{"id":1348,"date":"2018-06-27T00:00:00","date_gmt":"2018-06-26T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/uncategorized\/1348\/tobb-mint-otvenezer-magyar-koveteli-az-eldobhato-muanyag-szatyrok-betiltasat\/"},"modified":"2019-11-06T09:40:34","modified_gmt":"2019-11-06T08:40:34","slug":"tobb-mint-otvenezer-magyar-koveteli-az-eldobhato-muanyag-szatyrok-betiltasat","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/sajtokozlemeny\/1348\/tobb-mint-otvenezer-magyar-koveteli-az-eldobhato-muanyag-szatyrok-betiltasat\/","title":{"rendered":"T\u00f6bb mint \u00f6tvenezer magyar k\u00f6veteli az eldobhat\u00f3 m\u0171anyag szatyrok betilt\u00e1s\u00e1t"},"content":{"rendered":"
\n\tBudapest, 2018. j\u00fanius 27. \u2013 H\u00fasz nap se kellett hozz\u00e1, hogy t\u00f6bb mint \u00f6tvenezren csatlakozzanak a Greenpeace pet\u00edci\u00f3j\u00e1hoz, mely azt k\u00f6veteli a korm\u00e1nyt\u00f3l: tilts\u00e1k be az egyszer haszn\u00e1latos m\u0171anyag szatyrokat Magyarorsz\u00e1gon. [1] A m\u0171anyag szem\u00e9t termel\u00e9se glob\u00e1lisan hatalmas k\u00f6rnyezeti puszt\u00edt\u00e1st okoz; a k\u00e1ros hat\u00e1soknak m\u00e1r a hazai lakoss\u00e1g is ki van t\u00e9ve. A legfrissebb kutat\u00e1sok szerint a hazai foly\u00f3k, a Duna \u00e9s a Tisza is mikrom\u0171anyag r\u00e9szecsk\u00e9kkel szennyezettek [2]. A pet\u00edci\u00f3 al\u00e1\u00edr\u00f3i azt szeretn\u00e9k, ha Magyarorsz\u00e1g is csatlakozna a bolyg\u00f3nkat el\u00e1raszt\u00f3 egyszer haszn\u00e1latos m\u0171anyagok elleni k\u00fczdelem \u00e9lharcosaihoz, \u00e9s 2020-ig besz\u00fcntetn\u00e9 az eldobhat\u00f3 m\u0171anyag szatyrok haszn\u00e1lat\u00e1t.<\/p>\n<\/div>\n
\n\tMinden percben egy teheraut\u00f3nyi m\u0171anyag hullad\u00e9k ker\u00fcl az \u00f3ce\u00e1nokba. A F\u00f6ld\u00fcnket el\u00e1raszt\u00f3 m\u0171anyagszem\u00e9t-szigetekr\u0151l, a m\u0171anyagba belefulladt \u00e1llatokr\u00f3l \u00e9s a foly\u00f3kat, tengereket el\u00e1raszt\u00f3 m\u0171anyag szennyez\u00e9sekr\u0151l k\u00e9sz\u00fclt felv\u00e9telek sor\u00e1val napi szinten tal\u00e1lkozhatunk m\u00e1r a m\u00e9di\u00e1ban. A m\u0171anyagszennyez\u00e9s a bolyg\u00f3 minden pontj\u00e1n \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151, az \u00c9szaki-sarkvid\u00e9kt\u0151l, a F\u00f6ld legm\u00e9lyebb pontj\u00e1n kereszt\u00fcl, eg\u00e9szen az Antarktiszig, ahogy azt a Greenpeace k\u00f6zelm\u00faltbeli kutat\u00e1sa is bizony\u00edtja. [3] A k\u00f6rnyezetv\u00e9d\u0151 szervezet j\u00fanius 26-\u00e1n bemutatott legfrissebb jelent\u00e9se pedig az olasz partokn\u00e1l vizsg\u00e1lt tengeri \u00e9l\u0151l\u00e9nyek 25-30%-\u00e1ban mutatott ki mikrom\u0171anyagokat. Leggyakrabban polietil\u00e9nt, az eldobhat\u00f3 zacsk\u00f3k alapanyag\u00e1t tal\u00e1lt\u00e1k a mint\u00e1kban. [4]<\/span>
