat vet fel a m\u00f3dszer k\u00f6rnyezeti hat\u00e1saival kapcsolatban. R\u00e1ad\u00e1sul a k\u00e9miai \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1s sor\u00e1n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9rgez\u0151 mell\u00e9kterm\u00e9kek keletkeznek, \u00e9s k\u00e1ros k\u00f6rnyezetszennyez\u0151 kibocs\u00e1t\u00e1sokkal j\u00e1rhat.<\/p>\n\n

A mechanikai \u00e9s k\u00e9miai \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1s az\u00e9rt sem megold\u00e1s, mert a m\u0171anyaghullad\u00e9kot rendk\u00edv\u00fcl neh\u00e9z \u00f6sszegy\u0171jteni, gyakorlatilag lehetetlen \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l mindent sz\u00e9tv\u00e1logatni<\/a>, az \u00fajrafeldolgoz\u00e1s folyamata pedig gyakran jelent\u0151s k\u00f6rnyezetk\u00e1ros\u00edt\u00e1ssal j\u00e1r. Az \u00fajrahasznos\u00edt\u00f3 \u00fczemek k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n jellemz\u0151 a mikrom\u0171anyag-szennyez\u00e9s<\/a>, az \u00fczemek szennyvizei \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 vizek gyakran mikrom\u0171anyagokkal vannak tele. Emellett az \u00fajrahasznos\u00edtott m\u0171anyagok rendre tartalmaznak szennyez\u0151 anyagokat, p\u00e9ld\u00e1ul hormonk\u00e1ros\u00edt\u00f3 biszfenolokat, ftal\u00e1tokat vagy vesz\u00e9lyes \u00e9g\u00e9sg\u00e1tl\u00f3 anyagokat. \u00c9lelmiszerrel \u00e9rintkez\u0151, \u00fajrahasznos\u00edtott m\u0171anyagb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt csomagol\u00f3anyagokban t\u00f6bb vizsg\u00e1lat is kimutatta ezeket a szennyez\u0151ket.<\/p>\n\n

Az \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1s teh\u00e1t ink\u00e1bb egy k\u00f6telez\u0151 minimum, de ne ett\u0151l v\u00e1rjuk, hogy kivezet minket a m\u0171anyagv\u00e1ls\u00e1gb\u00f3l.<\/p>\n\n

2. Szem\u00e9tszed\u0151 akci\u00f3k<\/strong><\/h2>\n\n

A tengerpartokon, foly\u00f3kon, erd\u0151kben, parkokban szervezett szem\u00e9tszed\u0151 akci\u00f3k \u00e1ltal\u00e1ban j\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k \u00e1ltal vez\u00e9relt kezdem\u00e9nyez\u00e9sek, \u00e9s r\u00f6vid t\u00e1von val\u00f3ban l\u00e1tv\u00e1nyos eredm\u00e9nyeket lehet vele el\u00e9rni. A Greenpeace munkat\u00e1rsai \u00e9s \u00f6nk\u00e9ntesei is gyakran szerveznek ilyen alkalmakat<\/a> vagy csatlakoznak m\u00e1s szervezetek \u00e1ltal tartott szem\u00e9tszed\u00e9sekhez. <\/p>\n\n

Az egyik legh\u00edresebb hullad\u00e9kgy\u0171jt\u0151 kezdem\u00e9nyez\u00e9s a \u201eThe Ocean Cleanup\u201d nonprofit szervezet nev\u00e9hez k\u00f6thet\u0151<\/a>. \u0150k egy olyan technol\u00f3gi\u00e1t dolgoztak ki, amely t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a tengeri \u00e1ramlatok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel pr\u00f3b\u00e1lja \u00f6sszegy\u0171jteni a hullad\u00e9kot az \u00f3ce\u00e1nokb\u00f3l \u2013 ez a m\u00f3dszer azonban m\u00e1r eddig is sok kritik\u00e1t kapott<\/a>, hiszen \u00edgy csak a szennyez\u00e9s t\u00fcneteit kezelj\u00fck, mik\u00f6zben szemet hunyunk afelett, hogy a c\u00e9gek tov\u00e1bbra is \u00f6ntik r\u00e1nk a m\u0171anyaghullad\u00e9kot. Szint\u00e9n \u00e1rulkod\u00f3, hogy a szem\u00e9tszed\u0151 akci\u00f3kat gyakran a szennyez\u00e9s\u00e9rt legink\u00e1bb felel\u0151s c\u00e9gek finansz\u00edrozz\u00e1k a saj\u00e1t imidzs\u00fck z\u00f6ldrefest\u00e9s\u00e9t seg\u00edve. A The Ocean Cleanup<\/a> akci\u00f3t p\u00e9ld\u00e1ul a Coca-Cola t\u00e1mogatja.<\/a><\/p>\n\n

