{"id":4450,"date":"2017-02-08T15:46:05","date_gmt":"2017-02-08T14:46:05","guid":{"rendered":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/?p=4450"},"modified":"2025-07-02T09:17:33","modified_gmt":"2025-07-02T07:17:33","slug":"jelentosen-felgyorsult-a-gerinces-fajok-pusztulasa-az-ok-az-ember","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/blog\/4450\/jelentosen-felgyorsult-a-gerinces-fajok-pusztulasa-az-ok-az-ember\/","title":{"rendered":"Jelent\u0151sen felgyorsult a gerinces fajok pusztul\u00e1sa \u2013 az ok: az ember"},"content":{"rendered":"

T\u00f6meges kihal\u00e1sr\u00f3l vagy kihal\u00e1si esem\u00e9nyr\u0151l akkor besz\u00e9lhet\u00fcnk, ha a teljes F\u00f6ldre kiterjed\u0151en meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl nagysz\u00e1m\u00fa faj kihal. A F\u00f6ld 4,54 milli\u00e1rd \u00e9ves t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben \u00f6t jelent\u0151s, t\u00f6meges (a fajok t\u00f6bb mint fel\u00e9t \u00e9rint\u0151) kihal\u00e1st k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u00fcnk meg.<\/strong><\/p>\n

A modern kihal\u00e1skutat\u00e1s alapj\u00e1t a szil\u00e1rd v\u00e1zzal rendelkez\u0151 \u00e9l\u0151l\u00e9nyek fosszilis maradv\u00e1nyai adj\u00e1k. \u00c1m a fosszilis rekordok sem adnak biztos eredm\u00e9nyeket. A ritka \u0151smaradv\u00e1nyok eset\u00e9ben neh\u00e9z annak eld\u00f6nt\u00e9se, hogy a kihal\u00e1s hirtelen, vagy fokozatosan t\u00f6rt\u00e9nt. A nem-ritka \u0151smaradv\u00e1nyok vizsg\u00e1lat\u00e1nak eredm\u00e9nyei alapj\u00e1n multidiszciplin\u00e1ris csoportok modellezik a m\u00faltbeli esem\u00e9nyeket. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az \u00f6t t\u00f6megkihal\u00e1son fel\u00fcl is t\u00f6rt\u00e9ntek kihal\u00e1si esem\u00e9nyek, de ezzel kapcsolatban nincs teljes egyet\u00e9rt\u00e9s a kutat\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

\"\"

A s\u00falyosan vesz\u00e9lyeztetett Maui-delfin (Cephalorhynchus hectori maui) a vil\u00e1g legritk\u00e1bb \u00e9s legkisebb delfinfaja.<\/p><\/div>\n

<\/a><\/p>\n

 <\/p>\n

A legismertebb tal\u00e1n a kr\u00e9ta\u2013tercier kihal\u00e1si esem\u00e9ny, amely sor\u00e1n a rep\u00fclni nem k\u00e9pes dinoszauruszok pusztultak ki, nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel egy er\u0151teljes meteorbecsap\u00f3d\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben. Hab\u00e1r nem ez volt a legnagyobb kihal\u00e1si esem\u00e9ny, \u00e9rdekess\u00e9ge, hogy ez nyithatta meg az utat az eml\u0151s\u00f6k \u00e9s \u00edgy az ember elterjed\u00e9se (adapt\u00edv radi\u00e1ci\u00f3ja) sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