\nA m\u0171anyagszennyez\u00e9s gyakorlatilag m\u00e1r \u00f6kol\u00f3giai katasztr\u00f3f\u00e1hoz vezetett. Mivel azonban az emberekre gyakorolt hat\u00e1sa m\u00e9g nem ismert, az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Vil\u00e1gszervezet \u00e1tfog\u00f3 vizsg\u00e1latot ind\u00edtott a bel\u00e9nk ker\u00fcl\u0151 nagy mennyis\u00e9g\u0171 mikrom\u0171anyagok hat\u00e1sainak tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1ra – ugyanis nemzetk\u00f6zi kutat\u00e1sok m\u00e1r a csapv\u00edzben \u00e9s a palackozott \u00e1sv\u00e1nyvizekben is kimutattak m\u0171anyag darabokat. [5]<\/span>
\nMindezen probl\u00e9m\u00e1kat felismerve egyre t\u00f6bb orsz\u00e1g vezet\u00e9se d\u00f6nt az eldobhat\u00f3 m\u0171anyagok forgalmaz\u00e1s\u00e1nak drasztikus visszaszor\u00edt\u00e1sa mellett. <\/span>Rom\u00e1nia p\u00e1r h\u00f3nappal ezel\u0151tt hat\u00e1rozott \u00fagy, hogy 2019. janu\u00e1r elsej\u00e9vel betiltja az egyszer haszn\u00e1latos m\u0171anyag zacsk\u00f3k forgalmaz\u00e1s\u00e1t. India, a vil\u00e1g egyik legn\u00e9pesebb orsz\u00e1ga 2022-t\u0151l rendelt el tilalmat az egyszer haszn\u00e1latos m\u0171anyag term\u00e9kekre. De Chile-ben \u00e9s Eritrea-ban is hoztak m\u00e1r az eldobhat\u00f3 zacsk\u00f3k haszn\u00e1lat\u00e1t korl\u00e1toz\u00f3 int\u00e9zked\u00e9seket. Keny\u00e1ban ak\u00e1r 4 \u00e9v b\u00f6rt\u00f6nb\u00fcntet\u00e9s is kiszabhat\u00f3 a m\u0171anyag zacsk\u00f3k haszn\u00e1lat\u00e1\u00e9rt.<\/span>
\nA glob\u00e1lis m\u00e9ret\u0171 k\u00f6rnyezetszennyez\u00e9s cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9\u00e9rt itthon is tehet\u00fcnk. A Greenpeace Magyarorsz\u00e1g ez\u00e9rt pet\u00edci\u00f3t ind\u00edtott, melyhez m\u00e1r t\u00f6bb mint \u00f6tvenezren csatlakoztak. Az al\u00e1\u00edr\u00f3k azt v\u00e1rj\u00e1k a magyar korm\u00e1nyt\u00f3l, hogy hat\u00e9konyan l\u00e9pjen fel a m\u0171anyagszennyez\u00e9s visszaszor\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben \u00e9s tiltsa be az eldobhat\u00f3 m\u0171anyag szatyrok forgalmaz\u00e1s\u00e1t, legk\u00e9s\u0151bb 2020. janu\u00e1r 1-j\u00e9t\u0151l.<\/span>
\n\u201e<\/span>Ezeket a szatyrokat t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt csak egyetlenegyszer haszn\u00e1ljuk, \u00e1tlagosan mind\u00f6ssze 20 percig, azt\u00e1n a szemetesbe ker\u00fclnek. Ezeknek a teljes leboml\u00e1si ideje ak\u00e1r k\u00f6zel 400 \u00e9v is lehet. Ez hatalmas k\u00f6rnyezeti probl\u00e9m\u00e1kat, az \u00f3ce\u00e1nokban \u00f6kol\u00f3giai katasztr\u00f3f\u00e1t okoz. Mivel m\u00e1r a magyar vizek is szennyezettek m\u0171anyag darabokkal, itt az ideje, hogy a magyar korm\u00e1ny is l\u00e9pjen az \u00fcgyben\u201d <\/span>– mondta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szak\u00e9rt\u0151je. <\/span><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

Jegyzetek:<\/strong>
\n[1] <\/span>www.greenpeace.hu\/stopmuanyag<\/span><\/a> <\/span>
\n[2] <\/span>https:\/\/qubit.hu\/2018\/06\/05\/a-szokvanyosnal-is-kisebb-mikromuanyag-szemcseket-mernek-a-hazai-folyovizekben<\/span><\/a> <\/span>