A m\u0171anyaggy\u00e1rt\u00e1s visszaszor\u00edt\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl es\u00e9lytelen, hogy a hullad\u00e9kgy\u0171jt\u0151 programok \u00e9s szem\u00e9tszed\u0151 akci\u00f3k felvegy\u00e9k a versenyt a k\u00f6rnyezetbe ker\u00fcl\u0151 m\u0171anyag mennyis\u00e9g\u00e9vel. K\u00e9tes siker, mikor \u00e9vente diadalittasan sz\u00e1molnak be a szem\u00e9tszed\u00e9si akci\u00f3k v\u00e9g\u00e9n arr\u00f3l, hogy egyre t\u00f6bb szemetet siker\u00fclt \u00f6sszeszedni.<\/p>\n\n

\u00a9 Constantinos Stathias \/ Greenpeace<\/div>” alt=”Egy \u00e9vvel a hullad\u00e9kgy\u0171jt\u0151 akci\u00f3 ut\u00e1n \u00edgy n\u00e9zett ki a g\u00f6r\u00f6g Evia-szigeten tal\u00e1lhat\u00f3 Charakas strand.
\u00a9 Constantinos Stathias \/ Greenpeace<\/div>” class=”wp-image-11166″\/>
Egy \u00e9vvel a hullad\u00e9kgy\u0171jt\u0151 akci\u00f3 ut\u00e1n \u00edgy n\u00e9zett ki a g\u00f6r\u00f6g Evia-szigeten tal\u00e1lhat\u00f3 Charakas strand.
\u00a9 Constantinos Stathias \/ Greenpeace<\/div><\/figcaption><\/figure>\n\n

Tengerparti szem\u00e9tszed\u00e9s G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gban \u2013 mi t\u00f6rt\u00e9nt egy \u00e9v leforg\u00e1sa alatt?<\/strong>

2018 szeptember\u00e9ben a Break Free From Plastic nemzetk\u00f6zi m\u00e1rkavizsg\u00e1lat\u00e1nak r\u00e9szek\u00e9nt \u00f6nk\u00e9ntesek a vil\u00e1g 42 orsz\u00e1g\u00e1ban gy\u0171jt\u00f6tt\u00e9k a szemetet. Ennek keret\u00e9ben a Greenpeace aktivist\u00e1i megtiszt\u00edtott\u00e1k a g\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gi Evia-szigeten tal\u00e1lhat\u00f3 Charakas strandj\u00e1t. Az \u00f6nk\u00e9ntesek 3000 m\u0171anyaghullad\u00e9kr\u00f3l gy\u0171jt\u00f6ttek adatokat, \u00e9s egy\u00fattal leleplezt\u00e9k azokat a v\u00e1llalatokat, ahonnan a c\u00edmk\u00e9j\u00fck, csomagol\u00f3anyaguk \u00e1ltal beazonos\u00edthat\u00f3 m\u0171anyaghullad\u00e9k sz\u00e1rmazott. \u00d6nk\u00e9ntesek 2019 \u00e1prilis\u00e1ban \u00fajra felkerest\u00e9k a strandot, hogy megfigyelj\u00e9k, milyen \u00e1llapotban van. Azt tapasztalt\u00e1k, hogy egy \u00e9v alatt ism\u00e9t hatalmas mennyis\u00e9g\u0171 m\u0171anyaghullad\u00e9k halmoz\u00f3dott fel a parton. Mindez azoknak a v\u00e1llalatoknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, amelyek tov\u00e1bbra is egyszer haszn\u00e1latos m\u0171anyagok t\u00f6mkeleg\u00e9vel \u00e1rasztj\u00e1k el a piacot.<\/p>\n\n