A t\u00f6meges kihal\u00e1si esem\u00e9nyek viszonylag r\u00f6vid id\u0151 alatt t\u00f6rt\u00e9nnek, \u00e9s k\u00f6zt\u00fck jelent\u0151s id\u0151 telik el. A k\u00f6ztes id\u0151szakokban l\u00e9tezik egy term\u00e9szetesnek tekinthet\u0151 h\u00e1tt\u00e9rkihal\u00e1si \u00e9rt\u00e9k. A term\u00e9szetes fajkihal\u00e1sra jelenleg elfogadott mutat\u00f3 az\u00a0E\/MSY<\/a>, ennek \u00e9rt\u00e9ke 0,1-1 k\u00f6z\u00f6tt van. Ez azt fejezi ki, hogy egymilli\u00f3 fajb\u00f3l csup\u00e1n 0,1-1 faj kipusztul\u00e1sa tekinthet\u0151 norm\u00e1lisnak \u00e9venk\u00e9nt. Ez az \u00e9rt\u00e9k rendszertani oszt\u00e1lyt\u00f3l \u00e9s a kl\u00edm\u00e1t\u00f3l is f\u00fcgg, gerincesek eset\u00e9ben a jelenlegi \u00e9rt\u00e9k p\u00e9ld\u00e1ul 1,8. Azaz 66 178 gerincesb\u0151l sz\u00e1z \u00e9venk\u00e9nt 12 kihal\u00e1s m\u00e9g term\u00e9szetesnek tekinthet\u0151. \u00c1m 1900 \u00f3ta rendk\u00edv\u00fcl konzervat\u00edv sz\u00e1m\u00edt\u00e1s szerint 198, konzervat\u00edv sz\u00e1m\u00edt\u00e1s szerint 477 faj halt ki.<\/p>\n

Edward O. Wilson, a Harvard egyetem biol\u00f3gusa m\u00e1r 1993-ban \u00fagy becs\u00fclte, hogy \u00e9vente 30 000 faj hal ki, amely a term\u00e9szetes h\u00e1tt\u00e9rkihal\u00e1s t\u00f6bb t\u00edzezerszerese. Sz\u00e1mos biol\u00f3gus szerint ezzel a F\u00f6ld bel\u00e9phet a hatodik t\u00f6megkihal\u00e1s korszak\u00e1ba. A Term\u00e9szet Vil\u00e1ga c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat 1996-ban\u00a0Biodiverzit\u00e1s c\u00edmmel<\/a>\u00a0tematikus k\u00fcl\u00f6nsz\u00e1mot sz\u00e1nt a t\u00e9m\u00e1nak. A k\u00f6zvetlen okok \u00f6sszetettek: a biok\u00e9miai szennyez\u00e9s, a term\u00e9szeti er\u0151forr\u00e1sok t\u00falhaszn\u00e1l\u00e1sa, az \u00f3ce\u00e1nok savasod\u00e1sa, a t\u00falhal\u00e1szat, az intenz\u00edv monokult\u00far\u00e1s mez\u0151gazdas\u00e1g, erd\u0151irt\u00e1s, a v\u00e1rosiasod\u00e1s, az \u00fath\u00e1l\u00f3zat, a foly\u00f3k szab\u00e1lyoz\u00e1sa, a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s, az \u00f6kol\u00f3giai foly\u00f3sok megsz\u00fcntet\u00e9se stb. \u00c1m mindegyik ok m\u00f6g\u00f6tt emberi tev\u00e9kenys\u00e9g \u00e1ll.<\/p>\n