\n[3] A Greenpeace kutat\u00e1sa az Antarktiszr\u00f3l: <\/span>https:\/\/www.greenpeace.org\/international\/publication\/16899\/microplastics-in-the-antarctic\/<\/span><\/a> ; magyar h\u00edr a jelent\u00e9sr\u0151l:\u00a0
<\/span>https:\/\/24.hu\/tudomany\/2018\/06\/07\/antarktisz-kornyezetszennyezes-muanyag\/<\/a>
\n[4] A Greenpeace friss jelent\u00e9se Olaszorsz\u00e1gb\u00f3l:http:\/\/www.greenpeace.org\/italy\/Global\/italy\/report\/2018\/Ocean\/UNIVPMreportGiugno2018.pdf<\/a>\u00a0<\/span><\/span>
\n[5] https:\/\/www.theguardian.com\/environment\/2018\/mar\/15\/microplastics-found-in-more-than-90-of-bottled-water-study-says<\/a>\n<\/div><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\n\tBudapest, 2018. j\u00fanius 27. \u2013 H\u00fasz nap se kellett hozz\u00e1, hogy t\u00f6bb mint \u00f6tvenezren csatlakozzanak a Greenpeace pet\u00edci\u00f3j\u00e1hoz, mely azt k\u00f6veteli a korm\u00e1nyt\u00f3l: tilts\u00e1k be az egyszer haszn\u00e1latos m\u0171anyag szatyrokat Magyarorsz\u00e1gon. [1] A m\u0171anyag szem\u00e9t termel\u00e9se glob\u00e1lisan hatalmas k\u00f6rnyezeti puszt\u00edt\u00e1st okoz; a k\u00e1ros hat\u00e1soknak m\u00e1r a hazai lakoss\u00e1g is ki van t\u00e9ve. A legfrissebb kutat\u00e1sok szerint a hazai foly\u00f3k, a Duna \u00e9s a Tisza is mikrom\u0171anyag r\u00e9szecsk\u00e9kkel szennyezettek [2]. A pet\u00edci\u00f3 al\u00e1\u00edr\u00f3i azt szeretn\u00e9k, ha Magyarorsz\u00e1g is csatlakozna a bolyg\u00f3nkat el\u00e1raszt\u00f3 egyszer haszn\u00e1latos m\u0171anyagok elleni k\u00fczdelem \u00e9lharcosaihoz, \u00e9s 2020-ig besz\u00fcntetn\u00e9 az eldobhat\u00f3 m\u0171anyag szatyrok haszn\u00e1lat\u00e1t.<\/p>\n<\/div>\n","protected":false},"author":25,"featured_media":2976,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ep_exclude_from_search":false,"p4_og_title":"","p4_og_description":"","p4_og_image":"","p4_og_image_id":"","p4_seo_canonical_url":"","p4_campaign_name":"","p4_local_project":"","p4_basket_name":"","p4_department":"","footnotes":""},"categories":[3],"tags":[23,24,8],"p4-page-type":[37],"class_list":["post-1348","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-termeszet-kornyezet","tag-muanyag","tag-szennyezes","tag-fogyasztas","p4-page-type-sajtokozlemeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1348","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/users\/25"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1348"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1348\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5739,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1348\/revisions\/5739"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2976"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1348"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1348"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1348"},{"taxonomy":"p4-page-type","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/p4-page-type?post=1348"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}