A szem\u00e9tgy\u0171jt\u0151 esem\u00e9nyek ennek ellen\u00e9re nem hi\u00e1baval\u00f3 kezdem\u00e9nyez\u00e9sek, nagyon hasznosak lehetnek abban az esetben, ha k\u00f6zben beazonos\u00edtjuk a hullad\u00e9k eredet\u00e9t<\/a>, megmutatva ezzel, hogy mely v\u00e1llalatok j\u00e1rulnak hozz\u00e1 legink\u00e1bb a m\u0171anyagszennyez\u00e9shez. Rendszerszint\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1sra van azonban sz\u00fcks\u00e9g, \u00e9s ki kell k\u00e9nyszer\u00edteni, hogy a c\u00e9gek felel\u0151ss\u00e9get v\u00e1llaljanak a term\u00e9keik \u00e9s csomagol\u00e1saik \u00e1ltal termelt m\u0171anyaghullad\u00e9k\u00e9rt<\/a>.<\/p>\n\n

3. Biom\u0171anyagok, leboml\u00f3 m\u0171anyagok<\/strong><\/h2>\n\n

A biom\u0171anyagok olyan m\u0171anyagok, amelyek r\u00e9szben vagy eg\u00e9szben biomassz\u00e1b\u00f3l, p\u00e9ld\u00e1ul n\u00f6v\u00e9nyekb\u0151l sz\u00e1rmaznak, vagy biol\u00f3giailag leboml\u00f3nak vannak min\u0151s\u00edtve, vagy ezek k\u00f6z\u00fcl mindkett\u0151 igaz r\u00e1juk. A biol\u00f3giailag leboml\u00f3 m\u0171anyagok els\u0151 r\u00e1n\u00e9z\u00e9sre \u00edg\u00e9retes megold\u00e1snak l\u00e1tszanak, azonban ezeket sem szabad csodaszerk\u00e9nt kezelni<\/a>. <\/p>\n\n

B\u00e1r ezek a m\u0171anyagok id\u0151vel kisebb darabokra bomolhatnak, ehhez gyakran speci\u00e1lis k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekre van sz\u00fcks\u00e9g<\/a>, p\u00e9ld\u00e1ul magas h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletre, magasabb nyom\u00e1sra \u00e9s bizonyos mikrob\u00e1kra, \u00e1m ezek a felt\u00e9telek gyakran nem \u00e1llnak rendelkez\u00e9sre. A kutat\u00f3k azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy sok \u201ebiol\u00f3giailag leboml\u00f3\u201d m\u0171anyag v\u00e9g\u00fcl m\u00e9giscsak hullad\u00e9klerak\u00f3kban vagy az \u00f3ce\u00e1nokban v\u00e9gzi<\/a>, ahol \u00e9vekig megmaradnak an\u00e9lk\u00fcl, hogy jelent\u0151sen lebomlan\u00e1nak. Tanulm\u00e1nyok szerint pedig rengeteg nano- \u00e9s mikrom\u0171anyag<\/a> maradhat ut\u00e1nuk. A biol\u00f3giailag leboml\u00f3 m\u0171anyagok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz r\u00e1ad\u00e1sul sok esetben szint\u00e9n fossziliseket haszn\u00e1lnak<\/a>, ami tov\u00e1bb fokozza a kl\u00edmav\u00e1ls\u00e1got. Ezen k\u00edv\u00fcl az ilyen t\u00edpus\u00fa m\u0171anyagok t\u00f6bbf\u00e9le szintetikus kock\u00e1zatos adal\u00e9kanyagokat is tartalmazhatnak.<\/p>\n\n

\u00a9 J\u00e1rd\u00e1ny Bence \/ Greenpeace<\/div>” alt=”Leboml\u00f3k\u00e9nt \u00e1rult zacsk\u00f3kat komposzt\u00e1lt 2023-ban a Greenpeace \u00e9s a Humusz, hogy felm\u00e9rj\u00e9k, val\u00f3ban lebomlanak-e.
\u00a9 J\u00e1rd\u00e1ny Bence \/ Greenpeace<\/div>” class=”wp-image-11167″\/>
Leboml\u00f3k\u00e9nt \u00e1rult zacsk\u00f3kat komposzt\u00e1lt 2023-ban a Greenpeace \u00e9s a Humusz, hogy felm\u00e9rj\u00e9k, val\u00f3ban lebomlanak-e.
\u00a9 J\u00e1rd\u00e1ny Bence \/ Greenpeace<\/div><\/figcaption><\/figure>\n\n