K\u00e9tezerben k\u00e9t neves kihal\u00e1skutat\u00f3: Stuart Pimm \u00e9s szerz\u0151t\u00e1rsa, Peter Raven a\u00a0Biodiverzit\u00e1s: a kihal\u00e1s sz\u00e1mokban<\/a>\u00a0c\u00edm\u0171 Nature-\u00edr\u00e1sukban felh\u00edvt\u00e1k a figyelmet arra, hogy az emberis\u00e9g a biol\u00f3giai sokf\u00e9les\u00e9gben gazdag \u00e9l\u0151helyeket (pl. az \u00e1zsiai tr\u00f3pusi es\u0151erd\u0151ket) szisztematikusan puszt\u00edtja. A\u00a0Term\u00e9szetv\u00e9delmi Vil\u00e1gsz\u00f6vets\u00e9g<\/a>(IUCN) a vesz\u00e9lyeztetett fajokat k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le kateg\u00f3ri\u00e1ba sorolja. A\u00a0kipusztult<\/em>\u00a0mellett\u00a0a vadonban kipusztult, s\u00falyosan vesz\u00e9lyeztetett, vesz\u00e9lyeztetett, sebezhet\u0151, m\u00e9rs\u00e9kelten vesz\u00e9lyeztetett, nem vesz\u00e9lyeztetett, adathi\u00e1nyos<\/em>\u00a0\u00e9rt\u00e9kek l\u00e9teznek. Adathi\u00e1nyos elemekn\u00e9l inform\u00e1lisan a\u00a0val\u00f3sz\u00edn\u0171leg kipusztult<\/em>\u00a0\u00e9s a\u00a0val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a vadonban kipusztult<\/em>\u00a0\u00e9rt\u00e9kek is haszn\u00e1latosak. Sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 egyet\u00e9rt\u00e9s alakult ki a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 term\u00e9szettud\u00f3sok k\u00f6z\u00f6tt, hogy a biodiverzit\u00e1s, a biol\u00f3giai sokf\u00e9les\u00e9g rohamos m\u00e9rt\u00e9kben cs\u00f6kken. Ennek k\u00f6vetkezm\u00e9nyei bel\u00e1thatatlanok. \u00dagy t\u0171nik, hogy a biodiverzit\u00e1s (az emberben n\u00e9mik\u00e9ppen a v\u00e9rnyom\u00e1shoz hasonl\u00f3an) egy \u00f6sszegz\u0151 jel, amely az \u00f6kosziszt\u00e9ma \u00e1llapot\u00e1nak legfontosabb indik\u00e1tora.<\/p>\n

\"\"

Indon\u00e9zi\u00e1ban a kipusztul\u00e1s sz\u00e9l\u00e9re ker\u00fclt a szum\u00e1trai tigris (Panthera tigris sumatrae), a p\u00e1lmaolaj-termel\u00e9s miatti erd\u0151irt\u00e1sok k\u00f6vetkezt\u00e9ben.<\/p><\/div>\n

 <\/p>\n

T\u00falz\u00f3 \u00e1ll\u00edt\u00e1s?<\/strong><\/p>\n

Lomborg 2001-ben megv\u00e1dolta a kutat\u00f3kat, hogy elt\u00falozz\u00e1k az ember hat\u00e1s\u00e1t a biodiverzit\u00e1s cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9re. A most megjelent k\u00f6zlem\u00e9ny ezen v\u00e1dra adott reakci\u00f3nak is tekinthet\u0151.<\/p>\n

A kutat\u00f3k az 1500 \u00e9s 1900 \u00f3ta kihalt gerinces fajokat vizsg\u00e1lj\u00e1k az IUCN adatai alapj\u00e1n. E\/MSY-\u00e9rt\u00e9kk\u00e9nt a\u00a0Barnosky \u00e9s munkat\u00e1rsai<\/a>\u00a0\u00e1ltal javasolt (2011-ben, a Nature k\u00f6zlem\u00e9ny\u00fckben szerepl\u0151) \u00e9rt\u00e9kekkel sz\u00e1molnak. Ez eml\u0151s\u00f6k eset\u00e9ben 1,8, amelyet a szerz\u0151k felkerek\u00edtenek 2-re. A szerz\u0151k a gerincesek hagyom\u00e1nyos oszt\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1t haszn\u00e1lj\u00e1k (halak, k\u00e9t\u00e9lt\u0171ek, h\u00fcll\u0151k, madarak, eml\u0151s\u00f6k) \u00e9s mindegyik oszt\u00e1ly eset\u00e9ben a kihalt fajok sz\u00e1m\u00e1t vizsg\u00e1lj\u00e1k. K\u00e9tf\u00e9le \u00e9rt\u00e9ket is haszn\u00e1lnak: egy\u00a0er\u0151sen konzervat\u00edvot<\/em>\u00a0(kiz\u00e1r\u00f3lag az IUCN \u00e1ltal kipusztultnak tekintett) \u00e9s egy\u00a0konzervat\u00edvot<\/em>\u00a0(IUCN \u00e1ltal kipusztultnak, vadonban kipusztultnak \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg kipusztulnak tekintett).<\/p>\n

A publik\u00e1lt adatok szerint b\u00e1rmelyik gerinces oszt\u00e1lyra igaz, hogy a term\u00e9szetes kihal\u00e1si r\u00e1t\u00e1n\u00e1l jelent\u0151sen magasabb a jelenlegi kihal\u00e1si \u00e9rt\u00e9ke. A k\u00e9t\u00e9lt\u0171ek, az eml\u0151s\u00f6k \u00e9s a halak \u00e9rt\u00e9kei rendk\u00edv\u00fcl magasak. K\u00fcl\u00f6n riaszt\u00f3, hogy az 1500 \u00f3ta \u00e9s az 1900 \u00f3ta eltelt adatsorok \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sa egy\u00e9rtelm\u0171en gyorsul\u00f3 tendenci\u00e1t mutatnak: a fajkihal\u00e1si \u00e9rt\u00e9k n\u00f6vekszik. K\u00e9t\u00e9lt\u0171ek eset\u00e9ben a konzervat\u00edv \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s szerint 1900 \u00f3ta 146 faj halt ki, a term\u00e9szetes fajkihal\u00e1si \u00e9rt\u00e9k 2 lenne.<\/p>\n

Megfelel\u0151 adatok hi\u00e1ny\u00e1ban a jelen tanulm\u00e1ny a gerinceseken k\u00edv\u00fcl m\u00e1s \u00e9l\u0151l\u00e9nycsoportot vagy egyes popul\u00e1ci\u00f3k cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t nem vizsg\u00e1lta. A jelenleg ismeretlen t\u00e9nyez\u0151k (pl. a fajsz\u00e1m, az egyedsz\u00e1m, a fajkihal\u00e1s vagy az egyedsz\u00e1m id\u0151beli v\u00e1ltoz\u00e1sai) ellen\u00e9re kijelenthet\u0151, hogy\u00a0a kipusztul\u00e1si r\u00e1ta rendk\u00edv\u00fcl magas \u00e9s n\u00f6vekszik, ami megalapozott\u00e1 teszi, hogy a hatodik t\u00f6meges kihal\u00e1s kifejez\u00e9st haszn\u00e1ljuk. \u00c1m a folyamat tal\u00e1n m\u00e9g meg\u00e1ll\u00edthat\u00f3.<\/strong><\/p>\n

\"\"

S\u00falyosan vesz\u00e9lyeztetett k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges cserepestekn\u0151s (Eretmochelys imbricata) \u00faszik korallok k\u00f6z\u00f6tt, a Komodo Nemzeti Parkban.<\/p><\/div>\n

 <\/p>\n

K\u00f6vetkeztet\u00e9sek, reakci\u00f3k<\/strong><\/p>\n

Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy m\u00e1ra az ember v\u00e1lt a legmeghat\u00e1roz\u00f3bb alak\u00edt\u00f3 er\u0151v\u00e9 a bioszf\u00e9r\u00e1ban. A biodiverzit\u00e1s rohamos cs\u00f6kken\u00e9se \u00e9s a fajkihal\u00e1s is \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1ll az emberi popul\u00e1ci\u00f3 n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel, a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9ssel, a t\u00e1rsadalmi egyenl\u0151tlens\u00e9ggel, az energiatermel\u00e9ssel \u00e9s a t\u00falfogyaszt\u00e1s\u00e1val (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a fels\u0151 szocio\u00f6kon\u00f3miai st\u00e1tuszba tartoz\u00f3k fogyaszt\u00e1si szok\u00e1saival).<\/p>\n