A biom\u0171anyagok haszn\u00e1lata az \u00e9lelmiszerbiztons\u00e1got is vesz\u00e9lyeztetheti, hiszen \u00e9rt\u00e9kes term\u0151f\u00f6ldeket \u00e1dozhatnak fel annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy a biom\u0171nyagok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges alapanyagot megtermessz\u00e9k rajtuk. A biom\u0171anyagoknak teh\u00e1t kor\u00e1ntsem semleges az \u00f6kol\u00f3giai l\u00e1bnyoma<\/a>.<\/p>\n\n

A hagyom\u00e1nyos m\u0171anyagok bioalap\u00fa megfelel\u0151kkel val\u00f3 helyettes\u00edt\u00e9se azzal a kock\u00e1zattal j\u00e1r, hogy elvonj\u00e1k a figyelmet a hullad\u00e9kcs\u00f6kkent\u00e9si t\u00f6rekv\u00e9sekr\u0151l, mint egyetlen val\u00f3s megold\u00e1sr\u00f3l. A biom\u0171anyagok v\u00e9gs\u0151 soron az egyszer haszn\u00e1latos, k\u0151olaj alap\u00fa m\u0171anyagot helyettes\u00edtik egy m\u00e1sik egyszer haszn\u00e1latos term\u00e9kkel. Az eldobhat\u00f3 kult\u00fara felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1ra a helyes v\u00e1lasz az, ha teljesen visszahozzuk azt a r\u00e9g bev\u00e1lt rendszert, hogy a ki\u00fcr\u00fclt csomagol\u00e1sokat, mint a palackokat, szatyrokat, dobozokat \u00fajrahaszn\u00e1ljuk \u00e9s az \u00fajrat\u00f6ltj\u00fck.<\/p>\n\n

4. M\u0171anyagev\u0151, m\u0171anyagbont\u00f3 bakt\u00e9riumok, enzimek<\/strong><\/h2>\n\n

Jap\u00e1n tud\u00f3sok 2001-ben fedezt\u00e9k fel a m\u0171anyagev\u0151 bakt\u00e9riumokat.<\/a> Ezt k\u00f6vet\u0151en sok embernek felcsillant a szeme, hogy megvan a megold\u00e1s a m\u0171anyagv\u00e1ls\u00e1gra.<\/p>\n\n

Ezeknek a mikrob\u00e1knak a k\u00f6rnyezetbe val\u00f3 bejuttat\u00e1sa azonban jelent\u0151s kock\u00e1zatokat rejt mag\u00e1ban. Ha a genetikailag m\u00f3dos\u00edtott<\/a> mikrob\u00e1k kiker\u00fclnek a term\u00e9szetbe, annak bel\u00e1thatatlan k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lehetnek, felbor\u00edthatj\u00e1k az \u00f6kol\u00f3giai egyens\u00falyt. R\u00e1ad\u00e1sul tov\u00e1bbra is bizonytalan, hogy ezek a bakt\u00e9riumok mennyire hat\u00e9konyan bontj\u00e1k le a m\u0171anyagot nagy mennyis\u00e9gben. Lehet, hogy a m\u0171anyagfal\u00f3 bakt\u00e9riumokkal \u00e9s bizonyos enzimekkel val\u00f3 tesztek \u00edg\u00e9retes eredm\u00e9nyeket mutattak speci\u00e1lis laborat\u00f3riumi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, ha azonban ezt a k\u00eds\u00e9rletet szabadj\u00e1ra engedj\u00fck \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a ny\u00edlt \u00f3ce\u00e1nba vagy foly\u00f3inkba \u2013 az m\u00e1r egy teljesen m\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net. Nem besz\u00e9lve arr\u00f3l, hogy ugyancsak eltereli a probl\u00e9ma gy\u00f6ker\u00e9r\u0151l a figyelmet, ha biol\u00f3giai \u201ecsodaszerekre\u201d kezd\u00fcnk el t\u00e1maszkodni az emberis\u00e9g \u00e1ltal megtermelt szem\u00e9t eltakar\u00edt\u00e1s\u00e1ban. <\/p>\n\n