Minden kutat\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra ismert, hogy a metodikai okok, \u00faj felfedez\u00e9sek, statisztikai m\u00f3dszerek bizonytalans\u00e1gai miatt a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9r\u0151sz\u00e1mok, \u00e9rt\u00e9kek v\u00e1ltoznak, pontosodnak. Feltehet\u0151en p\u00e1r \u00e9vtizeden bel\u00fcl a fajok sz\u00e1ma, az egyedsz\u00e1mok \u00e9s a kihal\u00e1si h\u00e1tt\u00e9r\u00e9rt\u00e9kek is jobban meghat\u00e1rozhat\u00f3ak lesznek. A k\u00f6vetkezm\u00e9nyek m\u00e9g nem l\u00e1that\u00f3ak pontosan, de az biztos, hogy az emberis\u00e9g eddig nem l\u00e1tott m\u00e9rt\u00e9kben puszt\u00edtja a bioszf\u00e9r\u00e1t, \u00e9s mivel annak r\u00e9sze, \u00edgy saj\u00e1t mag\u00e1t is.<\/p>\n

Ugyanakkor a jelenlegi k\u00f6zlem\u00e9nyben publik\u00e1lt \u00e9rt\u00e9kek, a kor\u00e1bbi 10 000-szeres becsl\u00e9shez k\u00e9pest szimbolikusan sokak sz\u00e1m\u00e1ra azt fejezte ki, hogy m\u00e9g van lehet\u0151s\u00e9g a beavatkoz\u00e1sra, megfelel\u0151 beavatkoz\u00e1sokkal lass\u00edthat\u00f3 a biol\u00f3giai sokf\u00e9les\u00e9g rohamos cs\u00f6kken\u00e9se, de biztos, hogy a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 id\u0151 is cs\u00f6kken.<\/p>\n

A k\u00f6zlem\u00e9nyt sz\u00e1mos helyen ismertett\u00e9k a m\u00e9di\u00e1ban \u00e9s sok reflexi\u00f3 \u00e9rkezett r\u00e1, ezek k\u00f6z\u00fcl tal\u00e1n Jan Zalasiewizc (Leicester University<\/em>) paleobiol\u00f3gus \u00edr\u00e1sa emelhet\u0151 ki. Az ismert kutat\u00f3 szerint szerencs\u00e9s, hogy Ceballos \u00e9s munkat\u00e1rsai a gerinceseket v\u00e1lasztott\u00e1k, mert az egy j\u00f3l kutatott, monitorozott csoport.\u00a0Az emberi dominanci\u00e1t j\u00f3l kifejezi, hogy a gerincesek biomassz\u00e1j\u00e1nak 1\/3-\u00e1t az ember teszi ki, m\u00e1sik 1\/3-\u00e1t az ember \u00e1ltal teny\u00e9sztett haszon\u00e1llatok. Zalasiewizc a k\u00f6zlem\u00e9nyhez \u00edrt hossz\u00fa komment\u00e1rj\u00e1ban a jelenlegi rohamos fajkihal\u00e1s\u00e9rt az iparszer\u0171 mez\u0151gazdas\u00e1got teszi legink\u00e1bb felel\u0151ss\u00e9<\/strong>, \u00e9s kiemeli, hogy a t\u00f6megkihal\u00e1s meg\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra m\u00e9g van lehet\u0151s\u00e9g\u00fcnk, de nincs sok id\u0151nk.<\/p>\n

Szeml\u00e9zte:<\/strong>\u00a0Brys Zolt\u00e1n<\/p>\n

Eredeti k\u00f6zlem\u00e9ny:<\/strong><\/p>\n

Ceballos, G., Ehrlich, P.R., Barnosky, A.D., Garc\u00eda, A., Pringle, R.M. & Palmer, T.M. 2015. Accelerated modern human\u2013induced species losses: entering the sixth mass extinction. Science Advances 1: e1400253.<\/p>\n