\u00a9 Greenpeace<\/div>” alt=”A n\u00e9met Greenpeace a Rajna foly\u00f3b\u00f3l vett v\u00edzmint\u00e1kat, amelyek mikroszkopikus vizsg\u00e1lata mikrom\u0171anyagok jelenl\u00e9t\u00e9t mutatta ki.
\u00a9 Greenpeace<\/div>” class=”wp-image-11164″\/>
A n\u00e9met Greenpeace a Rajna foly\u00f3b\u00f3l vett v\u00edzmint\u00e1kat, amelyek mikroszkopikus vizsg\u00e1lata mikrom\u0171anyagok jelenl\u00e9t\u00e9t mutatta ki.
\u00a9 Greenpeace<\/div><\/figcaption><\/figure>\n\n

Hogyan gy\u0151zhetj\u00fck m\u00e9gis le a m\u0171anyagkr\u00edzist?<\/strong><\/h2>\n\n

Az \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1s, a hullad\u00e9kgy\u0171jt\u00e9si akci\u00f3k, a biom\u0171anyagok \u00e9s a m\u0171anyagev\u0151 bakt\u00e9riumok mind-mind korl\u00e1tokkal \u00e9s h\u00e1tr\u00e1nyokkal rendelkez\u0151 megold\u00e1sok, amelyek m\u00e9g ink\u00e1bb al\u00e1t\u00e1masztj\u00e1k, hogy s\u00fcrg\u0151sen paradigmav\u00e1lt\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9g. Cs\u00f6kkenteni kell a m\u0171anyag alapanyag gy\u00e1rt\u00e1st \u00e9s be kell tiltani a legfeleslegesebb, legszennyez\u0151bb m\u0171anyag csomagol\u00e1sokat. Tov\u00e1bb\u00e1 fontos, hogy l\u00e9rtej\u00f6jj\u00f6n egy olyan glob\u00e1lis m\u0171anyagegyezm\u00e9ny<\/a>, amellyel val\u00f3ban hat\u00e9konyan fel tudunk l\u00e9pni a hullad\u00e9k\u00e1radat ellen, \u00fagy, hogy el\u0151\u00edrjuk a legy\u00e1rtott m\u0171anyagok mennyis\u00e9g\u00e9nek drasztikusan cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9t, \u00e9s sz\u00e9les k\u00f6rben bevezetj\u00fck az \u00fajrafelhaszn\u00e1l\u00e1si \u00e9s \u00fajrat\u00f6lt\u00e9si rendszereket. <\/p>\n\n

T\u00edz emberb\u0151l nyolc t\u00e1mogatja a m\u0171anyagtermel\u00e9s cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9t.<\/a> A Greenpeace Magyarorsz\u00e1g megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l 2021-ben v\u00e9gzett k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny-kutat\u00e1s szerint pedig a magyarok csaknem kilenctizede (87%) t\u00e1mogatja az \u00fajrat\u00f6lthet\u0151 csomagol\u00e1sok ar\u00e1ny\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t<\/a>, amely v\u00e9gre \u00e9rdemben tudn\u00e1 cs\u00f6kkenteni a hullad\u00e9khegyek keletkez\u00e9s\u00e9t. A d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3knak meg kell hallaniuk az emberek szav\u00e1t.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A m\u0171anyagszennyez\u00e9s m\u00e1r a vil\u00e1g legt\u00e1volabbi r\u00e9szeit is \u00e9rinti, \u00e9s jelen van az emberi testben.\u00a0 Ez kifejezetten probl\u00e9m\u00e1s a bolyg\u00f3nkra, az \u00e9l\u0151vil\u00e1gra \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcnkre n\u00e9zve, \u00e1m a m\u0171anyaggy\u00e1rt\u00e1s m\u00e9rt\u00e9ke az…<\/p>\n","protected":false},"author":25,"featured_media":11165,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ep_exclude_from_search":false,"p4_og_title":"","p4_og_description":"","p4_og_image":"","p4_og_image_id":"","p4_seo_canonical_url":"","p4_campaign_name":"","p4_local_project":"","p4_basket_name":"","p4_department":"","footnotes":""},"categories":[3],"tags":[23],"p4-page-type":[40],"class_list":["post-11162","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-termeszet-kornyezet","tag-muanyag","p4-page-type-blog"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11162","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/users\/25"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=11162"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11162\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":11173,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11162\/revisions\/11173"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/media\/11165"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=11162"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=11162"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=11162"},{"taxonomy":"p4-page-type","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/p4-page-type?post=11162"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}