Irodalom:<\/strong>
\nMora, C., Tittensor, D. P., Adl, S., Simpson, A. G. B., & Worm, B. (2011). How Many Species Are There on Earth and in the Ocean? PLoS Biology, 9(8), e1001127. doi:10.1371\/journal.pbio.1001127 —\u00a0http:\/\/www.ncbi.nlm.nih.gov\/pubmed\/21886479<\/a><\/p>\n

De Vos, Jurriaan M., Lucas N. Joppa, John L. Gittleman, Patrick R. Stephens, and Stuart L. Pimm. „Estimating the normal background rate of species extinction.” Conservation Biology 29, no. 2 (2015): 452-462.\u00a0https:\/\/scholars.duke.edu\/display\/pub1045613<\/a><\/p>\n

Pimm, Stuart L., and Peter Raven. „Biodiversity: extinction by numbers.” Nature 403, no. 6772 (2000): 843-845.\u00a0http:\/\/www.nature.com\/nature\/journal\/v403\/n6772\/full\/403843a0.html<\/a><\/p>\n

Barnosky, Anthony D., Nicholas Matzke, Susumu Tomiya, Guinevere OU Wogan, Brian Swartz, Tiago B. Quental, Charles Marshall et al. „Has the Earth’s sixth mass extinction already arrived?.” Nature 471, no. 7336 (2011): 51-57.\u00a0http:\/\/www.nature.com\/nature\/journal\/v471\/n7336\/full\/nature09678.html<\/a><\/p>\n

Signor III, P. W., Lipps, J. H. \u201eSampling bias, gradual extinction patterns, and catastrophes in the fossil record\u201d. Geological Society of America Special Publication 190, 291-296. (1982.)<\/p>\n

P\u00e1lfy J\u00f3zsef \u201eKihaltak \u00e9s t\u00fal\u00e9l\u0151k \u2013 f\u00e9lmilli\u00e1rd \u00e9v nagy fajpusztul\u00e1sai\u201d. Vince Kiad\u00f3, Budapest (2000). ISBN 963-9192-75-9<\/p>\n

Jord\u00e1n Ferenc \u201eA kihal\u00e1sok t\u00f6rt\u00e9nete\u201d Term\u00e9szet Vil\u00e1ga, 129. \u00e9vf. 3. sz. 1998. m\u00e1rcius, 105-108.<\/p>\n\t\t\t\n\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t\t\t\n \t\t\t

\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\tT\u00e1mogass minket, hogy k\u00fczdhess\u00fcnk a bolyg\u00f3nk\u00e9rt\n\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t

M\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcnk kiz\u00e1r\u00f3lag olyan mag\u00e1nszem\u00e9lyek adom\u00e1nyainak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, mint te! T\u00e1mogass minket, hogy tov\u00e1bb dolgozhassunk a F\u00f6ld v\u00e9delm\u00e9\u00e9rt.<\/p>\n\t\t\t\t \n Cselekszem\n <\/a>\n \t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/section>\n\t","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

T\u00f6meges kihal\u00e1sr\u00f3l vagy kihal\u00e1si esem\u00e9nyr\u0151l akkor besz\u00e9lhet\u00fcnk, ha a teljes F\u00f6ldre kiterjed\u0151en meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl nagysz\u00e1m\u00fa faj kihal. <\/p>\n","protected":false},"author":27,"featured_media":4451,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ep_exclude_from_search":false,"p4_og_title":"","p4_og_description":"","p4_og_image":"","p4_og_image_id":"","p4_seo_canonical_url":"","p4_campaign_name":"","p4_local_project":"","p4_basket_name":"","p4_department":"","footnotes":""},"categories":[3],"tags":[20],"p4-page-type":[40],"class_list":["post-4450","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-termeszet-kornyezet","tag-elovilag","p4-page-type-blog"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4450","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/users\/27"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=4450"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4450\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":12272,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4450\/revisions\/12272"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/media\/4451"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=4450"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=4450"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=4450"},{"taxonomy":"p4-page-type","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/p4-page-type?post=4450"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}